'Régóta ismerem Orbánt, ő is liberális volt'
– Békülékenyebb hangulatban találta Orbán Viktort, mint az Európai Parlament múlt heti plenáris ülésén?
– Igen, igen! (Nevet.) Az EU-elnökségek elején az Európai Parlament politikai csoportjai mindig ellátogatnak a soros elnökséget adó tagállamba, ezt tesszük most. De a magyar elnökségi programot szeretném különválasztani a médiatörvény körüli vitától, mert Európának sem érdeke, hogy ez a vita más fontos ügyeket háttérbe szorítson. Ugyanakkor rendkívül fontos kérdés ez, hiszen az európai értékekről van szó. Ezért is örülök Neelie Kroes EU-biztos levelének, amiben megismétli a legfontosabb bírálatokat, amelyekben az Európai Parlamentben mi is osztozunk.
– Ehhez képest a magyar kormány szerint Kroes elsősorban technikai jellegű kifogásokat emel.
– Hát, én azt a levelet egyáltalán nem találom technikainak! Persze így is be lehet állítani. De ha valaki elolvassa a levelet, például azt látja benne, hogy regisztrációs kötelezettséget előírni mindenfajta médiának lehetetlen, Európában nem ez a gyakorlat. Blogokat vagy újságokat regisztrációra kötelezni képtelenség, ilyen sehol sincs, és mindez a sajtószabadság ellen hat. A regisztrációt a tévékre és a rádiókra találták ki.
– Neelie Kroes nem annyira a törvény szellemiségével foglalkozik. Ezért szorgalmazzák sokan, hogy Viviane Reding alapjogokért felelős EU-biztost is vonják be a vizsgálatba.
– Ezzel nem értek egyet. Nézze meg Kroes levelét: mindhárom konkrét kifogásnál – a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, regisztrációs kötelezettség, származási ország elve – hangsúlyozza, hogy nemcsak technikai okokból, hanem a szólásszabadság szempontjából is gondokat lát. Persze a médiatörvényről még sok más dolgot is el lehetne mondani.
– Milyen válaszra számít a magyar kormánytól?
– Erre a levélre nem lehet azt válaszolni, hogy megmagyarázzuk ezt meg azt. Az Európai Bizottság levele szerintem olyan erős, hogy az ilyen válasz már nem elegendő. Azt gondolom, hogy Neelie Kroes állásfoglalására csak a médiatörvény néhány kulcsfontosságú elemének megváltoztatásával lehet reagálni. A levél is a médiatörvény három alappillérével foglalkozik.
– Az Európai Parlamentben több képviselő a magyarországi demokrácia végéről, totalitárius rendszerről beszélt. Egyetért velük?
– Azért ne essünk túlzásba! Én amúgy nem is állítottam ezt. Egy másik példát említettem: Márai Sándorra hivatkoztam, akinek újságíróként talán sosem közölték volna az írásait a mostani médiatörvény mellett. Igen kemény dolgokat mondott, amiket ma úgy lehetne értelmezni, hogy sértik az emberi méltóságot.
– Tényleg kettős mércével mér az EU, ahogy ezt a mostani vitában többen panaszolják?
– Dehogy! Szó sincs itt kettős mércéről, Nyugat-Európa kontra Kelet-Európa ellentétről. És különben is, legyünk igazságosak: a bírálatokat nem az Európai Unió, hanem az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kezdte, amikor még tavaly ősszel kritizálta a médiatörvény tervezetét. Miután pedig elfogadták a jogszabályt, az EBESZ elismételte kifogásait. Én egyébként ugyanúgy kezdtem a karrieremet, mint Orbán Viktor: egy diákmozgalom vezetőjeként az egyetemen. Rögtön az elején kiadtunk egy újságot, amelyet az egyetemen osztogattunk – mi lett volna, ha ezt is regisztrálnunk kell?
– Nem gondolja, hogy az EU szavahihetősége forog kockán? Meg kell mutatnia, hogy a valóságban is képes megvédeni az európai értékeket.
– Egyetértek. Ez nem könnyű, de meg kell tennünk. Kínosan ügyelünk például a versenyjogi szabályok betartására az unióban, és pénzbírsággal sújtjuk a vállalatokat, ha nem tartják be az egységes belső piac szabályait. Ugyanilyen szigorúan kellene vigyáznunk az etikai és az erkölcsi elvekre, az alapvető európai értékekre is.
– Mit lehet tenni, ha ezek az értékek veszélybe kerülnek?
– Első lépésben az Európai Bizottság eljárást indíthat. De egyelőre várjuk meg, mi következik! A bizottság levele, ha nem is minden, de a legtöbb komoly problémával foglalkozik. És Kroes hangsúlyozza, hogy a szólásszabadsággal és a sajtószabadsággal is gondok vannak, márpedig ezek az EU alapvető értékei közé tartoznak. Ne feledjük: ilyen levelet nem ír az ember, ha csak technikai vagy értelmezési problémái akadnak!
– Lehet még sikeres a magyar EU-elnökség a médiatörvény körüli viharban?
– Igen. Ne legyünk pesszimisták! Orbán Viktorban óriási energia van. Régóta ismerem őt, először 1989-ben találkoztam vele.
– Ő is liberális volt...
– Persze, emlékszem.
– Ön szerint sokat változott?
– Nem csak róla van szó. A gazdasági válság közepette az Európai Unióban általános jelenség az elmozdulás a nacionalista, populista retorika irányába.
