Derda | 2010. augusztus 5. | 00:37:52

"Népszabadság: A párizsi magyar intézet igazgatójának személyéről hogyan, milyen indokok alapján döntött? A HVG cikkírója nem érti, hogyan választhatta „a kultúrdiplomáciában ifjú titánnak számító” Derdák Andrást alkalmasabb, tekintélyesebb, tapasztaltabb, elismertebb személyek helyett. Az ÉS publicistája szerint pedig azzal, hogy nem Rockenbauer Zoltánra esett a választása, akinek alkalmasságát pedig politikai meggyőződésétől függetlenül széles körben elismerik, elmulasztott egy lehetőséget: hogy politikushoz méltó döntést hozzon.

Bozóki András: Ja, hogy nem szakmai, hanem politikai döntést kellett volna hoznom?

Népszabadság: Szakmai érvek nem szóltak Rockenbauer mellett? Rossz volt a pályázata?

Bozóki András: Nagyon jó pályázatot adott be, de nem jobbat, mint Derdák András. Mind Derdák, mind Rockenbauer pályázatát a bíráló bizottság a legjobb négy közé sorolta. Nekem egy másfél évtizedes múlttal rendelkező civil szakember és egy ugyancsak másfél évtizedes parlamenti múlttal rendelkező, jelenleg is aktív politikus között kell választanom. De mivel nem akartam politikai döntést hozni, ezzel nem foglalkoztam. Nem a lehetséges politikai üzenetre, hanem a pályázatokra koncentráltam, és döntésemet annak alapján hoztam meg. Derdák koncepciója a nyitott kultúraszervezésre épült, ez a felfogás hozzám közelebb állt, ezt egész eddigi munkássága hitelesítette. Ehhez nagyon ért. Ezt csinálta két évig a Millenáris élén is, ahol több mint egymilliárdos költségvetés fölött rendelk

Caspar | 2010. július 15. | 23:01:18

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Caspar | 2010. július 15. | 20:04:42

En nem ertem az iteni kommentekt vagy ezeknek a kommenteknek felrevezetesi szandekokkal vannak megtöltve.

Elösször is a CHB nagyon sikeres es egyre sikeresebb Berlinben amit a vizhangjat illetei, rengeteg sok pozitiv cikk jelenik a nemet sajtoban mint a magyar sajtoban is. Az interneten utana lehet nezni. Talan ez a legfontosabb minden dolog ami ellene szol övönaluli.



A Kuluturalis es Tudomanyos szerepet tökeletesen betölti. Rengeteg nagy tudassal es hireseggel rendelkezö Szemelyiseg megfordult itt. Masreszröl a fiatal videki es budapesti Desingerekne es Müveszeknek a CHB egy lehetösget ad Berlinben jelen lenni. Nevüket le tudjak ide rakni. Ezt sok orszag nem teheti meg. Emelett minden nemzeti ünnep meg lesz tartva. Mind kettö nyelven nemetül es magyarul. Ezert nem ertem ezeket a Kommenteket. Emellet arra is törekszik a CHB hogy Magyarorszag törtenelmi szerepet Europaba is helyé tegye. Lassak a nagy sikerü "Balaton" kiallitast.


Minden tiszteletem a CHB dolgozoi irant!

Altuntegin | 2010. július 15. | 08:22:18

Nem értem... Az ünnepeink nem a kultúránk részei? Azt írtam, hogy azokat igenis meg kell ünnepelni, hiszen azokon keresztül lehet megérteni történelmünket. Az egy dolog, hogy mi még azokat is megpróbáljuk egyik vagy másik oldalra kisajátítani, átpolitizálni. És lehet "cirkusznak" tekinteni a július 4-i vagy 14-i ünnepségeket, de az amerikaiak és a franciák valóban felhőtlenül tudnak ünnepelni, ui. nem akarja eltulajdonítani egyik oldal sem magának az ünnepet.
Az pedig nagyon nagy baj, ha valakinél kárhoztatandó a "török származású, finn és francia neveltetésű személy". Csak március 15 mellett maradva az aradi 13 közül számossal (egyesek még magyarul sem tudtak) és sok más nemzeti hősünkkel is a fenti szempont alapján "gond" van.

