alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
22. kedd

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Többen vannak kisebbségben

Az a perdöntő, hogy ki minek vallja, tartja magát

Senki sem tudhatja pontosan, hogy napjainkban Magyarországon hány ember tartja magát valamelyik nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozónak vagy olyan országlakosnak, aki nem mondja ugyan, hogy a tizenhárom „hivatalos” kisebbséghez tartozik, de mégsem magyar, hanem kínai, orosz, kurd, afrikai stb. Tovább bonyolítja a dolgot, hogy – egyébiránt érthető módon – nem vág egybe a valamely kisebbséghez tartozók és az e kisebbség nyelvét anyanyelvként tudók, használók száma.

Daniss Győző| Népszabadság| 2011. január 31. |10 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Kontaktus | 2011. január 31. | 21:41:47

madarsoska | 2011. január 31. | 17:15:21
Azt ne akard már bemesélni, hogy adamant csupán véletlenül és ártatlanul kezdte pengetni a kérdést. Mert akkor elég hamvas az ítélőképességed az emberekkel kapcsolatban ,hiszen már elég régóta kommetelsz!

suchard | 2011. január 31. | 21:31:14

Beveszi valaki, hogy néhány cigány kisebbségin kívül akad bármilyen "nemzeti kisebbségi" Magyarországon, akinek az anyanyelve más lenne, mint a magyar?

Különben utálom ezt a vircsaftot. Akinek magyar az anyanyelve, az magyar.
A származáson meg nincs mit hangsúlyozni.

madarsoska | 2011. január 31. | 17:15:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Il Matto | 2011. január 31. | 12:54:36

Sigismundus | 2011. január 31. | 11:59:53

Ez olyan szép, hogy el kellett morzsolnom egy könnycseppet a szemem sarkában, de sajnos, az a helyzet, hogy csak a hódító szokta eltanulni a meghódítottól, amit arra érdemesnek tart abból amit az tud és azzal párhuzamban rákényszeríti a meghódítottat arra, amit ő tud. A mindenféle betelepülők azonban szépen elvannak a maguk szokásaival és tojnak arra, hogy te mit tudsz. Egészen addig amíg többen nem lesznek, mert akkor szépen megmondják, hogy hova is menjél a tudásoddal.

roneszla | 2011. január 31. | 12:14:17

Szerintem az egész másról szól.... Annak idején létrehoztak egy rendszert amiben az önkormányzatoknak az a feladatuk amit önmaguknak meghatároznak és leginkább a nagy duma mellett arról döntenek, hogy a rendszerbe beáramló nem kis pénz, hogy költség el "jól". Egyébként mi a nyavaját csinálnak? Mármint érdemit?
Ja és még valami. Amikor létrehozták a rendszert 13 kisebbségi közösséget találtak, persze nemelyek nem felelnek meg a törvény Pre ambulumában megfogalmazottaknak, ( min. 100 év magyaroroszgái jelenlét, stb.) szerint ide tartoznának a horvátok, a németek, a szlovénok a szerbek,a szlovákok és a románok. Elvileg persze a zsidók is, volt is ilyen jellegű kezdeményezés, de nem nyert. Meg a bunyevácok is... Most várhatnak 4 évet.... csak azt tudnám , hogy oldja meg a politika ( vannak bunyevácok akik horvátnak is tartják nmagukat és vannak bunyevác-bunyevácok)érdekes..

Sigismundus | 2011. január 31. | 11:59:53

Én személy szerint, mint hazám szép vendégszerető hagyományait őrző magyar ember, tárt karokkal várok minden külföldit, bárhonnan jöjjön is a világból. Jöjjenek ide, éljenek itt boldogan, tanítsanak meg arra, amit ők tudnak, mi is szívesen megtanítjuk arra, amit mi tudunk. Ez Európa jövője, bármennyire is nem tetszik ez sokaknak.

libertyMUC | 2011. január 31. | 11:05:00

adamant | 2011. január 31. | 10:45:33

csak információként: a magyarországi zsidóság nem tartja magát nezeti/etnikai kisebbségnek. az ehhez a státuszhoz füzödö kiegészítö politikai jogokról is lemondtak a rendszerváltás utáni demokratikus egyeztetéseken.
ez a tény is mutatja: zsidó honfitársaink is legalább olyan magyarok, mint te vagy én, csak éppen más a vallásuk.

jobbpart | 2011. január 31. | 10:55:45

Spiró Györgynek (hogy csak egyet említsek a zsidóságukat vállalók közül) Magyarország az anyaországa. Ha netán Izraelre gondoltál, az oda bevándorlók (alijázók) fölmenői többnyire kétezer éve, de Irakból, Iránból háromezer éve nem jártak Palesztinában. Adamant, neked az Uralban van az anyaországod?

gubaba | 2011. január 31. | 10:51:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

adamant | 2011. január 31. | 10:45:33

Érdekes, hogy az egyik legnagyobb és az ország életére nagy befolyással rendelkező hazai kisebb, a zsidóság nincs meglítve itt sem és a témával foglalkozó egyéb tanulmányokban sem.

