Az Audi győri telephelyét a cég magyarországi működése során egyszer már bővítették. Akkor a bővítéssel érintett terület csupán „védelemre tervezett” státuszú volt. Az Audi végigjárta a törvényes utat, az állam végül elállt a védetté nyilvánítástól, cserébe az Audi kifizette az építkezés miatt veszélybe kerülő növények áttelepítésének költségét. Az eset azt mutatja, hogy a vállalat indokolt esetben hajlik a kompromisszumra, és hajlandó a beruházási terveit összehangolni a természetvédelmi szempontokkal.

Akinek az utóbbi elvárásokat a mostani bővítési tervek kapcsán (is) képviselnie kellene, az viszont láthatóan nincs a helyzet magaslatán: a magyar államigazgatás eddig meglehetősen furcsán intézte a beruházás engedélyezési ügyeit. A folyamat során a projektet gyakorlatilag államtitokként kezelték, az Audi nevét nem is említették. A szóban forgó terület, vagyis a győri Audi gyár melletti volt győrszentiváni lőtér jelenleg kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területnek számít, része a Natura 2000 hálózatnak, az Országos Területrendezési Terv alapján pedig az országos ökológiai hálózat magterülete, vagyis itt a bökkenő: nem beépíthető.

Ahhoz, hogy itt gyárat lehessen építeni, először meg kell változtatni a hatályos rendezési tervet: szükség van a belterületbe vonásra, illetve a besorolás megváltoztatására. Az átminősítési folyamat során (amelynek része lenne a természetvédelmi oltalom feloldása is) már eddig is több alkalommal eltértek a jogszabályi előírásoktól: a győri önkormányzat például „elfelejtette” tájékoztatni a lakosságot arról, hogy természetvédelmi területről van szó.

Az illetékes Fertő-Hansági Nemzeti Park (NP) álláspontja szerint „az érintett terület belterületbe vonásával, beépítésre szánt területté minősítésével és beépítésével természeti értékeinek és élőhelyeinek nagy része megsemmisül, így az ott található természeti értékek helyreállíthatatlanul károsodnak”. Az NP – jelezve, hogy Natura 2000 területről lévén szó, hatásbecslés készítése, az Európai Bizottság állásfoglalása, illetve előzetes környezeti vizsgálat szükséges – az eljárás felfüggesztését javasolta. A területrendezési eljárás azonban folytatódott, méghozzá egy olyan szakvélemény alapján, amely szerint „A tervezett fejlesztés hosszabb távon az életminőséget javítja, a városi lakosság terhelését csökkenti, és lehetőséget teremt az ökológiai egyensúlyhoz közelítő életmód kialakítására”.

Még az előző kormány megspórolhatónak vélte a termőföld átminősítésével, a funkcióváltással, a belterületbe vonással és ezek ingatlan-nyilvántartási átvezetésével járó hoszszas procedúrát, és egy rendkívüli jogalkotási eljárással a kormányváltás előtti pillanatokban kész helyzetet teremtett. A győri Refl ex Környezetvédő Egyesület szerint április 15-én kormányhatározattal feleslegessé és így eladhatóvá nyilvánította a területet, és megbízta a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t annak értékesítésével. Két héttel később az agrártárca rendeletben módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló végrehajtási rendeletet.

Eszerint: ha „egy területet más célú hasznosítással összefüggő, beruházási területté minősítenek”, akkor a beruházás megkezdéséhez nem szükséges az egyébként előírt jogerős hatósági engedély (akkor, ha a kormány a Magyar Közlönyben kihirdetett határozatával valóban elvégzi a beruházási célterületté nyilvánítást). Ez megtörtént: a kormány egy nappal az FVM rendeletmódosítása után, május 5-én meghozta, és rögtön közzé is tette határozatát, átminősítve a volt honvédségi lőteret. A földhivatali átvezetés (kivett beruházási területként) május 12-én megtörtént, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. pedig már előző nap tudhatta az eredményt, mert május 11-én meghirdette eladásra a telket, amelyet végül az egyetlen jelentkező – az Audit is magában foglaló Volkswagen-konszern – 6,5 milliárd forintért meg is vett.

Az ügyben a jelenlegi kabinet is az előző kormány gyakorlatát követi, azaz titokban, kerülőutakon bonyolítja az engedélyezési folyamatot. Lapunk információi szerint a terület átminősí tésével kapcsolatos dokumentációt egy hete küldték ki Brüsszelbe: a papírokat a Soproni Egyetem készítette és a Fertő-Hanság Nemzeti Park véleményezte, ám például a civil szervezetek vagy a helyi lakosság képviselői nem tekinthettek bele. Így annak vizsgálatát sem sürgette senki, hogy például megvalósulhat-e a beruházás a védett természeti értékek sérelme nélkül, illetve hogy milyen garanciákat tud nyújtani a beruházó annak érdekében, hogy a védett növények és növénytársulások károsodása a lehető legkisebb legyen.

A területen három veszélyeztetett faj – homoki nőszirom, homoki futrinka, magyar futrinka – és maga a sztyeppe tölgyes és homoki gyep mint élőhely és társulás képviseli a védett értékeket. Mindezt a nagypolitika szinte teljes konszenzussal vette tudomásul, egyedül az LMP tartja problémásnak a fenti döntéshozási folyamatot. Mint a párt szakértői lapunknak elmondták, a beruházók a világon mindenütt kihasználják a számukra biztosított játékteret, az viszont az állami hatóságok feladata, hogy egyensúlyt teremtsenek az eltérő érdekek között.

Hogy a terület kivonható-e a Natura 2000-es hálózatból, arról végső soron az Európai Bizottság dönt. Itt a legfontosabb szempont minden bizonynyal a beruházás munkahelyteremtő képessége lesz – a Brüszszelbe kiküldött dokumentációban 7-8 ezer (áttételesen akár 14 ezer) munkahely szerepel, ami nagyjából a kecskeméti Mercedes-gyár munkahelyteremtő kapacitásának a háromszorosa. Az általunk megkérdezett szakértők szerint összességében kicsi az esély rá, hogy a bizottság nemet mond, a folyamat ugyanakkor mégis megakadhat – mert a magyar kormány, az állami és a helyi hatóságok több olyan magyar és uniós előírást is figyelmen kívül hagytak, ami miatt új eljárás lefolytatására kényszerülhetnek.

Hasonlót álmodnak a szomszéd telekre