Melyik magánnyugdíjpénztár marad talpon?
A január végi határidőig 102 ezren nyilatkoztak úgy, hogy magánnyugdíjpénztárukban kívánnak maradni, ám hamarosan jó néhányuk alól kidőlhet a kasszájuk, így ha továbbra sem akarnak visszalépni az állami rendszerbe, másikat kell keresniük. Lesznek olyan pénztárak, amelyek befejezik a működésüket, mert nem tudják hozni a törvényben előírt minimális kétezer tagot, és olyanok is, melyek úgy ítélik meg, a jelenlegi feltételek mellett nem képesek rentábilisan működni. A kasszák egy része azonban mindent megtesz a túlélésért, s ha kell, egy másik piaci szereplővel egyesülve vagy a megszűnők tagjait magához csábítva próbál felszínen maradni. Megnéztük, mire számíthatnak a magánnyugdíjpénztárakban maradók, illetve miben gondolkoznak maguk a kasszák.
A Stabilitás Pénztárszövetség azzal számol, hogy a jelenlegi tizennyolcból négy–nyolc intézmény maradhat fenn: utóbbi azt feltételezi, hogy lényegében minden olyan pénztár túlél, amely most hozni tudja a kétezer tagot, míg az előbbi eset a piac koncentrálódását, a pénztárak összeolvadását jelentené. A legnagyobb esélye a fennmaradásra a négy legnagyobbnak van. Az OTP, az Aegon, az ING és az Allianz taglétszám alapján a piac háromnegyedét mondhatta magáénak tavaly, s vélhetően ez az arány nem sokban változik azután sem, hogy a távozók március elsejével visszalépnek az állami rendszerbe.
Tegnap lapzártánkig csak az OTP-től és az Aegontól kaptunk errőlmegerősítést, de úgy tudjuk, az ING és az Allianz – illetve a nagyobbak közé sorolható Axa – is meg kívánja tartani magánnyugdíjpénztárát.
Az OTP-nél úgy fogalmaztak, remélik, hogy elérik a törvény által előírt minimális taglétszámot, és így a jövőben is fenn tudják tartani eddigi szolgáltatásaikat. A létszámra vonatkozó végleges adatok március elseje után állnak a pénztárak rendelkezésére, ezt követően az OTP Magánnyugdíjpénztárnál a tagok képviseletét ellátó közgyűlés hoz végleges döntést a működésről – tették hozzá. Bár az OTP most a tevékenység fenntartásáról beszél, de úgy tudjuk, billegett a léc, voltak már más véleményen is a kasszánál. Mint arról beszámoltunk: a pénztár gyakorlatilag a véghajrában, január 20-tól kezdte el kiküldeni tagjainak a tájékoztató leveleket, ez nyilván nem segített abban, hogy minél több tag maradjon a kasszánál.
Ráadásul míg a fennmaradásban bízó pénztárak egy része információnk szerint igyekszik majd elhúzni a lehetséges 45 napig a vagyonátadási terv kidolgozását, időt hagyva ezzel az Alkotmánybíróságnak a döntéshozatalra, az OTP-nél már hozzáláttak a munkához, illetve a reálhozamok kiszámításához. A kaszszánál ezt azzal magyarázták: mindent megtesznek azért, hogy távozó tagjaik minél előbb hozzájussanak pénzükhöz, tehát a reálhozamhoz, illetve a tagdíj-kiegészítéshez, vagyis ahhoz az összeghez, amit a kötelező mértéken felül fizettek be annak idején a pénztárnak.
Az Aegon Magánnyugdíjpénztárnál megkeresésünkre elmondták, hogy szándékuk szerint hosszú távon is fenntartják működésüket. A kassza piaci részesedése a törvényi változás előtt 20 százalék körül volt, s ez az arány fennmaradhat a későbbiek folyamán is. (Ez márciustól nagyjából húszezer tagot jelent.)