lyon | 2010. július 15. | 07:45:31

nem tom, hogy keveredtem ebbe a szerpbe. de úgy látszik, ilyennek is kell lennie. ennyivel tartozom annak a szereplésnek. utánaéztem. Togay Magyarországon született. élete túlnyomo részét Magyarországon, gyerekkora egy részét Németországban töltötte. az egyik legjelentősebb magyar nemzeti film, a Hídember szerzője., 16 évesen Kossuth Lajost játszott (anyámék a filmet többször említették vele kapcsolatosan). magyar költőként, filmrendezőként van van számon tartva. nem értek hozzá, de szerintem márc.15 - öt lehet közvetítendő magyar kulturális eseménynek venni. Bpesten a franciák június 14-ből össznépi cirkuszt csinálnak (jó értelemben). sztem maga csak szimplán rosszindulatú. maga tudja mér.

ysn37 | 2010. július 15. | 05:43:09

A berlini CHB-t 1924-ben alapította Gragger Róbert professzor úr.
Nem: az intézetnek nem feladata a magyar kultúrát a helyi magyaroknak közvetíteni, a helyi lakosságnak. Ha viszont a helyi magyaroknem mennének többé az intézetbe, még kevesebb látogatója lenne.
Az intézet fekladata lenne viszont, a helyi magyarságban a magyar érzést erösíteni, magyar nyelvtanfolyamokat indítani bárki számára, hasonlóan a Goehe-Institut-hoz vagy az Institut Francais-hez.
Március15-e nem a magyar kultúrarésze, amit mi idegeneknek bemutatunk, mint valami cirkuszimutatványt, hanem a magyarság legföbb ünnepe. Menjen el július 14-én Budapesten vagy bárhol az Institut Francais-ba, ott e napon csak francia szót fog hallani.
Berlinebn három magyarvonatkozású szervezet van: A Magyar Kolónia (1843 óta), a Magyar Egyesület (1989 óta) és Deutsch-Ungarische Gesellschaft. E három szervezetnek Can Taogay úr érkezéséig volt az intézetben egy saját szobája, telefonja, ahol értekezleteiket tartották és aktáikat örízték. Ez volt az egyetlen elvárás, amikor az intézet telkét visszaszereztük és az újjáépítést szolgalmaztuk: az új épületben is lehssenek e szervezetek otthon.
De mit lehet elvárni egy török származásu, finn és francia neveltetésü személytöl? Ha valaki Can Togay beállítottságára kiváncsi, olvassa el 52 oldalas pályázatát Hiller bizonyára nem olvasta el, mielött rá esett a választás. Egy polygott személy, minden empátia nelkül a magyarság iránt.

wantirna | 2010. július 14. | 20:36:21

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Altuntegin | 2010. július 14. | 18:19:05

Re ysn37: Mi a célja a kulturális intézeteknek? A lehet, hogy nem kevés berlini magyarnak közvetíteni a magyar kultúrát vagy a németeknek bemutatni a magyarság kulturális és egyéb eredményeit? Természetesen meg kell ülni nemzeti ünnepeinket az intézetekben is, de ha csak az anyanyelvünkön tesszük azt, mit fog abból érteni az ottani érdeklődő? Meg miért menne el minden március 15-én a CHB-ba? Biztos, hogy csak ezt kell a magyar kultúrából mutatni?
Amúgy, abban sem hiszek, hogy egységes "arculatot" kell mutatni a világban levő össze magyar kult. intézetnek, ui. például ami a magyar kultúrából figyelemreméltó lehet Európában, nem biztos, hogy érdekes Delhiben vagy az arab világban.

lyon | 2010. július 14. | 17:31:48

helló! nem tom mitől megy ez még. de azért utána néztem. . itt egy-két chb ünnep-link.

http://www.youtube.com/watch?v=BmPkz17hLTE

http://www.youtube.com/watch?v=yu9e8-qhJZE

ysn37 | 2010. július 14. | 16:25:45

"Pozsony, ahonnan Krasztev távozott, fontos hely, mert félmillió magyar képviseleteivel, kulturális szervezeteivel kell tartani a napi kapcsolatot.", irja antipasti. Nos, pont ez a baj Berlinben, ahol az új vezetés nem akarja a kapcsolatot tartani, nem akarja a helyimagyarokat magyarságukban erösíteni, hanem abban akadályozni. Berlini magyarok még csodálkoznak, hogy a himnuszt kétszer egy évben még szabad magyarul énekelni, mert egyébb magyar szót nem akar az igazgató úr hallani vagy mondani, ha hivatalos eseményröl van szó. Március15 magyarok nélkül, ezt ki kell valakinek találni!

