„Az alkotmányból vélhetően kivesszük azt a passzust, ami kizárólag a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgároknak biztosítja a választáson való részvétel jogát”, erősítette meg kérdésünkre a TV2-nek adott keddi nyilatkozatát Gulyás Gergely. A Fidesz képviselőjének az a véleménye, hogy valamilyen formában a határon túl élő magyar állampolgároknak választójogot kell kapniuk. A képviselő ezt az alkotmány-előkészítő bizottság alelnökeként, az alapjogi munkacsoport felelőseként, a csoport által készített koncepcióhoz indoklásként fűzte hozzá.

Sok még a tisztázandó kérdés

Nyitott kapu

Gulyás Gergely érdeklődésünkre, hogy az új alkotmány tartalmazná-e a határon túl élők választójogával kapcsolatos rendelkezéseket, nemmel válaszolt. Most csupán a korlátozó rendelkezést szeretnék kivenni – hangsúlyozta –, hogy „kinyissuk a kaput”. E nélkül ugyanis – magyarázta – eleve kizárnák a határon túl élő magyar állampolgárokat a választójog gyakorlásának lehetőségéből. A korlátozás feloldása azonban még nem döntést jelent, hanem azt – fogalmazott a politikus –, hogy e kérdésben a választójogi törvény vitája során kell állást foglalni. Azt is hozzátette: akkor, amikor a törvényhozó, helyesen, kedvezményes mandátumot biztosít a Magyarországon élő nemzeti kisebbségeknek, nincs ok arra, hogy ezt megtagadják azoktól a magyar állampolgároktól, akik önmagukat a magyar nemzethez tartozónak gondolják, és a határokon túl élnek. Ugyanakkor Gulyás szerint minderről még egyeztetni kell.

A választójogi törvény előkészítése még folyik, bár az valószínű, hogy a jelenlegi vegyes választási rendszer megmarad. Ha ez így van, akkor a politikus szerint nyilvánvaló, hogy a Délvidéken, a Felvidéken vagy Erdélyben nem lehet majd arról szavazni, hogy ki legyen egyéni képviselő egy-egy választókerületben. Gulyás elfogadható kompromisszumnak tartaná, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok – a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletével kapcsolatos törvényjavaslatban szereplő megoldáshoz hasonlóan – külön szabályok szerint választhatnának meghatározott számú képviselőt. Tehát nem feltétlenül jelentene ez általános választójogot – mondta a politikus.

„A KDNP elvi álláspontja mindig az volt, hogy az állampolgársági státushoz a választójog is hozzátartozik” – nyilatkozta lapunknak még kedd este Salamon László. A parlament alkotmány-előkészítő bizottságának kereszténydemokrata elnöke szintén hangsúlyozta: ezt a kérdést nem az új alkotmányban, hanem a választójogi törvényben kell szabályozni.

Nem új az ötlet

A külföldön élő magyar állampolgárok választójogának biztosítása nem új gondolat, hiszen már a rendszerváltozáskor is felvetődött, hogy szavazhassanak a „disszidensek”. Az akkori egyeztetések során többen attól tartottak, hogy a magyar emigráció a kisgazdákat támogatja, és a kérdés gyorsan lekerült a napirendről. A Horn-kormány idején az új alkotmány előkészítése során ugyancsak feszegették ezt a kérdést, bár akkor a kettős állampolgárság ügye még szóba sem került. Az alaptörvény szabályozási elveiről született országgyűlési határozatban szerepelt ugyanis az a kitétel, hogy a külföldön élő, magyar állampolgárságukat igazoló személyeknek – akár az általánostól eltérő szabályok szerint – választójogot kellene biztosítani.

