Noha szerdán közvetlenül a kormányülés előtti közigazgatási egyeztetés után még úgy tűnt, „sikerül lenyomni” a tervezett megyei kormányhivatalok megalakítása ellen tiltakozó miniszterek torkán a békát, végül mégsem született meg a várt döntés a 16 államigazgatási szervezet összevonásáról. Lapunk úgy tudja: a megahivatalok létrehozását csak Navracsics Tibor közigazgatási, Pintér Sándor belügy- és Martonyi János külügyminiszter támogatta, az öt másik miniszter viszont hevesen ellenezte, hogy a felügyeletük alá tartozó államigazgatási szervezeteket egyetlen tollvonással összevonják. Végül Orbán Viktor úgy döntött: egyelőre leveszi a napirendről a kérdést.

Mint arról a Népszabadság kedden beszámolt: január elsejével létrejönnek a megyei kormányhivatalok – ezekbe egyetlen tollvonással 16 területi államigazgatási szervezetet integrálnának. Az összevonással megszűnne az érintett hivatalok önálló gazdálkodása. A beszerzések, a közszolgák foglalkoztatása, a bérelszámolás a kommunikáció, az informatikai rendszerek felügyelete, működtetése. A javaslat ellen már a közigazgatási egyeztetés alatt is több tárca vezetője tiltakozott. A konfliktust leginkább az okozta, hogy több miniszter is úgy vélte: súlyos zavarokat okozna a közszolgáltatásokban a döntés. Például a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) képviselői hosszasan bizonygatták milyen károkat okozhat saját területükön ez az elgondolás. Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár lapunknak elismerte, hogy szerdán, a kormányülésen nem döntöttek a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakítását megalapozó előterjesztésről. Tájékoztatása szerint ugyanakkor a megoldás időközben megszületett. Néhány részletkérdés vár tisztázásra.

Korábban Szabó Erika, a közigazgatási tárca államtitkára a köztévé egyik műsorában arra a felvetésre, hogy Szócska Miklós egészségügyi, illetve Czomba Sándor foglalkoztatásért felelős államtitkár a hírek szerint nem örülne annak, ha az egészségbiztosítási pénztárat, illetve a munkaügyi központokat integrálnák a megyei kormányhivatalokba, úgy reagált: most egy nagy átalakítás zajlik. Az OEP vagy a nyugdíjbiztosító országos központja és a szakmai irányítás megmarad az ágazati minisztériumoknál. A területi kirendeltségek viszont a megyei kormányhivatalokba tagozódnak be – tette hozzá Szabó Erika.

A Népszabadság információja szerint a következő kormányülésig egyfajta újratervezés zajlik: részben azt kell tisztázni, melyek azok a hivatalok, illetve közigazgatási feladatok, amelyek valóban minden zavar nélkül összevonhatók, másrészt azt, milyen közszolgáltatások végezhetők közös ügyfélszolgálaton keresztül.

Lapunknak több szakértő is azt állította: adatvédelmi szempontból erősen aggályos, sőt káoszt is okozhat a társadalombiztosítási ellátások kifizetésében, ha valóban a megyei kormányhivatalokba olvasztanák a regionális egészség- és nyugdíjbiztosítást. Sinkó Eszter közgazdász szükségtelen lépésnek ítéli a kormányzati szándékot. Horváth Ágnes volt egészségügyi miniszter szerint is az OEP központi hivatalának esetleges megszüntetése több aggályt vet fel. Kérdéses, mi lesz azokkal a funkciókkal, amelyeket jelenleg egységes elvek alapján központilag látnak el: így a gyógyszerek befogadásától és támogatásától a kórházak, szakrendelők, háziorvosok fi nanszírozásán át egészen a biztosítotti adatbázisig vagy egységes ellenőrzési gyakorlat kialakításáig. Ha esetleg ezeket a feladatokat is a megyék végeznék, akkor a Fidesz az MSZP decentralizált egészségügyi modelljére emlékeztető elképzelést valósítana meg, amelyek egymással sem versenyben, sem egyéb kapcsolatban sem lesznek.