Jager László | 2010. július 14. | 15:22:15

ISMÉT ITT VANNAK A ROMÁNOK BUDAPESTEN!!
J.L.

Derda | 2010. július 14. | 14:12:02

Belülről úgy látom, amit az elmúlt 4 évben néhányan csináltunk, az szuperfontos volt! Elkezdett szó lenni ezekről a helyekről otthon isés kint is, lehet tudni, h mit csinálunk s talán azt is, miért. Jóllehet ez korábban khmmm, no - hát nem egészen így volt.
Engem persze az engem illető kitétel zavar leginkább az írásban: a kinevezett (tehát nem pályázaton nyert) új Balassi igazgató úgy emlékezik, mintha Párizs esetében kijelöltek volna. Holott de mennyire, hogy nem. Két érvényes koncepció "csatázott" a végén (a 16 pályázóból). Én azt mondtam, ki kell nyitni a helyet, a másik jelölt pedug mást javasolt. Ez sztem érvényes miniszteri/kultúrpolitikai döntés/választás. Ez volt a dolga, úgyértem.

De a kommentekből azért az is kiderül, van még mit megbeszélnünk ezen a rendszeren. Kétség ne legyen, az összes többi ország is hasonló vitákat folytat a saját külf kult intézményrendszeréről, csak max ez otthon nem látszik. De a kérdések hasonlóak mindenütt.
(Ja, és évről évre kb 50%-al kevesebb a pénzünk.. Igaz, nem csak nekünk!)

Jager László | 2010. július 14. | 12:11:38

" én meg a labancokat nem szeretem!"
"56-ös forradalmat sem"
Mit szeretek??
Hagyjatok békén!!!!!!
j.l.

tarkabarka84 | 2010. július 14. | 10:41:39

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ysn37 | 2010. július 14. | 09:25:42

Tisztelt lyon,

Ön mint táncos járt egyszer a CHB-ben. Bizonyára jól érezte magát és így van ragadtatva Can Togay igazgató úr tevékenységétöl. Igaz, egy ilyen szereplés után hogyan lehet valaki telejs tevékenységét megitélni, nem tudom. De legyen Önnek a maga mértéke szerint igaza.

A berlini CHB-t 1943ban kibombázták és 44 öszétlgyakorlatilag megszünt létezni. Utódja mint a Magyar Kultúra Háza (Haus der ungarischen Kultur) 1973 január 23-án nyílt meg. 1975 óta ki és be járok a Házba, minden igazgatót személyesen ismertem, éppúgy a munkatársak nam részét. 1990-ben Kurucz Gyula igazgató átnevezte Magyar Háznak (Haus Ungarn), majd Magyar Bálint minisztersége alatt visszakaptuk a Collegium Hungaricum (CHB) nevet, de a hozzá járó magasabb dotálás nélkül. Pénz már akkor sem volt elég.
Láthatja, van fogalmam arról, mi történik a Házban így meg is tudnám nevezni, hogy mi nem tetszik a mostani igazgató tevékenységében. De ez már nem az én dolgom, hanem a Balassi Intézeté, illetve a minisztériumé.

lyon | 2010. július 14. | 07:26:14

@Mundzuk

:)) Igazad van, hülyeséget írtam. Páratlant gondoltam. De úgy is gondolom. táncoltam ott, és nagyon jó volt az egész közeg.

Mundzuk | 2010. július 14. | 07:19:25

"Amit Togay János csinál a CHB-ban sztem párját ritkítja. "


Ez valami freudi elszólás?:)
Reméljük, a Berlintől New Yorkig tartó, hilleri párját ritkításnak hamarosan vége szakad.

lyon | 2010. július 14. | 07:13:48

@ysn37 |

Itt valami büdös abban amit mondasz. Szakmámnál fogva (táncos) számos kult. intézetben jártam az elmúlt időkben. Amit Togay János csinál a CHB-ban sztem párját ritkítja. A házat látva-érezve büszke voltam arra, hogy magyar vagyok. Nem tom, te játál e egyáltalán ott vagy csak 1996 óta felszólalsz.

