alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
22. kedd

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Utolsó szerdai tanévkezdés, új szabályokkal

Szigorúan büntetik a hiányzást és a tanulmányi elmaradást

Az idén utoljára még „tört héttel”, jövő szerdán kezdődik a tanítás, a jövőben azonban már mindig hétfői tanévnyitással számolhatnak a diákok, a pedagógusok és a szülők. Az új tanévben több változás lép életbe: komoly következményekkel jár majd például a lógás vagy a tanulmányi mulasztás.

Varga Dóra| Népszabadság| 2010. augusztus 26. |18 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Holleanyó | 2010. augusztus 31. | 17:05:06

E a mai oktatási rendszer valóban szörnyű és igencsak sok változtatásra lenne szükség, én ott kezdeném, hogy csökkenteném a gyermekekre nehezedő nyomást amit a fölösleges tananyagok rónak rájuk inkább az életre nevelném őket mint annak idején minket. Másrészt tényleg nincs szüksége egy általános iskolás diáknak arra, hogy miként épül föl a számítógép amikor azt sem tudja hol kell bekapcsolni. Lenne még jó pár dolog amin változtatnék de hosszú lenne felsorolni viszont az, hogy az elsős gyereket ne lehessen visszafogni újra elsősnek a szülő kérésére nem díjazom mert inkább azt ismételje meg mint utána a többit, csak jó alapokra lehet a későbbi tudást építeni.Aztán sajnos tényleg vannak olyan nevelők akik nem oda valók bizonyos tényezők miatt sajnos mégis oktatják gyermekeinket. Ez van és igaza van az egyik előttem írónak ha a gyerekek többsége nem érti pl-ul a matekot nem biztos, hogy a gyerek a "hülye" valószínűbb a pedagógus nem tudja az anyagot megfelelően átadni.Ezért most biztos sok tanár megharagszik de ez a véres valóság és a matek nem egy könnyű tantárgy sokaknak. Most ennyi.

ujnick | 2010. augusztus 30. | 19:24:05

És egy igaz felekezet.
Akinek meg nem teszik...
Remélem, kihallatszott a gúnyolódás :P

ujnick | 2010. augusztus 30. | 19:22:25

Ha már így belejöttek az kormányon levők a változtatásokba, miért ne legyen, hogy vasárnap minden gyerek kötelezően ott üljön a misén, különben hamar összejön az az 50 óra.
Azt elfelejtettem, hogy természetesen római katolikus templomban. Mert csak egy igaz vallás van.

propatria | 2010. augusztus 30. | 00:39:16

Hankhill
Totálisan igazad van, négy évenként megy a cirkusz,mindenről mi tehetünk, csak valahogy a fizetésünk nem tükrözi ezt a hatalmas felelősséget.
Mégis azt mondom, hogy egy gyermek oktatása és nevelése az iskola és a szülő közös ügye. 1.A szülő fizet:egyrészt adót, másrészt iszonyat drága tankönyveket, osztálypénzt, sok helyen ajándékokat vagy éppen egy tanterem felújíását. 2. A szülő rábízza az iskolára legféltettebb kincsét, a gyermekét, hogy ott vigyázzanak rá és szépre-jóra tanítsák.
3. A pedagógus munkaidejét, energiáját, figyelmét áldozza arra, hogy a gyermek okosabb és műveltebb legyen. Nagy a felelőssége.
Ha nem működnek egytt, hanem összehúzott szemmel fgyelik egymás munkáját: gáz van.

propatria | 2010. augusztus 30. | 00:26:50

csingacsguk

Éppen Rózsa asszony hangsúlyozta az iskola nevelő szerepét. Éppen csak azt nem mondta, hogy a nevelés és az oktatás dialektikus egységet alkot. Pedig ez még igaz is.

