alkalmazások |

RSS |

előfizetés |

akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi

oldal tetejére

Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelem | Akciók

Szolgáltatások
Nyomtatott mellékletek

NolTwitter |

2012. május
21. hétfő

Belföld		Külföld		Gazdaság		Kultúra		Vélemény		Sport		Tud/Tech		Noller		Mozaik		A Lap

Törököt fogtam, nem ereszt

Áttételesen az eszmei tőkeszámlás nyugdíjrendszerről is szólna a népszavazás

A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete népszavazási kezdeményezésével, majd az Országos Választási Bizottság minapi döntésével a kormányzó pártszövetség segítségére siettek, bár furcsamód éppen a Fidesz delegáltjának ellenében. Az OVB többsége ugyanis referendumra alkalmasnak találta a kérdést, hogy 40 évnyi szolgálati idő után kortól függetlenül jogosult legyen-e az érintett a csökkentés nélküli nyugdíjra. Márpedig éppen ez volt – igaz, csak a nők számára – a fülkék forradalmát generáló párt kevés konkrét ígéreteinek egyike.

Hámor Szilvia| Népszabadság| 2010. augusztus 2. |9 komment

Cikk értékelés Be kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Piotrek | 2010. augusztus 2. | 22:50:00

Pláne akkor ciki a dolog,miután a pártemberekkel feltöltött OVB hozza meg az ilyen határozatot.Hullanak majd a fejek megint :-)))

Piotrek | 2010. augusztus 2. | 22:31:47

Szar ügy amikor a fagyi visszanyal,mi? Főleg ha majd az AB is áldását adja a referendumra!

Senki_Alfonz | 2010. augusztus 2. | 17:07:55

Feri12 | 2010. augusztus 2. | 16:13:07

1/ Ez vajon miért gyengíti az érvelésemet? Ha neked lenne igazad, akkor még erősíti is.
2/ Az arány azért (is) növekszik, mert növekszik az élettartam. Na és? Ettől még az érvelésem helytálló.
3/ Majd ha azt látom, hogy a GDP a konjunktúra dacára csökken, elkezdek aggódni. Addig csak a politikai akarat miatt aggódom.

SA

Feri12 | 2010. augusztus 2. | 16:13:07

Senki_Alfonz | 2010. augusztus 2. | 14:50:48
A te érvelésed is hagy némi kívánni valót maga után...
1/A szolgáltatásokat mint "nem termelő, semmit sem előállító" rétegnek beállítani Tévedés! Ilyen a fodrász, a DJ, a művész, és még sorolhatnám..
Ezekre piaci igény van és GDP-t álítanak elő. Az hogy egy fejlett országban a ténylegesen termelő, előállító(fizikai terméket) kisebb százalékban van mint a szolgáltató, az már régóta természetes.
2/ a nyugdijasok arányának növekedésével, növekszik az élettartam is(szerencsére!) ami több EÜ szolgáltatást és hosszabb nyugellátást igényel.
3/ Mellesleg a bébibum generáció " hírtelen" nyugdíjazása és a csökkenő népesség igen csak hirtelen fog gondot okozni..nem lesz lassú átmenet.
--Mellesleg a tőke számlás nyugdíj rendszert én teljes mértékben támogatnám! Jól kidolgozva!!!! függetlenítené a politikától a nyugdíjat!!
Az persze kérdés ,hogy lehet úgy megcsinálni(van ötletem) ,hogy a pénz megmaradjon! Szigorúan államkötvénybe kellene tenni.. ez a belső finanszírozást segítené és a pénz is megmaradna. Ha többet kellene befektetni akkor lehetne német államkötvényekbe pl.

Mézengúz | 2010. augusztus 2. | 14:56:55

Az azért érdekes, hogy a szakszervezet eddig miért nem vetette fel ezt a kérdést? Az előző kabinet alatt is ismert volt az összes most ismert adat. Ráadásul a kezdeményező év(tizedek)óta szakszervezeti "vezető". Most hirtelen fontos lett az hogy 40 év után nyugdíjba lehhessen vonulni. Feltehető, hogy néhány évfolyam szintén örült volna ennek a kezdeményezésnek. Vajon mi történt? Csak nem az, hogy már nem a volt elvtársak vannak hatalmon? vajon miért nem tiltakozotott határozottabban a szakszervezet akkor, amikor meg emelték a nyugdíj korhatárt 65 évre. csak nem az van a háttérben, hogy a kezdeményező is ebbe a korosztályba tartozik? Vagy netán a szakszervezet kizárólag a nyugdíj előtt állókra építi a jövöjét, mint teszi ezt már jó néhány éve? Miért nem az aktív rétegek jövőjével foglalkozik. Úgy tűnik, hogy a szakszervezeti vezetők jelentős része, még mindig a régi posztszocialista kapcsolatokra épít.