Az Aegonnál a következő hónapokban, a maradó tagok létszámának ismeretében dolgozzák ki részleteiben, hogy milyen módon tudják megoldani a pénztár fenntartását. Az új törvény és kormányrendelet nagy extra terhet és költséget ró a kasszákra még 2011-ben is, miközben bevételük idén nem lesz. A decemberben elfogadott költségmaximumok még a kormányzati nyilatkozatok alapján is túl alacsonyak ahhoz, hogy az ágazat hosszú távú, biztonságos működése fenntartható legyen – tették hozzá. Az Aegon szerint azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni annak a százezer embernek az akaratát, aki egyértelműen a magánpénztárak mellett tette le a voksát. Remélik: a kabinetnek is az a szándéka, hogy a magánpénztári tagok számára is biztosítsa azokat a feltételeket, amelyekkel megfelelő öregségi nyugdíjhoz juthatnak: ennek egyik eleme a biztonságos működéshez szükséges költséglimitek megfelelő szintre emelése lenne.
A pénztári szektor várható összetétele azonban nem csak a mérettől függ, a kasszáknak egyéb szempontokat is mérlegelniük kell. A kisebbek közül például információnk szerint biztosan megszűnnek az állami hátterű, kötődésű munkáltatói pénztárak, így a Honvéd, a Postás és a Vasutas. Bár ezek a pénztárak vélhetően egyébként sem érik el a kétezres taglétszámot, ám emellett a kabinet részéről is vélhetően van rá preszszió, hogy befejezzék működésüket. Vélhetően nem éri el a szükséges méretet több kisebb kassza sem, s az üzemgazdaságosság miatt a több közepes magánnyugdíjpénztárnál is rezeg a léc.
Utóbbiak közül inkább a banki vagy biztosítói hátterű pénztárak maradhatnak fenn, ezeknek ugyanis jól jöhet egy olyan ügyfélbázis, amely hozzájuk kötődik. Ráadásul a várakozások szerint főleg a tehetősebbek döntöttek a magán-nyugdíjpénztári rendszer mellett, legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a háromszázaléknyi pénztártaggal a Stabilitás becslése szerint a kezelt vagyon 12 százaléka marad a kasszáknál. Bár ezt a nézetet nem mindenki osztja. Az Aegon szerint jobbára feltételezésen alapul az a vélemény, hogy inkább a magasabb jövedelműek nem léptek át, szerintük sok pályakezdő is maradt a pénztárakban, s amíg nincsenek meg a végleges adatok, addig korai lenne erre stratégiát építeni.
Mindenesetre a lapunk által tegnap megkeresett közepes méretű pénztárak közül a Generalinál mondták azt, hogy a jövőben is fenn szeretnék tartani magán-nyugdíjpénztári ágazatukat. Az erre vonatkozó végső döntést azonban a pénztár igazgatótanácsa hozza majd meg az elkövetkező hetekben – tették hozzá. Lengyel Márk, a Generali Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója kérdésünkre kifejtette: működésüket a tavaly október elseje és idén november vége között, vagyis amíg a nyugdíjjárulék teljes összege a társadalombiztosításhoz kerül, aműködési és likviditási tartalékaikból fedezik. Bár mérete alapján a Generalinál vélhetően összejön a kétezer tag, Lengyel szerint egy pénztárnak akkor sem kell beszüntetnie a működését, ha nem ugorja meg ezt a szintet.
A lényeg nem a taglétszámon, hanem a fenntartható, a tagok érdekeit védő és a nyugdíjcélú megtakarítások biztonságos kezelését garantáló működésen van – tette hozzá. A jelenlegi szabályozás szerint egyébként, ha egy pénztár taglétszáma kétezer alá csökkent, akkor a kaszszának fél éve van a helyzet rendezésére, ha ez idő alatt nem tud új tagokat toborozni vagy összeolvadni egy másik pénztárral, akkor megszűnik. Mivel az állami rendszerbe most viszszalépők március elsejével távoznak, a kisebb magánnyugdíjpénztáraknak augusztus végéig kell megoldást találniuk a problémára.
Vannak azonban olyan kisebb pénztárak is, amelyek mindenképpen szeretnének fennmaradni. A túlélők között lenne a Villamosenergia-ipari Társaságok Nyugdíjpénztárának (VIT) magán-nyugdíjpénztári ága is. Az igazgatótanács nemrég arról döntött, hogy amenynyiben legalább kétezren maradnak, illetve ennél kisebb tagság esetén, ha ki tudják egészíteni – például más pénztárral való egyesüléssel – a törvényben előírt szintre a létszámot, akkor a kassza tovább tevékenykedik – tájékoztatta lapunkat Pellei József, a VIT ügyvezető igazgatója. A kasszának tavaly év végén csaknem 8800 ügyfele volt. A végleges, hivatalos adatokra ugyan még márciusig várni kell, de a tagjaikat arra kérték, tájékoztassák a pénztárat döntésükről, vagyis arról, hogy visszalépnek-e az állami rendszerbe, vagy maradnak a magánnyugdíjpénztárban.
