Tigrisszúnyog

Medizin Populär

Két, Európában újnak számító szúnyogfaj minden jel szerint a felmelegedés miatt kezdett terjedni a kontinensen. Bár egyelőre egyik sem számít gyakorinak, az általuk terjesztett betegségek miatt mindkettő figyelmet érdemel. Egyikük, a Délkelet-Ázsiából származó tigrisszúnyog eredeti élőhelyén bizonyítottan terjeszkedik északi irányban.

Európai megjelenése alapvetően kereskedelmi folyamatokkal függ össze (egy részük a tengeren, autógumi-szállítmányokkal érkezik – a rovarok még Ázsiában petéznek bele a gumiabroncsok belsejében összegyűlő esővízbe, ám a lárvák már Európában fejlődnek ki, de egyes hírek szerint beiszapolt bambusztövekben is megtalálták már a lárváit), ám az, hogy kontinensünk nyugati felén is képes szaporodni, nagy valószínűséggel szintén a felmelegedéssel függ össze.

Németországban, Hollandiában és Olaszországban bizonyítottan jelen van, onnan kelet felé halad, és fertőz is – Észak-Olaszországban már egy kisebb, 200 embert érintő Chikungunya-járványt is okozott (ez a betegség influenzaszerű tünetekkel jár, de a nálunk szokásos szezonális influenzánál súlyosabb, és általában erős ízületi fájdalom kíséri). Magyarországhoz legközelebb a Vajdaságban, Újvidéken észlelték.

A másik veszélyes jövevény a homoki szúnyog: a Földközi-tenger medencéjében honos, eddig főként annak déli sávjában elterjedt vérszívó, illetve az általa terjesztett, elsősorban a kisgyermekek és a legyengült immunrendszerűek számára veszélyes (a nehéz felismerés miatt nemritkán halálos) leishmaniázis eddig legfeljebb alkalmi, behurcolt betegségként jelent meg Európa közepén, mostanában azonban már terjedni is képes.

Ehhez a szúnyogon túl az is kellett, hogy a kórokozó megéljen a mi éghajlatunkon, amit megint csak a klíma melegebbé válása tett lehetővé. Becslések szerint egyedül Németországban legalább 20 ezer kutya hurcolja a kórt (a kutyák az első számú gazdaállatok), és Délnyugat-Németországban már helyben keletkezett, azaz nem behurcolt járványra is volt példa. Ez a betegség már Magyarország délnyugati csücskében is felbukkant.

Vérrel telt homoki szúnyog
Szintén a klímaváltozásnak „köszönhetjük” a nyugat-nílusi vírus veszélyének erőteljes fokozódását. A kórokozót a hetvenes években mutatták ki először nálunk, tünetekkel járó megbetegedéseket azonban csak 2003 óta okoz (akkor madarakon jelent meg, 2007-ben már emberen is). Eredeti élőhelyén több mint negyvenféle szúnyog terjeszti, így a kutatók szerint valószínűleg nálunk is több szúnyogfajhoz köthető a terjedése – főként olyanokhoz, amelyek elsősorban madarakat kínoznak, embert csak alkalmilag.

Idehaza a legtöbb fertőzés, illetve járvány az ősz elejére esik, amikor a vonuló madarak elköltöznek, és a szúnyogok új vérforrás után néznek. Az enyhébb esetben influenzaszerű tüneteket, néha azonban agyhártya-, illetve agyvelőgyulladást okozó betegség gyorsuló ütemben terjed, amitmegint csak a klímaváltozással hoznak összefüggésbe. Erősen hőmérsékletfüggő ugyanis, hogy egy beteg állat vérével a szúnyogba került vírus ottmennyi idő alatt szaporodik el (ha húsz fok helyett harminc fok a napi átlaghőmérséklet, akkor a szaporodási ciklus 2-3 hétről 2-3 napra rövidülhet).

Ahogy a szúnyoginváziók Magyarországon is egyre inkább népegészségügyi kockázattá válnak, szakértők szerint sürgősen felül kell vizsgálni a védekezés gyakorlatát és jóval több forrást kell erre fordítani, az irtást a lakott területekről ki kell terjeszteni a főbb szúnyogélőhelyekre, és nagyobb szerephez kell juttatni a biológiai módszereket.