Büntetésben vannak a hazai filmesek. Talán nem mindannyian, de a többség. „Nem viselkedtek jól” 1998 és 2002 között, amikor a Fidesz-kormányzat állami filmközpontot akart (ismét) létrehozni a kilencvenes évek elején – éppen az államszocialista Filmfőigazgatóság tagadásaként – alapított Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) helyett. Ők ellenálltak, pedig visszatérhettek volna az állami paternalizmus emlőihez. A szakmai önkormányzatban megvalósuló filmfinanszírozást választották, melyet a 2002-ben hivatalba lépett miniszterelnökkel (Medgyessy Péterrel) és a kulturális miniszterrel (Görgey Gáborral, majd Hiller Istvánnal) meg is erősíttettek. Most viszont behajtják rajtuk a lépés árát.

A folyamat úgy zajlik, hogy előbb a közalapítványok, köztük az MMK megszüntetése került komolyan szóba, majd a 2011-es költségvetési javaslatba az idei 5,1 milliárd forinttal szemben jövőre mindössze 1,035 milliárdot ajánlott meg a kormány a szervezetnek.

Mit jelent ez az összeg? Azt, hogy az MMK, ha kifi zeti a kereskedelmi bankoknak járó félmilliárdos kamattartozását, a másik félmilliárdot arra költheti, hogy lehúzza a rolót. Nem is kell a Fidesz-kormánynak bontani, a szervezet lesz kénytelen lebontani önmagát. Hiszen még arra sem marad pénze, hogy valamennyi filmszakmai kötelezettségének eleget tegyen, alapfeladatán, a filmgyártás támogatásán kívül. Mert a közalapítvány finanszírozza egyebek mellett a magyar filmek külföldi fesztiválszerepléseit a Filmunión keresztül, amelynek költsége önmagában meghaladja az évi 100 milliót. De fizeti a Magyar Mozgókép Mestere címekkel járó apanázsokat; támogatja a filmterjesztést, a filmes oktatást, a szakkiadványokat, a filmszakma külföldi szervezetekben viselt tagságával járó díjakat, és nem utolsósorban fenntartja – évente átlag 150 millióval – a Magyar Filmszemléket. Mindez együtt jócskán meghaladja az évi egymilliárd forintot.

A Fidesz-kormány tehát most azt üzeni: az MMK több fi lmet már ne indítson el, fi lmszemlét se rendezzen. Lesz viszont a Nemzeti Kulturális Alapnál 800 millió a miniszteri keretben filmkészítésre (a kultúrát is felügyelő tárca majd megmondja, kinek ad belőle), és lesz a Nemzeti Gazdasági Minisztériumnál kétmilliárd „magyar filmre”, amelyről mindössze annyi a hivatalos tájékoztatás eddig, hogy azt „a magyar filmipar fejlesztésére” fordítják (kik?), és majd a jövő év elején erről jogszabályt is hoznak. Addig a filmszakma képviselőinek sem kell tudniuk, mi a rendeltetése ennek az összegnek.

Fölsejlik persze egy vízió, amelyben a valóban érdemdús magyar születésű amerikai producer,AndrewVajna a központi személy. Ő már tavaly vállalta volna az MMK elnöki posztját, amikor az megüresedett, aztán kapott a filmesektől egy másik ajánlatot. E szerint megkettőzték volna a hazai „főproducerek” számát a szervezetnél: egyikük a művészfilmekkel foglalkozik, a másik – Vajna – az üzleti konstrukcióban finanszírozandó műfaji fi lmekkel (vígjátékok, krimik és hasonlók). Utóbbiban a Fidesszel és személy szerint Orbán Viktorral is jó kapcsolatot ápoló szakember közönségsikert aratott műveket tudhat maga mögött nemcsak Hollywoodban, hanem itthon is (A miniszter félrelép, Szabadság, Szerelem). Ezt a megoldást azonban akkor nem vállalta. Meglehet, most ez az elképzelés éled föl mégis – esetleg kiegészülve az állami filmvagyon, például a Mafilm és a Filmlaboratórium felügyeletével –, noha a büdzséjavaslatban előirányzott kétmilliárd csak töredéke annak, amit a hírek szerint Vajna ehhez kért a kormánytól, legalábbis a szakmában keringő hírek szerint.

Vajna vagy bárki más hozzáértő szerephez juttatása még nem volna baj. A baj a titkolózás és az, hogy semmilyen hazai és nemzetközi egyeztetés nem előzi meg a kormány alapvető fordulatát a filmfinanszírozásban. Az eddigi konstrukció 2013-ig szóló uniós megállapodáson alapul ugyanis. Tavalyelőtt kilenc hónapig tartott az akkori kormány egyeztetése Brüsszellel az állami filmtámogatás és adókedvezmény mértékéről, rendjéről. A költségvetési javaslat most nagyrészt fölrúgja ezt, emiatt 560 millió forintos adókedvezménytől eshetnek el a nálunk készülő produkciók. És biztos, hogy Brüsszel ezt nem hagyja szó nélkül. Ezért is javasolta Hiller István legutóbb a parlament kulturális bizottságának sürgős összehívását. Ugyanezt szorgalmazták a filmművészszövetség tagjai hétfői rendkívüli közgyűlésükön, amelyen nyílt levél küldését is elhatározták a miniszterelnöknek. Ebben az MMK főfinanszírozó szerepének tiszteletben tartását kérik. Bár kormányközeli források szerint eredetileg 4,5 milliárdot szántak volna a közalapítványnak, ezt utóbb Orbán Viktor változtatta meg, és egyelőre semmi jel nem utal arra, hogy a vezetés hajlana a megegyezésre.

Így valószínűleg a februári Filmszemlét sem lehet megrendezni, hacsak nem a szakma civil kezdeményezéseként, fillérekből. Ott, ahol vörös szőnyeg helyett „hangulat” várható.

A filmgyártás fi nanszírozása mellett az éves mustra megrendezése is az MMK feladata