propatria | 2010. augusztus 30. | 00:23:19

Nem tudom, miért baj az, hogy szerdán kezdődik a tanév. Elismerem, amikor csütörtökön volt szeptember 1., akkor kicsit furcsa volt az a rövid hét.
De lefogadnám, hogy ha idáig az lett volna, hogy szeptember első hétfőjén kezdődik a tanév, akkor most változna szept. 1-i kezdésre.
Gloviczki is egy hülye. Nyugodtan tételezze csak fel, hoy a magyar pedagógusok jelentős hányada elóítéletes, ui. ez a szomorú valóság. Az írásbeli teszt viszonylag objektívan elbírálható, ehhez hozzá lehet tenni az addigi iskolai teljesítméyt. De most már a kompetenciamérések adatai is lehívhatók, ha valakinek ez a szelekció a mániája.De eleve abszurdum 10-12 éves gyerekeket felvételiztetni. Az én lányomnak még 14 éves korában is gyomorgörcsei voltak a normál gimnáziumi felvételikor.

csingacsguk | 2010. augusztus 29. | 22:34:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HankHill | 2010. augusztus 28. | 23:10:42

nővér | 2010. augusztus 28. | 22:37:39
gondolom, Ön is boldog lenne, ha boldog-boldogtalan belekotyogna "nővéri" munkájába, és megmondaná, ki a jó nővér, és ki alkalmatlan, mit csináljon a nővér és hogyan, emellett a nővérre vonatkozó jogszabályokat ötletszerűen változtatgatná a kormány, és fizetésként könyöradományt adna,nem jó dolog az, ha egy országban mindenki "nővér", vagy legalábbis annak képzeli magát, van bajuk a "nővéreknek" elég enélkül is...

nővér | 2010. augusztus 28. | 22:37:39

Technika oktatás: nem a fejlesztés a lényeg. Elméletben tanulnak mindent. Könyvből. Olyasmit, amit felnőttként is csak szakember ismer. Pl., mi kell a ház alapjába. De még véletlenül sem olyat, amit a hétköznapokban is hasznosíthatnának. Pl. kerékpár szerelés.
Rajz: ahelyett, hogy rajzolnának, művészettörténetből írnak dolgozatot, általános iskolás gyerekek. Művészeti stílusokat tanulnak, de sokan még egy egyszerű rajzot sem tudnak elkészíteni.
A többi készségtárgyat nem is boncolom. Az iskolák szabadon döntenek az oktatási tervről, a rossz döntés az Ő felelősségük.

nővér | 2010. augusztus 28. | 22:27:42

Az én gyerekem volt szóbeli felvételin. Nem a tantárgyból kérdezték. Elsősorban a családi viszonyait firtatták és a tanrenden kívüli tevékenységeit kérdezték. Volt-e tanulmányi versenyen és milyen eredménnyel.
Ez felvételi eljárás és nem felvételi vizsga.

nablaquadrat | 2010. augusztus 28. | 20:46:31

"Töröljék el az osztályzást a készség-tantárgyakban (rajz, ének, torna, technika)"

Én nem hiszek abban, hogy a technika tárgy bármiféle speciális készséget igényelne. Inkább csak nevelés, és az ebből következő hozzáállás kédése e tárgy oktatásának eredményessége és a gyerekek sikere.

nablaquadrat | 2010. augusztus 28. | 20:36:18

"A szóbeli vizsgáztatás lehetőségének újbóli megnyitása ugyanakkor így is lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy ne objektív, azaz tanulmányi, hanem szubjektív szempontok szerint válogassanak a diákok között."

A szóbeli vizsgáztatás arra is lehetőséget ad, hogy tárgyanként a teljes tananyagon végigzongorázva felmérjék a tanuló tényleges tudását és annak általában egyenlőtlen mélységét is, a tanagyagon belül és azon túl is.

moszkvicssluszkulcs | 2010. augusztus 27. | 12:36:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HankHill | 2010. augusztus 27. | 00:23:03

Laca, | 2010. augusztus 26. | 22:43:29

Moderálási alapelvek- komment törölve -

NewWave | 2010. augusztus 26. | 15:15:05

Jó lenne, ha az oktatásügy rendbetétele arra is kiterjedne, hogy végre az alkalmatlan tanárok szűrét kitegyék az iskolákból!!!
Olyanokét, akiket idegesítenek a gyerekek, akik utálnak tanítani, "nincs idejük" sem tanítani, sem gyakoroltatni, ellenben kéjes érzésekkel osztogatják az egyeseket...
Jó lenne végre észrevenni, ha egy osztály FELE-HÁROMNEGYEDE megbukik egy tantárgyból, az talán a tanár hibája lehet, nem a gyerekeké!

