A magyar felnőtt népesség több mint negyede gyengén teljesít mind az olvasás, mind a számolás, mind pedig a problémamegoldás terén – derült ki az OECD ALL Survey (Adult Literacy and Life Skills Survey) felméréséből, amelynek során mintegy hatezer 16–65 éves magyar felnőtt prózaolvasási, doku men tum olvasá si, számolási és problémamegoldási képességeit vizsgálták. A nemzetközi kutatás rámutatott: kizárólag Magyarországon szakad szimmetrikusan ketté a kompetenciák tekintetében a társadalom. A magyarok másik negyede ugyanis mind a négy kompetencia tekintetében igen magas jártasságot mutat.

A legtöbb fejlett országban ugyanakkor többségben voltak azok, akik mind a négy kompetenciában jók voltak. A legjobb eredményt Norvégia érte el, ahol a megkérdezettek fele –vagyis kétszer annyian, mint a magyarok – mind a négy képességben magas szinten teljesített, és mindössze 17 százalékuknak voltak problémái mind a négy kompetencia terén.

A magyar munkaerőpiac ugyanakkor – ellentétben a többi fejlett országgal – jól tolerálja azokat is, akik csupán egy képességben jártasak. – Azaz, ha valaki jól tud legalább dokumentumot olvasni vagy számolni, szinte biztos, hogy van munkája –mutat rá Köpeczi-Bócz Tamás, a kutatás magyarországi vezetője. A felmérés során a vizsgálatban részt vevők munkaerő-piaci státusát és fizetését is összevetették az egyes képességekben mutatott jártassággal. Kiderült: ha egy magyar munkavállaló legalább egy képesség terén jól teljesít, egyharmaddal csökken munkaerő-piaci veszélyeztetettsége – legalábbis, ami a munkanélküliséget illeti. Ez persze nem jelenti azt, hogy az illető sokat is keres – zömmel segédmunkákról van szó –, mindenesetre a munkaerőpiac befogadja, azaz legalább el tud helyezkedni. Ha valaki viszont már legalább két kompetenciában jól teljesít, sokkal kisebb valószínűséggel fog a legrosszabbul fizetettek közé tartozni. A három vagy négy alapkészségben jártasságot mutatók pedig háromszoros eséllyel kerülik el, hogy a legalacsonyabb fizetési kategóriájú állásokban dolgozzanak. Mindebből Köpeczi-Bócz Tamás szerint az a következtetés vonható le, hogy a munkaerőpiaci belépéshez ugyan elegendő lehet egy alapkészség, de egy jó munkahelyhez már összetettebb készségprofil szükséges.

A vizsgálat eredményei ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogymígNorvégia, Kanada, Új-Zéland vagy Olaszország esetében minél több kompetenciát birtokol valaki, annál jobb az esélye az elhelyezkedésre, addig hazánkban lényegében nincs különbség a csupán egy vagy a négy készségben magas szintű jártasságot mutató felnőttek elhelyezkedési esélyeit illetően. Köpeczi-Bócz Tamás úgy véli, hogy ez amagyarmunkahelyek rosszminőségével függ öszsze. Az ott végzettmunka ugyanis nem járul hozzá az egyén fejlődéséhez, a magyar munkaadók nem használják ki munkavállalóik képességeit, így azok idővel elsorvadnak – márpedig rengeteg magyar munkavállaló végez a képesítésénél alacsonyabb szintű munkát. – Ennek sokszor az is oka, hogy a lakóhely közelében nem találnak az emberek a képességeiknek valóban megfelelő munkát, vagy pedig rosszabb minőségű munkával tehetnek szert nagyobb jövedelemre – mondja a kutatásvezető, hangsúlyozva, hogy ilyenkor is törekedni kell a megszerzett készségek szinten tartására, különben a társadalmi, munkahelyi státusz folyamatosan romlani fog.

Mindezek miatt érdemes arra törekedni, hogy a magyar felnőttek széles rétege sajátítson el legalább egy kompetenciát magas fokon – akár költségvetési kiadások árán is –, hiszen a munkaerőpiac – jelenleg legalábbis –már egy jó képességre is kedvezően reagál. – Öt-tíz éven belül ugyanakkor a magyar munkaerőpiac is több képességet fog megkövetelni munkavállalóitól, és ha valaki most egy kompetenciában mutatott jártassága révén elhelyezkedik, később fel tud majd zárkózni a többi területen is – állítja Köpeczi-Bócz Tamás.

Egyelőre toleráns a magyar munkaerőpiac