A kilátó egy mondai hősről, Zsongor Lászlóról kapta a nevét. A rege szerint a törököket harcban gyakran legyőző Zsongor vitéz lovon errefelé menekült jegyesével a túlerőben lévő kontyosok elől, s miután az üldözők a kőterasz szélére szorították a párt, a hős – nem látva kiutat – a mélybe ugratta paripáját. Zsongor és jegyese odaveszett, a meredély fölött álló kőperem azonban nevében őrzi a vitéz emlékét.

Zsongorkőről tíz perc sétával elérjük a Jakab-hegyi babás szerköveket. A természet alkotta „szoborcsoportnak” is mondája van. Őseink azt mesélték, hogy ezek a kövek egykor emberek voltak. Kővé válásuk története a következő: két dölyfös család gyermeke ugyanazon a napon kötött házasságot a pálosok hegy csúcsa alatt álló templomában, s a két nászmenet szembetalálkozott a hegyoldalba vezető keskeny úton. Mindkét família azt hajtogatta, hogy inkább kővé válik, de nem tér ki a másik elől, s a fogadalom beteljesedett rajtuk. Az egyébként tény, hogy pálosok éltek egykor a hegyen: az 1225 táján emelt, majd 1736-ban a világi remeték számára újjáépített pálos kolostor maradványa ma is látható. Zsongorkőtől öt perc séta az út a romokhoz.

Infó

Hol van?: Zsongorkő Pécsről, Kővágószőlősről, Abaligetről és Orfűről 40–120 perc gyalogtúrával megközelíthető.

A településekről biciklin – 5-6 kilométert megtéve – feltekerhetünk a kolostorig, mivel több utat is kiépítettek a bringásoknak.

Felszerelés: Térkép nélkül ne vágjanak neki, már csak azért sem, mert a Mecsekről remek turistamappák kaphatók.