Tényleg időszerű lenne már a tanárok fizetését rendezni, de ezzel együtt az alkalmatlan tanárokat ki kellene rúgni.

Iskolakezdés : Mióta eszemet tudom, azóta az iskolakezdés szept. 1-hez kötődik, ezt nem Magyar Bálint találta ki, így volt ez már 1950-ben, 1960-ban is... (És a tanév június 8-ig tartott.)

Teljesen értelmetlen június 16-ig tartani a tanévet, amikor már egyik iskolában sincs tanítás, mindenki csak szenved a hőségtől!!!

Jó lenne, ha bevezetnék Magyar Bálint javaslatát : töröljék el az osztályzást a készség-tantárgyakban (rajz, ének, torna, technika)!
Mindjárt örömmel tornáznának a gyerekek, ha nem kellene rettegni, hányast kapnak a tigrisbukfencre!

fulopimre | 2010. augusztus 26. | 14:04:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

megmindiggyori | 2010. augusztus 26. | 10:17:55

"az idén az első osztályosokat még szülői kérésre sem, csak túl sok hiányzás esetén lehet évismétlésre kötelezni" - ennek a szakmai alátámasztására rendkívül kíváncsi lennék. Tehát, ha minden órán ott van valaki, de nem teljesíti a követelményeket, akkor is 2. osztályba KELL mennie, ha mondjuk a szülője magától rájön, h. a gyereknek nem ártana esetleg újra próbálkozni az írás-olvasás-számolás alapjainak elsajátításával?????

Az elsősöket nem lehet osztályismétlésre küldeni

Kocsis Zoltán

1,3 millió diák számára kezdődik meg jövő szerdán az iskola, ha pedig az óvodásokat is hozzájuk számítjuk, akkor összesen 1 millió 661 ezer 870 gyerek vág neki szeptember 1-jén az új tanévnek. Nagy valószínűséggel az idén utoljára esik majd szerdára a tanévkezdés: most még mindig szeptember 1-je az első, június 15-e pedig az utolsó tanítási nap: közte pedig – iskolatípustól függően – 182, illetve 183 napot kell iskolába járni.

Gloviczki Zoltán, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium közoktatási helyettes államtitkára szerint azonban ez „abszolút életidegen”: egy tanévet nehéz elindítani úgy, hogy a hét közepén kezdődik, és a hét elején végződik. (Magyar Bálint minisztersége idején a kiszámíthatóság miatt fixálták a szeptember 1-jei tanévkezdést, az előző Fideszkormány idején ugyanis az iskolák választhattak augusztus végi vagy szeptember eleji tanévindítást, komoly problémát okozva ezzel a gyereküket különböző iskolákba járató szülőknek.) A szaktárca így most azt szeretné, ha a jövőben mindig hétfőn kezdődne és pénteken zárulna a tanév (így viszont a tanítási napok számát kell majd növelni vagy csökkenteni).

Már az idei tanévben is lesz ugyanakkor bőven változás: az új oktatásirányítás számos, az előző két ciklus oktatási reformelemét tette ellenkező előjelűvé. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár képviselői indítványára visszaállították például a buktatást és az osztályzást az alsó tagozatban. Eszerint az idén az első osztályosokat még szülői kérésre sem, csak túl sok hiányzás esetén lehet évismétlésre kötelezni, a második osztálytól azonban a nevelőtestület a szülő beleegyezése nélkül is buktathatja a diákokat.