Senki_Alfonz | 2010. augusztus 2. | 14:50:48

Dr. Kotász | 2010. augusztus 2. | 14:12:34

Akkor lenne igazad, ha manapság eszeveszetten keresnék a munkaerőt, aki előállítsa a GDP-t. Erről azonban szó sincs. Éppen fordítva. Egyébként világtendencia, hogy a megtermelhető javakat a népesség egyre kisebb százaléka állítja elő. Aki rajtuk kívül még dolgozik, az nem állít elő semmit, hanem az újraelosztásban vesz részt (szolgáltatások, adminisztráció, stb.).

Ezért az érved nem igazán áll. Függetlenül attól, hogy valóban nőni fog a népességben a nyugdíjasok száma.

SA

Dr. Kotász | 2010. augusztus 2. | 14:12:34

Senki_Alfonz | 2010. augusztus 2. | 09:26:08

Azért abba is tessék belegondolni, hogy miért növekszik a GDP (mert van, aki előállítja). A kérdés azonban pontosan az, hogy cca. 10 év múlva (a népesség folyamatos előregedésével, a nyugdíjaskorúak számának és társadalmon belüli arányának emelkedésével) ki fogja előállítani ezt a GDP-t? Más szavakkal: gyorsuló ütemben csökkenő számú aktívnak kell(ene) előállítani ugyanazt vagy még több a GDP-t. Ha korreláció volna a GDP bővülése és az előállításában résztvevők számának csökkenése között, még csak hagyján. De a babyboom-generáció (40-es évek második fele) a közeli jövőben lökésszerűen megemeli a nyugdíjasok számát/arányát.

Lajos85 | 2010. augusztus 2. | 12:28:59

Úgy tudom már nem lehet diszkriminálni a férfiakat. Lehet egyáltalán olyan törvényt hozni, ami szerint a nők elmehetnek 40 év munkaviszonnyal és a férfiak nem ?
Jobb lenne, ha nem diszkriminálnának. A férfiak ráadásul rövidebb ideig élnek átlagosan.

Senki_Alfonz | 2010. augusztus 2. | 09:26:08

"Tegyük hozzá, a Bajnai-kormány által hozott szigorítások is mindössze azt jelentik, hogy a jelenlegi feltételekkel legföljebb a 2030-as évek közepéig finanszírozható a nyugdíjszisztéma." - írja Hámor Szilvia. Most megismétlem, amit korábbi, nyugdíjjal foglalkozó cikkük hozzászólásában már írtam.

Egyet áruljon el nekem a cikkíró!
Az ország GDP-je (néhány évtől eltekintve) folyamatosan növekszik. (Ha már a növekedési ráta 1 alatt van nagy a kétségbeesés.)

A nyugdíjak kérdése mostanában kezd téma lenni, s mindig a jövőre nézvést riogatnak bennünket. Nos, ha a GDP hasonló ütemben növekszik, akkor a rendelkezésre álló termék nem lesz kevesebb, hanem több. Ha ez így lesz, akkor nem értem, hogy mi a baj a nyugdíjakkal. Eddig is 10 millió embert kellett eltartani a GDP-ből, a jövőben is 10 millió embert kell eltartani (s akkor optimista vagyok). Igaz ezek között több lesz a nyugdíjas. De a kevesebb munkaképes minden előrejelzés szerint többet fog előállítani valamennyivel mint mostanában.

Tehát én úgy látom, hogy a nyugdíjasok a jelenlegi szinvonalon továbbra is eltarthatók. Kivéve, ha valaki meg akarja változtatni az elosztási rendszert a nyugdíjasok kárára. S az a gyanúm, hogy inkább erről lenne szó, emiatt megy a siránkozás.