A következő ciklusban – a választási rendszer reformját előkészítő eseti bizottságban – szintén felvetődött ugyanez a probléma, ám a szocialisták elutasították a választójog kiterjesztését, és utána jó ideig nemigen beszélt erről senki. A kettős állampolgárságról szóló 2004-es népszavazás kapcsán merült fel ismét, hogy a kedvezményes honosítással szerzett állampolgárság járhat-e a választójog megszerzésével. A referendum akkor érvénytelen volt, ám a mostani ciklus törvényhozásának egyik első lépése pontot tett az évek óta húzódó vita végére: jövő januártól a környező államokban élő magyar nemzetiségűek egyszerűsített eljárásban szerezhetnek magyar állampolgárságot, és ehhez nem kell Magyarországra költözniük.

Tavasszal fi deszes politikusok az állampolgárság tényleges tartalmát illetően még egymásnak ellentmondóan nyilatkoztak. Martonyi János későbbi külügyminiszter szerint az állampolgárság nem jelent majd többet, mint a magyar útlevelet. Az intézkedés nem jár a szavazati jog kiterjesztésével, a választásokon továbbra is csak azok a kettős állampolgárok adhatják le voksukat, akik állandó tartózkodási hellyel rendelkeznek Magyarországon – mondta májusban. A KDNP-s Semjén Zsolt –ma a kormányfő első helyettese – viszont azt hangoztatta, hogy nincs kétféle állampolgárság, aki magyar, az szavazhat.

Egyenlő szavazatok?

– A világon nem létezik olyan mértékadó szabályozás, amelyhez a külföldön élő állampolgárok választójogával kapcsolatban igazodni lehetne – állítja Tóth Zoltán választási szakértő. Például az egykori nagy gyarmattartó hatalmak általában biztosítják ezt a lehetőséget, de Anglia csak bizonyos korlátozásokkal, Spanyolországban pedig – a sorozatos visszaélések miatt – visszavonták a választójogot. Ugyanakkor szavazhatnak a külföldön élő olaszok, horvátok, románok vagy szlovének is.

Az ENSZ alapokmánya mindössze annyit fektet le, hogy minden felnőtt személyt megillet az általános, egyenlő és titkos választójog. Tóth szerint az elvek egy részét már kikezdték, hiszen Ausztriában 16 év a korhatár, de az még inkább ellentétes az alapokmánnyal, hogy a szavazáson való részvételt számos ország nem teszi lehetővé külföldön élő polgárai számára. Vagyis: a választójog nem tekinthető általánosnak.

Az Alkotmánybíróság egy korábbi határozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy a választókerületeket arányosan kell kialakítani, mert ellenkező esetben sérül a szavazatok egyenlőségének elve. A szakértő szerint ez újabb problémát vet fel: biztosítani kellene, hogy a külföldön leadott voksok is nagyjából annyi mandátumot érjenek, mint a hazai szavazatok.

Ugyancsak az egyenlőséget kérdőjelezi meg, ha a külföldön élő magyar csak szavazhat, de jelöltként nem indulhat – figyelmeztet egy újabb ellentmondásra Tóth. Ha viszont megadnák a passzív választójogot is – tehát a határon túli választhatóvá válik –, azonnal felvetődik, hogy külföldön milyen módon állíthatnának jelöltet a magyar parlamentbe. További fontos kérdés: hogyan lehet felkerülni a névjegyzékre, ki vezeti azt, kapnak-e a külföldön szavazók ajánlószelvényt, hol és miként lehet majd szavazni? Különösen a névjegyzék összeállítása tűnik nehezen megoldhatónak, mert ma – központi nyilvántartás híján – senki nem tudja, hogy hol és mennyi magyar állampolgár él.

„Húsz évre bebiztosítjuk magunkat”

Mikola István a 2006-os választások előtt a Fidesz kampányzáró nagygyűlésén már megfogalmazta: ha a határon túl élők az állampolgársággal szavazati jogot is kapnának, a jobboldali párt legalább húsz évre bebetonozná a hatalmi pozícióit. Akkor ezt a fideszesek is szerencsétlen elszólásnak tartották, ami miatt szavazatokat veszíthetett a párt.