A jelzések alapján a VIT tagjai az átlagnál (3,3 százalék) magasabb arányban tartottak ki kasszájuk mellett, ám ez még önmagában valószínűleg kevés lesz ahhoz, hogy a kétezres sávhatárt megugorja a pénztár. Pellei József elmondása szerint a VIT az utóbbi években jelentős működési tartalékot halmozott fel, s ennek köszönhetően – a tevékenység racionalizálása, a kiadások csökkentése mellett – két-három évig biztosított a működés. – Két évig akár úgy is fenn tudunk maradni, ha egy forint tagdíjat se kapunk – tette hozzá. Számításaik szerint a jelenlegi feltételek mellett a magán-nyugdíjpénztári rendszer megmaradása akkor is kétséges, ha mind a 102 ezer, a maradás mellett döntő tag egyetlen pénztárba gyűlne össze. Ezek alapján a VIT-nél is csak abban bíznak, hogy a következő két-három évben, vagyis amíg a tartalékaik kitartanak, változnak az előírások, és a mostaninál kedvezőbb feltételek mellett működhetnek a kasszák.
Nagy munka az átadás
Az Országos Nyugdíj-biztosítási Főigazgatóságnak legkésőbb március elsejéig kell megküldenie a listát azokról, akik nyilatkoztak a magán-nyugdíjpénztári rendszerben maradásról. Az ONYF-nél arra hívták fel a figyelmünket, hogy ez ütemesen fog megtörténni, vagyis nem az utolsó napon juttatják el egyszerre a pénztárakhoz a listákat. A kasszáknak innentől számítva 45 napjuk van arra, hogy kidolgozzák a távozók után a vagyonátadási ütemtervet, illetve kiszámítsák a reálhozamokat. A folyamattal kapcsolatban az ING Magánnyugdíjpénztárnál elmondták, hogy a közel háromezermilliárd forintnyi értékpapír transzferálása olyan jelentős lépés, amilyenhez hasonlóra sem került még sor.
A pénztárak adminisztrációs rendszerében el kell különíteni a maradókat és a visszalépőket, az értékpapírokat egy olyan algoritmus szerint kell a visszalépőkhöz rendelni, hogy az egyik csoport érdekét se sértse. Korrekcióra ugyanis nincs lehetőség, hiszen az emberek egy része felveszi a reálhozamot, és utána már kivitelezhetetlen lenne az elszámolás módosítása – hívták fel a figyelmet. Meg kell említeni azt is, hogy a pénztárak nagyon eltérő értékpapírokat tartanak, melyeket sok esetben számukra hoztak létre, olyan feltételezéssel, hogy ezeket hosszú távon fogják tartani, vagy esetleg zártkörű alapokról van szó, amelyeket az állam a jelenlegi formájukban nem tud átvenni, hiszen nem olyan céllal hozták ezeket létre, hanem, hogy minél olcsóbb, testreszabott befektetésekkel támogassák a pénztárak hosszú távú befektetési politikáját – tették hozzá.
A feladat tehát igen összetett (nem véletlenül fordultak a pénztárak külön-külön és együttesen is nagyon sok kérdéssel a felügyelethez), így egyelőre lehetetlen megmondani, hogy a 45 napot mennyire használják majd ki a pénztárak – fogalmaztak az ING-nél.
A jelenlegi költségszinttel szemben a Stabilitásnak is vannak fenntartásai. Januártól a kasszák a tagdíjbefizetések 0,9 százalékát fordíthatják működési költségeikre, szemben a korábbi 4,5 százalékkal. A pénztárszövetség szerint ennyi nem elég a megbízható működési háttér fenntartásához, úgy számolnak, hogy ehhez a befizetések három százaléka körüli összegre lenne szükség. A szervezet ezért egyeztetéseket kezd a kormánynyal, a 0,9 százalék mellett ugyanis azok a pénztárak is bedőlhetnek, amelyek össze tudják gyűjteni a kétezer tagot.