A lépés ugyanakkor inkább szimbolikus jellegű – Hoffmann Rózsa szerint a buktatás szülői beleegyezéshez kötése a pedagógusok hozzáértését kérdőjelezte meg –, nagy változást valószínűleg nem hoz, hiszen az évismétlések aránya csak kevéssé változott a szülői vétó bevezetésével. Az elmúlt évtizedben az alsósok egy-két százaléka bukott meg, függetlenül attól, hogy kellett-e hozzá szülői beleegyezés vagy sem, vagyis a szülők többnyire elfogadták a pedagógusok véleményét. Az elsősök esetében azonban okozhat problémát az új szabályozás, hiszen számukra bizonyul a legnehezebbnek az első iskolai év az óvodai tempó után: az adatok szerint legalábbis a kezdő évfolyamot ismételte meg eddig a legtöbb gyerek – az elmúlt évtizedben rendre az elsősök úgy három-négy százaléka –, őket azonban az idén már nem lehet osztályismétlésre küldeni.

A tanulmányi teljesítmény értékelésének módjában is változás lesz: a második évfolyam félévéig még továbbra sem lehet osztályozni a diákokat, utána viszont már igen. Az államtitkár eredeti javaslata ezen a ponton a parlamenti vita során finomodott: a második osztály végétől sem lesz ugyanis kötelező jegyeket osztogatni. Az iskolák a pedagógiai programjukban maguk határozhatnak arról, hogy szöveges értékelést adnak-e diákjaikról vagy inkább osztályozzák őket.

Kisebb, ám annál nagyobb jelentőségű változás lesz a középiskolai felvételi eljárásban is az új tanévben. A hat és a nyolc évfolyamos gimnáziumok ismét tarthatnak szóbeli vizsgát. Igaz, csak a legnépszerűbbek: azok, amelyek a központi írásbeli felvételi vizsgán való részvételt is kérik. Ezek pedig azok az iskolák lehetnek, amelyekbe az elmúlt három évben legalább másfélszeres volt a túljelentkezés: ez úgy az iskolák felére igaz (az iskolák másik fele csak a korábbi osztályzatok alapján rangsorolhat). Helyi írásbelit viszont továbbra sem szervezhetnek az iskolák, és a szóbelit csak 25 százalékos súllyal lehet figyelembe venni a felvételi során – a korábbi osztályzatok, illetve a központi vizsga mellett.

A szóbeli vizsgáztatás lehetőségének újbóli megnyitása ugyanakkor így is lehetőséget ad az iskoláknak arra, hogy ne objektív, azaz tanulmányi, hanem szubjektív szempontok szerint válogassanak a diákok között. Gloviczki Zoltán szerint azonban abból nem lehet kiindulni, hogy egy tanár bántani akarja a gyereket például a bőrszíne alapján, egy 10–12 éves gyerek egyszeri írásbeli megnyilatkozása viszont egyáltalán nem biztos, hogy releváns a tehetségére vonatkozóan.

Szeptembertől a hiányzást is keményen büntetik: az új tanévben a családi pótlék – amelynek a neve tanköteles gyerekek után már iskoláztatási támogatás – kifizetését az iskolalátogatáshoz kötik. Ha egy diák 50 órát mulaszt igazolatlanul, akkor őt települése jegyzőjének védelembe kell vennie, és fel kell függesztenie a teljes iskoláztatási támogatás folyósítását. További, leginkább a pedagógusokat és a szülőket érintő változás, hogy az új tanévtől a pedagógusok kiemelt védelmet élveznek: a Btk. szigorítása értelmében egy pedagógus bántalmazása mindenképpen szabadságvesztést von maga után.

Az arukereso.hu ár-összehasonlító portál felmérése szerint a magyarok 79 százaléka már augusztusban bevásárol az iskolakezdésre, míg 21 százalékuk csak az utolsó pillanatban, szeptemberben teszi ezt meg. A válaszadók 40 százaléka 15 ezer és 30 ezer forint közötti összeget tervez költeni az iskolakezdésre, 22 százalékuk 5-15 ezer forint között, 19 százalékuk pedig 30 és 50 ezer forint között. A vá laszadók alig több mint tizede szán 50 ezer forintnál többet az iskolakezdésre.