Börtönnel büntetné a Jobbik, ha valaki nem fogadja el a cigánybűnözés létezését. Az Apáti István, Szávay István és Volner János által jegyzett egyéni képviselői indítvány szerint az, aki „nagy nyilvánosság előtt valamely büntetőjogilag releváns társadalmi viszonnyal – így különösen a közbiztonság állapotával, valamely bűnözési formával, illetve jellemző bűnelkövetői körrel –kapcsolatos köztudomású tényt tagad, kétségbe von vagy jelentéktelen színben tüntet fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő”. Ha ugyanezt hivatalos eljárásban hivatalos személy követné el, őt akár öt évre is bezárhatnák. A Btk. egy további ponttal is kiegészülne: ugyancsak három év börtönnel fenyegetnék a „köztudomás megalapozására vagy megcáfolására szolgáló előzetes társadalomtudományi célú kutatást” akadályozó, illetve annak eredményét meghamisító személyeket.

A normaszöveg tervezetében a cigánybűnözésről egyetlen szó sem esik persze, de az előterjesztés indokolásának első mondatából kiderül, hogy miről van szó. A „közbeszéd évtizedek óta akadályozza a társadalmat feszítő problémák megoldását, a közösség előtt jól ismert, de állami szinten el nem ismert bűnözési formák – így pl. a cigánybűnözés – feltárását, okainak kutatását” –véli a három jobbikos képviselő. Szerintük „egy szűk, de annál erőszakosabb” kisebbség kényszeríti „valóságtól elrugaszkodott álláspontját” a „csendes többségre” – a többséghez tartozók „jobb tudomása, személyes tapasztalatai ellenére”. Mindezt a „tolerancia jegyében” teszik, a hivatalos szervek pedig „rosszul értelmezett megfelelési kényszerből” segédkezet nyújtanak ehhez.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke hétfőn, napirend előtti felszólalásában – bár a frakciótársai által benyújtott indítványt nem említette – ismét előhozakodott pártja kedvenc témájával: azt hangoztatta, hogy Magyarországon a „cigánybűnözés” élősködik.

„Mi nem támogatjuk azt a politikát és gondolkodásmódot, ami eltagadja a valóságot. A valóságot meg kell nevezni, ezzel egyetértek”, hangoztatta válaszában a miniszterelnök. „A kormány elfogadja azt is – fogalmazott –, hogy a bűnözők között bizonyos vonásokkal rendelkező emberek többen vannak.” Orbán Viktor azonban hozzátette: „amikor megnevezünk valamit, tudnunk kell, hogy embereket nevezünk meg, s ezért figyelmesen kell eljárnunk”. Ezért maga minden esetben tiltakozni fog akkor, ha valakit csupán a származása okán potenciális bűnözőnek tekintenek.

Tény ugyanakkor, hogy egy korábbi közvélemény-kutatás eredményei azt mutatták, hogy a cigánybűnözést a válaszadók valamivel több mint kilencven százaléka létező jelenségnek tartja. A Nézőpont Intézet két éve végzett – és sokak által bírált – felméréséből az is kiderül, hogy ez a vélekedés politikai szimpátiától független. A megkérdezettek 77 százaléka azt is vallotta, hogy a romák hajlamosabbak a bűnözésre, mint a fehérek.

A Jobbik javaslata jelzi, milyen következményekkel járhat az a hisztérikus jogalkotási folyamat, amit az elmúlt időszakban tapasztaltunk – kommentálja az előterjesztést Finszter Géza kriminológus, egyetemi tanár. Állítja, hogy senkinek nem jut eszébe ez a tréfa, ha nem látja, hogy csupán az elmúlt évben tíz alkalommal módosították a büntető törvénykönyvet, s néhány korrekcióra az idén is sort kerítettek. Ezért ma már ott tartunk, hogy ügyelni kell arra: ha egy nyitott Btk. előtt elmegy egy politikus, nehogy beleírjon valamit.

Finszter szerint ami eddig történt, arra alkalmas, hogy teljesen lejárassa a büntetőjogot. Ennek pedig egyenes következménye, hogy törvénymódosítás címén pamfletek születnek. A kriminológus emellett figyelmeztet arra: folyamatosan relativizálódnak a büntetőjog által védett értékek. Vagyis: ha egy jelenség zavar valakit, esetleg bizonyos megnyilvánulásokkal többen nem értenek egyet, azonnal Btk.-módosításért kiáltanak. Így sikerült kriminalizálni a feloszlatott társadalmi szervezet működésében való részvétel bizonyos eseteit, ami Finszter szerint nem lehet büntetőjogi kategória. Az pedig a holokauszt relativizálását jelenti – hangsúlyozza –, hogy a történelemben példa nélküli népirtás tagadását a Fidesz–KDNP egy kalap alá vette a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános megtagadásával.

Azzal persze kezdeni kell valamit, hogy a cigányság tagadhatatlanul felülreprezentált a bűnelkövetők között – mondta a kriminológus. Ha azonban megvizsgálják a bűnözéshez vezető társadalmi okokat is – teszi hozzá –, nyilvánvalóvá válik, hogy a romák az átlagpopuláció hoz képest e tekintetben is fokozottan érintettek. A körükben az átlagosnál lényegesen alacsonyabb a foglalkoztatottság, s miután a legtöbben nem rendelkeznek semmilyen szakképzettséggel, a munkaerőpiacon súlyos hendikeppel indulnak. A stigmatizálás már csak emiatt sem vezet sehová –állítja a kriminológus. A romák körében talán gyakoribb bűnelkövetésnek nem genetikai okai vannak, ezért Finszter is azt vallja, hogy a cigánybűnözés értelmezhetetlen fogalom. Azt azonban senki nem állíthatja, hogy e népcsoporton belül ne lennének – időnként aljas retorika által súlyosbított – szociális, kulturális és beilleszkedési problémák, amelyekről a kriminológus szerint is sokat kell beszélni.