Valójában az elöregedés ürügyén egy újabb jövedelemátcsoportosítás történne. Természetesen nem a "mindenkinek jó" jegyében, hanem a jövedelmek eloszlásának aszimmetriáját növelve (talán nem véletlen, hogy az Audi az az autógyár, mely a válság ha

Nyugdíjas pár – Megint a szavazófülkébe kell menniük?

Fotó: Kovács Bence

Az első két hónap törvényhozási rohamában – a kormánypárti képviselők vagy éppen a kormány által – a parlamentnek benyújtott több mint félszáz, köztük nem kevés restaurációs indítvány sorában azonban nagyítóval sem találni olyat, amely bármilyen módon megpróbálná „visszacsinálni” a nyugdíjkorhatár emelését és kedvezményezné a korai nyugdíjba vonulást, legalább a nőknél. Az emlékezetkiesés oka aligha az, hogy rájöttek, netán az alkotmányba ütközik a nemek szerinti megkülönböztetés. Hiszen az elmúlt hetek tapasztalatai alapján ez könynyen vehető akadály, mi sem egyszerűbb, mint az alaptörvény napi igényekhez igazítása. Az ok sokkal inkább az lehet, amivel egyébként az OVB kormánypárti tagja is előhozakodott: a döntés érinti a költségvetést.

Így a választási bizottság furcsa helyzetbe (törököt fogtam, nem ereszt) hozta a kormányt. Ha az Alkotmánybíróság – ahol nagy valószínűséggel „landol” a kérdés – szabad utat enged a kezdeményezésnek, akkor egy újabb, borítékolható eredményű népszavazás előtt állunk. Mert ki az, aki a későbbi nyugdíjba menetelt választaná, ha korábban is megteheti ugyanazért a pénzért? Akkor pedig az Orbánkormány aligha nézhetné a kibicek nyugalmával – mint teszi most – az Európa-szerte folyó, nemegyszer véres utcai összetűzésekbe torkolló vitát a korhatáremelésről. (Tegyük hozzá, a Bajnai-kormány által hozott szigorítások is mindössze azt jelentik, hogy a jelenlegi feltételekkel legföljebb a 2030-as évek közepéig finanszírozható a nyugdíjszisztéma.)

Az előző kormányok intézkedéseihez készült háttérszámítások szerint a lassúbb korhatáremelés és a változatlan malus – a csökkentés mértékét meghatározó – rendszer mintegy 65 milliárd forint évi többletkiadást jelentene a közeljövőben, 2020-ban pedig már 240 milliárdot, a hazai össztermék egy százalékát. Mert az ebben az időszakban nyugdíjas korba érő, nagy létszámú „babyboom”-nemzedékek tagjainak zöme még hosszú munkaviszonyt tudhat maga mögött, ráadásul náluk a főiskolai, egyetemi tanulmányok is szolgálati időnek számítanak. Így meglehetősen sokan lesznek, lehetnek, akik megfelelnek a teljes ellátást ígérő, korai nyugdíj feltételeinek.

Arról nem is beszélve – s a választási kampány során sem esett szó erről a sajátos ellentmondásról –, hogy a csökkentés nélküli korai nyugdíjba vonulás lehetősége megkérdőjelezné a Fidesz-szakértők szorgalmazta eszmei tőkeszámlás nyugdíjrendszert is. Hiszen ennek lényege, hogy az összegyűjtött „tőke” alapján, biztosításmatematikailag korrekt, kiszámítható várományra tesznek szert a jövő nyugdíjasai. Márpedig ennek logikájába az nem fér bele, hogy ugyanannyi legyen a járadéka annak, aki 58 évesen elkezdi „felélni” megtakarítását, mint annak, aki 65. évét betöltve kezdi nyugdíjas éveit, akár ugyanakkorra tőkével.

Feltehetően mindez azonban csak gondolatjáték. Mert arra aligha érdemes nagyobb tétet rakni, hogy azAlkotmánybíróság átengedi a kezdeményezést. Sokkal izgalmasabb, hogy mivel érvel majd mondjuk ugyanaz az alkotmánybíró, aki, a „szociális” népszavazásnál két ok miatt is alkotmányosnak találta a kérdést: nem érinti a tárgyévi költségvetést, meg különben is kis tételekről van szó. Vajon a 65 milliárd forint már elég sok pénz, hogy megváltozzon a döntése? És most is lesz annak jelentősége, hogy a változtatás nem érintené az adott év költségvetését?