Ahány bank, annyi szokás – A hitelintézetek törlesztőrészlet-számítási módszereit egységesítené a pénzügyi felügyelet

Népszabadság - Reviczky Zsolt

A forint tartósnak ígérkező gyengélkedése rengeteg devizaalapú hitelben ülő adóst hozhat nehéz helyzetbe. Az utóbbi napokban 215–220 forint között ingázó, s a várakozások szerint egy ideig ezen a szinten meg is rekedő svájci frank a jellemzően 150–160 forintos árfolyam mellett felvett devizahiteleknél önmagában a törlesztőrészlet 34–46 százalékos emelkedését okozza.

Részben a terhek csökkentése érdekében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) most egy olyan jogszabály előkészítésén dolgozik, amely arra kötelezné a bankokat, hogy a törlesztőrészleteket vagy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hivatalos középárfolyamát vagy a saját középárfolyamukat alkalmazva állapítsák meg – nyilatkozta több médiumnak is Szász Károly, a felügyelet új elnöke. A bankok ugyanis a havi részlet megállapításához jelenleg saját devizaeladási árfolyamaikat használják, amely akár 5-6 százalékkal is meghaladhatja a jegybanki árfolyamot, így az átállás azonnal akár ekkora mértékben is csökkenthetné az adósok terheit – mondta. A törlesztőrészletek csökkentése mellett a javaslat az átláthatóságot is növelné.

A hitelszerződések ugyan tartalmazzák ezt az információt, az ügyfelek azonban igen gyakran mégsem tudják, hogy a bankok mikor, mi alapján, milyen árfolyamot figyelembe véve módosítanak a havi részleten – tette hozzá kérdésünkre Binder István. A PSZÁF szóvivője elmondta: a felügyelet jogszabály-kezdeményezési jogával élve javasolja majd a kormánynak a szabályozás megalkotását, a részletek kidolgozását már megkezdte a szervezet.

A törlesztőrészletek kiszámítása fehér folt, nincs szabályozás arra, hogy a bankoknak milyen árfolyam mellett kell leemelniük a havi összeget. A pénzintézetek ennek megfelelően többféle árfolyammal is dolgoznak, s ezek elnevezése sem egységes: a devizaeladási és -vételi árfolyamok mellett vannak például hitel- vagy számlakonverziós árfolyamok, s hiába hozzáférhetők, illetve akár vissza is kereshetők ezek az adatok, az átlagügyfél számára azonban követhetetlen, hogy ezekből melyik vonatkozik rá.

Nincs egységes gyakorlat abban sem, hogy mikor állapítják meg a következő havi törlesztőrészletet. Vannak bankok, amelyeknél minden hónapban ugyanazon a napon néznek aktuális árfolyamot, míg másoknál a hitelszerződés megkötésének napjához igazodnak, de van olyan is, ahol az ügyfél döntheti el, hogy melyik nap, például minden hónap harmadikáján érvényes árfolyammal számoljon a pénzintézet.

Ám bármilyen is a gyakorlat, abban nincs különbség, hogy az alkalmazott devizaeladási árfolyam biztosan rosszabb, mint a jegybanki középárfolyam. Tegnap például az MNB hivatalos árfolyama szerint a svájci frank 213 forintot ért. A legnagyobb lakossági bankok ezzel szemben 215–218 forintos árfolyammal számoltak. Ez, illetve a Szász Károly által említett 5-6 százalékos különbség talán nem tűnik soknak, ám egy százezres törlesztőrészletű hitel esetében ez havonta öt-hatezer forintot, míg a bankoknak éves szinten milliárdos bevételt jelent.

A tartósan gyenge forint devizaadós ügyfeleikre jelentett kockázatát a bankok is egyre inkább felismerik. Legutóbb az FHB jelentette be, hogy várhatóan három hónapon át maximum 205 forintos árfolyamon számolja ki a frankalapú jelzáloghitelek törlesztőrészletét. Az egyetlen szépséghiba, hogy a kedvezményes törlesztési árfolyamot minden olyan napon felfüggesztik, amikor az MNB megelőző harmincnapi frankközépárfolyamának átlaga meghaladja a 215 forintot. Hasonló, a devizaadósok terheinek csökkentését célzó akcióval korábban már más bankok is előrukkoltak. Az OTP például június elsejétől 0,75, illetve 0,50 százalékponttal csökkentette az ingatlanfedezetű frank- és jenalapú hitelek kamatait addig, amíg a frank és a jen árfolyama legalább öt munkanapon keresztül a 175, illetve 200 forint alá nem süllyed. A K & H még május végén jelentette be, hogy a frankalapú jelzáloghiteleket mindaddig azMNB középárfolyamán lehet nála forintra váltani, amíg a frank árfolyama legalább 30 napon át nem csökken 175 forint alá.

Matolcsy: A bankadó nem alku tárgya

– A kormány a pénzügyi szervezetek idei különadójáról már nem tud tárgyalni, sem annak mértékéről, sem a vetítési alapról, sem a befizetés ütemezéséről – mondta az MTI-nek Matolcsy György. A következő két évre vonatkozó szabályokról lehet még tárgyalni – tette hozzá. A nemzetgazdasági miniszter azután nyilatkozott, hogy a Der Standard szerint hat magyarországi pénzintézet anyabankja (KBC, Intesa Sanpaolo, Bayern LB, UniCredit, Raiffeisen, Erste) a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) kért segítséget a bankadóval kapcsolatban. Azt szeretnék, ha az IMF „lebeszélné” a magyar kormányt a sarc kivetéséről. Az osztrák lap értesülése szerint az IMF azt is meg akarja vizsgálni, hogy a tervezet nem tartalmaz-e protekcionista elemeket, a Magyarországon működő bankok részéről ugyanis egyre hangosabban hallani olyan hangokat, hogy az OTP-t a külföldi bankoknál kedvezőbben érintené a különadó.

Kapcsolódó cikkek: A váteszek szerint a dollár éve következik | Frankban eladósodott település: Hát már lapátunk sincs!? | Erősebb a frank, nő a törlesztőrészlet | Devizacsapda | Óvatosan a frankhitelek átváltásával!