Megfelelnek egy kisebbségi lét valamennyi kívánalmának: rendelkeznek anyaországgal, van anyanyelvük, van csak rájuk jellemző sajátos kulturájuk (zenei, öltözködési, életvitelbeli, stb.), még önálló vallással is rendelkeznek.
Ennél kevesebb ismérvek alapján is kisebbségnek számítanak pl. a kurdok.

A legutolsó hivatalos adat a 2001. évi népszámlálásból való, de – amint ezt Tóth Pál Péter, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársa hangsúlyozza – e tekintetben az sem egészen pontos, hiszen az adatszolgáltatás nem volt kötelező, és félmilliónál többen nem adtak választ. Azt azonban valószínűsíthetjük, hogy 1990 és 2001 között megnőtt amagukat valamelyik nemzeti-etnikai kisebbséghez tartozónak mondók aránya. E változásnak elsősorban politikai okai voltak. Elvben nem számított és nem is számít előnynek, ha valaki magyarnak mondta és mondja magát. De annak sincs hátrányos következménye, ha valaki felfedezi magában a szlovént, a németet, a cigányt. Magyar állampolgárként e minőségében is teljes életet élhet.

A gyakorlatban a hazai boldogulás, persze, könnyebb, ha valaki tud magyarul is. Mert az tagadhatatlan, hogy egy kisebbséghez tartozó diák hiába akart volna és hiába akarna ma is az egyetemen öt vagy hat évig örményül, szlovénül, ruszinul atomfizikát vagy fogorvoslást hallgatni. A helyzet szerencsére mára sokat javult, hiszen a határok nyitottabbá válásával a különleges szakmák, hivatások iránt érdeklődők eljuthatnak anyanyelvükön oktató külföldi tanintézménybe.

Az anyanyelvre és az identitásra vonatkozó népszámlálási adatok azt mutatják, hogy az ebben a statisztikában folyamatosan szereplő öt kisebbség létszáma nő – 2001-ben például csaknem fél százezerrel többen mondták magukat cigánynak, mint egy évtizeddel azelőtt –, csupán a románé csökken.

A kutató szerint mindezt nem vagy nemcsak demográfiai sajátosságok, hanem főképpen az említett politikai okok magyarázzák. Hiszen a nemzeti kisebbségek szaporodási rátája sem nagyobb a magyarokénál. Egyetlen kivétellel: a cigány kisebbséghez tartozók körében az átlagosnál több gyermek születik. Ennek és ez esetben szintén politikai hatásoknak is köszönhetően – ezt valószínűsítik a közelmúltban elhunyt Hablicsek László számításai – 2021-ben nyolcszázezer roma honfitársunk lesz. Ez lehet az egyik záloga annak, hogy ne csökkenjen rohamosan az ország népessége. Azt persze, sokszor nagyon nehéz eldönteni, hogy ki a cigány, és ki nem. Perdöntő csak az lehet, hogy ki minek tartja, vallja magát – egyébiránt a tapasztalat az, hogy a romák nagyobb része magát magyar nemzetiségűnek tartja.

A magyarok és a kisebbségiek arányán változtathat és változtat az esetleges vándorlási nyereség is. Mégpedig a kisebbségiek javára. Tóth Pál Péter úgy véli, hogy a bevándorlók között az elkövetkezendő években csökkenni fog a környező országokban élő magyarok és növekedni a más, gyakran távoli országokból érkezők aránya. A hazai nemzeti-etnikai kisebbségek és a nálunk ezután letelepedők léte – mondja befejezésül a kutató – nem teher, hanem sokat ígérő lehetőség. Nyelvtudásuk, külföldi kapcsolatrendszerük megkönnyítheti a nemzetközi színtéren való boldogulásunkat, zenéjük, táncaik, szokásaik pedig valamenynyiünk életét színesíthetik, gazdagíthatják.

Címkék: kisebbségek