Felszámolják a zöldségesmaffiát
A tavalyi időjárás miatt drága a zöldség és a gyümölcs: a gyakori esőben a kertészek képtelenek voltak megvédeni a termést a betegségektől. Mint az év végi összegzésekből kiderült, a tavalyi mennyiség harmadával maradt el az átlagostól, de ha a minőségi árut nézzük, a mérleg még rosszabb, felével termett kevesebb. Ezek után nem is csoda, ha az inflációs statisztikák élére kerül a zöldség és a gyümölcs. A termelők abban reménykednek, hogy a magas árszint jellemzi majd az idei szezont is, míg a fogyasztók azt remélik, az idei bő termés majd lenyomja az árakat.
Arról nem kaptunk hírt, hogy a tél okozott volna kárt a fákban. A lapunknak nyilatkozó ültetvénytulajdonosok is bizakodva várják a melegebb napokat, s reménykednek, hogy a virágzáskor nem lesznek erős fagyok. Tóth János érpataki gazda arról számolt be, hogy igaz, kevesebb volt a tavalyi termés, s rengeteget kellett permetezni, de étkezési almáját sikerült jó áron értékesíteni, az utolsó tételért kilónként 200-250 forintot kapott. Elmondta azt is, hogy a közel 30 hektáros gyümölcsösében négy hektáron kihúzták az öreg almafákat, s helyettük téli körtéket telepített.
Információnk szerint a zöldségesek standjain már nagyon kevés a magyar áru. Évek óta megszokott, hogy a téli, kora tavaszi hónapokban Európa és Észak-Afrika adja a friss zöldségek zömét. Ha végignézzük egy-egy áruházban a termékek eredetét jelző táblákat, kiderül, hogy az itthon megtermő gyümölcsök, zöldségek között is csak elvétve találunk hazait. Mártonffy Béla, a FruitVeb Magyar Zöldség, Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint ennek már nincs piaczavaró hatása. Az import felszabadítása óta a hazai primőrtermelők hamar rájöttek, hogy a magas energiaárak miatt sem bírják a versenyt azokkal a mediterráneumban élő kollégáikkal, akik ilyenkor is szabadföldön vagy fűtés nélkül képesek megtermelni az árut.
Az elnök beszámolt arról is, hogy a kertészeknél a tél a szervezkedéssel telik. A FruitVeb a szaktárcával közösen hozzákezd az árdrágító, zsebből üzletelő zöldségesmaffia felszámolásához. A rendszert a görögdinnyeszezonban fogják tesztelni. A magyar dinnye európai és hazai értékesítésének sikerét várják attól a rendelettől, amely már idéntől – olasz, spanyol és francia példa nyomán – szakmai engedélyhez köti a forgalmazást, utcai árusítást. Ilyet csak olyan vállalkozás kaphat, amely valódi telephellyel és a zöldség-gyümölcs kereskedelem folytatásához szükséges egyéb tárgyi és személyi feltétellel rendelkezik. A rendelettervezet szerint a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal ellenőrizheti a dinnyeforgalmazást. De az igazi áttörést e termékkör áfájának csökkentése hozza majd. Mártonffy Béla úgy véli, hogy az ötszázalékos áfa „ellopásáért” már nem érdemes kockáztatni.
Gombareformra is készülnek, mert különböző uniós és nemzeti programokhoz csatlakozva lehet növelni e termék előállítását is. Az étkezési paprika termesztése is változik, mert a piac igényeinek megfelelően, úgy alakban, színben és ízben bővíteni fogják a fajtaválasztékot. Mindettől azt várják, hogy az értékesíthető hazai kertészeti termelés mennyisége közelítsen a hárommillió tonnához, szemben az átlagos évek 2,6 millió tonnás termésével. (Tavaly a kétmillió tonnát sem érte el a hazai termés.)
Magyar burgonyát már csak elvétve találni az üzletekben, az import pedig elég drága. Az ország éves „nyersburgonya-fogyasztása” 300 ezer tonna körüli, tavaly ennek csak kétharmada termett. Kecskés Gábor, a Burgonyaszövetség elnöke elmondta: már 2004 óta nem termelünk annyit, amennyi a hazai fogyasztást el tudná látni, s azóta egyre több import érkezik. Az 1975-ben még százezer hektáros burgonya-vetésterület a KSH szerint tavaly már 23 ezer hektár volt. Kecskés Gábor szerint azonban valójában csak 10-13 ezer hektáron folyik árutermelés, hektáronként 20 tonnát meghaladó termésátlaggal.
A magyar krumpli területvesztésében szerep jut annak is, hogy utolsóként a Chio is bezárta feldolgozóüzemét, ezek után Magyarországon már egyetlen nagy burgonyafeldolgozó sem működik. Az árakról az elnök elmondta, hogy sajátos a magyarországi importkrumpli árképzése, a nagy beszállító országokban ugyanis a termelők kilónként 35-40 forintot kapnak, de az exportőrök ezt az összeget csaknem megduplázzák, ugyanis egyszerre csak kisebb tételeket szállítanak, mondván, ott is kevés termett. Ezek után a piacokon és a nagy áruházakban egy kiló krumpliért gyakran kérnek 250 forintnál is többet.
Az elmúlt években a magyar meggyel is sok baj volt. Az árak évek közötti és szezonon belüli ingadozásán túl, bő termés idején, miközben értékesítési gondok keserítették a termelők életét, a hazai fogyasztókhoz nem jutott el az olcsó gyümölcs. A FruitVeb az idén programot indít, hogy itthon és külföldön is népszerűsítse a világpiacon is különlegességnek számító édes magyar meggyet. Ettől az árak stabilizálódását várják.