ysn37 | 2010. július 14. | 07:00:04

Most utólag még kétszer nagyon figyelmesen elolvastam a cikket, e´s nem látom, mit kifogásol Can Togay igazgató úr. Valaczkay szó szent írja: "Hogy mi vár rájuk az elkövetkezendő hónapokban, arról sem Derdáknak, sem a berlini Magyar Intézetet vezető Can Togay Jánosnak nincs fogalma." Ez az egyetlen tényszerü állítás vele kapcsolatban. Ha pedig ez az állítás nem igaz, akkor az azt jelenti, hogy Can Togay úrnak bizony van fogalma arról, hogy vár az intézetekre a következö hónapokban. Jó lenne, ha ezt a tudását megosztaná velünk.
Kiváncsi lennék arra, hogy miféle helyreigazítást kért a laptól, mert kevesebbet, mint a cikk írója róla írt, alig lehet írni. Talán ez is a probléma?

Mundzuk | 2010. július 14. | 06:44:23

Miért is nem lepődtem meg...
Ha ezek voltak a "magyar kultúra" prioritásai:
http://www.hungaricum.de/fileadmin/user_upload/presse_download/Allgemein_CVs_Reden/CHB_REDE_20080704_Togay_Klangkunst_Jury_UNG.pdf

can togay jános | 2010. július 14. | 06:30:47

helyesb.: ígéretét

can togay jános | 2010. július 14. | 06:29:26

Tisztelt Olvasók!

Az imént küldtem a Népszabadság főszerkesztőjének, Vörös T. Károlynak egy hivatalos helyreigazítási kérelmet. Mindazonáltal Önöket már ezúton tájékoztatom arról, hogy Valaczkay Gabriella újságírónő, jóllehet valóban felhívott állomáshelyemen, a cikkben szereplő egyetlen információt sem tőlem kapta, rám való hivatkozása tehát egyszerűen manipulatív és etikátlan. Telefonbeszélgetésünk során jeleztem a hölgynek, hogy bármikor készségesen állok rendelkezésére, amennyiben a Collegium Hungaricum Berlin tevékenysége felől érdeklődik, de a Balassi Intézettel kapcsolatos kérdésekben nem vagyok illetékes. Kértem, hogy ezt az álláspontomat tartsa tiszteletben és készülő cikkében semmilyen formában ne hivatkozzon rám, hiszen kompetenciám - a Collegium Hungaricum Berlin - kapcsán nem tett fel kérdést és így választ sem kaphatott. Az újságírónő ezt a kérésemet megértéssel fogadta, majd igérét megszegte. Bizonyára tudatosan. Sajnálom őt ezért.

Üdvözlöm a Népszabadság Online olvasóit, minden jót kívánok!

Can Togay János
Collegium Hungaricum Berlin
igazgató

ysn37 | 2010. július 14. | 04:22:03

Hogy miröl lesz szó, azt bizonyára mindnyájan szeretnénk tudni, akik bármily módon érdekeltek vagyunk a külföldi magyar intézetek sorsában.
Szeretném a cikk írójától azonban megkérdezni, mit jelent a cikk címe. Nem tudom azta fogalmat "kuruc szabadcsapatok" valamiféle kapcsolatba hozni a külföldi magyar kultúrintézetekkel, azok feladatával, vagy csak müködésével.
Szerintem két baj van ezen intézetekkel. 1. bár történt erre már törekvés, én magam 1996 óta többször fejtettem ki különbözö értekezleteken, hogy mi is lenne ezen intézetek feladata, érdemben semmi nem lett meghatározva. Így aztán minden igazgató úgy állítja össze feleadatkörét, ahogy gondolja. 2. Az intézeti vezetök kiválasztása. Itt különösen sajnálatos Hiller István személyi politikája. Hiller nem csak a magyar múzeumokban tett kárt így, hanem néhány inzézetben is. Mint ahogy az IMM vezetöjének eltávolítását Hiller soha meg nem magyarázta, épp úgy lehetetlen a berlini CHB igazgatójának a kiválasztása három évvel ezelött.
Hiller két alkalommal döntött szakmailag helyesen: Baán László a Szépmüvészeti élére történt kinevezése, valamint legutóbb Méhes Márton Bécsbe küldése sikeres történetek.
Kiváncsi vagyok, mit várhatunk el az új adminisztrációtól.

Mundzuk | 2010. július 14. | 02:04:35

"– Magyarkodásról szó sem lesz "


És akkor mégis, miről lesz szó?