|
A Sue Ryder Hospice Alapítvány adományboltja a skóciai St. Andrews városában A szerző felvétele
Csaknem két évvel a kezdeményezés elindítása után, néhány hete bezárt az első magyar adománybolt. A Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban már régóta működő „charity shopok” meghonosítása nehéz, de nem reménytelen feladat. Az első adományboltot 1941-ben nyitotta meg a Vöröskereszt a brit fővárosban, azóta a legismertebb alapítványok (szívbetegeket, hajléktalanokat, beteg gyermekeket támogató és állatmentő szervezetek) mind nyitottak saját üzleteket.
Ezekben a boltokban azokat a ruhákat, használati tárgyakat, olykor bútorokat, ékszereket árusítják, amelyeket magánszemélyek vagy cégek adományoztak a boltnak, illetve az alapítványnak. Az üzletekben vásárolók így egyfelől olcsón juthatnak hozzá használt, de jó minőségű tárgyakhoz, másfelől vásárlásaikkal egyben jótékonykodnak is.
David Moir, a Brit Adományboltok Szövetségének társadalmi kapcsolatokért felelős vezetője a Népszabadságnak nyilatkozva elmondta: az Egyesült Királyságban jelenleg körülbelül 6800 olyan bolt van, amely tagja a szövetségnek, öszszességében azonban több mint 8500 adománybolt működhet szerte a szigetországban. „A legtöbb charity shop Angliában található, a boltok közel nyolcvanhárom százaléka, Skóciában kilenc, Walesben öt, míg Észak-Írországban három százalék. Tavaly a boltok több mint 42 milliárd forintnak megfelelő fontot gyűjtöttek össze különböző adományokból, a bruttó forgalmuk pedig meghaladta a 225 milliárd forintot” – mondta lapunknak David Moir, majd kérdésünkre hozzátette: a boltokat üzemeltető alapítványok piaci bérleti díjat fizetnek a használt ingatlanokért, de több szervezet saját tulajdonú épületben üzemelteti a boltjait.
Az első magyar charity shopot a Kórházi Önkéntes Segítő Szolgálat Alapítvány (KÖSSZ) nyitotta meg 2008-ban, először csak az egyik ismert licitportálon, virtuális formában. Tavaly már saját üzlethelyiséget is nyitottak, amelynek – köszönhetően az adakozónak – csak a rezsijét kellett fizetniük. „Jó kezdeményezés volt, sikerült nullszaldósan működtetni. Idén júniusban viszont mégis kénytelenek voltunk bezárni” – mondta lapunknak Meggyes Ildikó, a KÖSSZ ügyvezetője. Hozzátette: magánszemélyek adakoztak elsősorban, de kaptak számos céges, raktáron maradt készletet is. Főleg a ruha és könyv volt keresett az üzletben. Az ügyvezető szerint a próbálkozást nem adják fel, várhatóan szeptemberben, kisebb helyiségben és csökkentett üzemmódban, de újra kinyitnak egy VI. kerületi üzletben.
„A charity shopok kiváló kezdeményezések, és talán most, hogy adakozás után nem kell áfát fizetni, bővülhetne is a céges és más adományok köre. Kérdés azonban, hogy erre a célra adnának-e adományokat, folyamatos lenne-e az árufeltöltés és megfelelő minőségűek lennének-e a leadott termékek” – fogalmazott lapunk megkeresésére Polacsek Györgyi, a Vöröskereszt szociális szakmai vezetője. Hozzátette: míg Nyugaton általában magánszemélyek adományait árusítják a charity shopokban, addig a magyarországi tapasztalatok azt mutatják, hogy a magánszemélyek általában nem mindig tiszta adományokat visznek be (ezeket pedig az ÁNTSZ előírása szerint kötelező újratisztítani, aminek jelentős lehet a költsége), ráadásul nem biztosítható a folyamatosság.
„A nyugati hálózatok már egymás között is cserélgetik az árukészletet, ha valahol nem fogy, átviszik máshova. Az eladhatatlanokat külföldre viszik, vagy géprongyként hasznosítják. Nálunk nem jellemző, hogy jó minőségű ruhákat adományként adnának le. Ráadásul a boltok működtetéséhez állandó boltvezető és számtalan önkéntes kell. Újabb gond az üzlethelyiség kialakítása, engedélyeztetése, a szakszemélyzet működtetése, tárgyi eszközök beszerzése. A kereskedelmi törvény szerint minden árusításhoz szükségesek ezek. És ekkor jön még az eladott cikkek utáni áfabefizetési kötelezettség, illetve – hiszen vállalkozás alá esik – az ezzel kapcsolatos adók megfizetése. Előbb a jogszabályokat kell megváltoztatni, hogy a működtetők ne fizessenek rá” – mutatott rá a nehézségekre a Vöröskereszt egyik vezetője.
De Coll Ágnes, a Baptista Szeretetszolgálat nemzetközi kommunikációs munkatársa lapunknak azt mondta: szervezetük már régóta tesz különféle lépéseket, hogy a charity shop műfaja támogatást kapjon és Magyarországon is beinduljon egy hasonló bolthálózat. „George Bush elnöksége alatt, amikor vezetőségünk az Egyesült Államokban járt, a first lady elvitte őket egy charity shopba és bemutatta a hálózat mechanizmusát” – mondta De Coll, hozzátéve: a magyarországi boltokat magánszemélyek, cégek különféle adományaiból, a Karitatív Tanácsnál felgyülemlett holmikkal, valamint a segélyszervezetek által foglalkoztatottak (hajléktalanok, látássérültek, addiktív rehabilitáltak) által készített használati és dísztárgyakkal is fel lehetne tölteni. „A Baptista Szeretetszolgálat bőven rendelkezik megfelelő minőségű tárgyi adományokkal és raktári készlete folyamatosan megújul, így módjában állna áruval feltölteni az adományboltokat” – nyilatkozta, kiemelve, hogy a kezdeményezés megvalósításának viszont egyelőre gátat szabnak a magyarországi adótörvények.
„A mai napig nem sikerült megtalálni a módját, hogy a tevékenység, hogyan válhat jogilag nonprofittá, a segélyszervezetek nem folytatnak profitorientált tevékenységet és az adományok értékesítésének ez az esete nincs szabályozva” – nyilatkozta a baptisták munkatársa.
|
belépés |
segítség |
alkalmazások |
RSS |
előfizetés |
akciók
Nol.hu |
NolBlog |
NolTV |
Hírmátrix |
NolRandi
Címlap |
Belföld |
Külföld |
Gazdaság |
Kultúra |
Vélemény |
Sport |
Tud/Tech |
Noller |
Mozaik |
A Lap 
NolTwitter |
A paksi Terézanyu