Jerome | 2010. július 3. | 13:08:32

"nemválaszolok | 2010. július 2. | 22:04:54
"És ismételtem írom, aki államilag finanszírozott képzésen vesz részt, az inkább lébecol, mint az, aki diákhitelből fizeti a tanulmányait és nappali tagozatra jár."

Maga se járt egyetem közelében az elmúlt 4-5 évben.
A kettőnek köze sincs egymáshoz. Aki állami képzésre felvételizik, és fel is veszik, alapból nagyobb erőfeszítéseket tesz, mint aki csak költségesre kerül be. És persze továbbra is fenn kell tartania a magas szintű teljesítményt, különben kegyetlenül átrakják fizetős képzésre. Gyakorló egyetemistaként többször találkozom olyanokkal, akiknek a szülei már a 8. félévet fizetik ki egy 6 féléves képzésen, mert a gyereknek semmilyen érdekeltsége nincs a tanulásban. Hiszen fizetősön nem kaphatnak ösztöndíjat sem, tehát jutalma sincs a több tanulásnak, míg a támogatott hallgatók között igen erős a versenyfutás.

Ostoba, demagóg szöveg, hogy államin csak lébecolnak a hallgatók.

Jerome | 2010. július 3. | 13:00:12

"teniszke | 2010. július 2. | 10:54:43
...A kreditrendszer pedig ehhez alkalmazkodva ebben a formában lógásra ösztönöz, nem hajtásra - pedig az életben bizony teljesíteni kell, ha el akarok érni valamit..."

Látszik, hogy önnek halvány lila gőze sincs a kreditrendszer működéséről. Éppen hogy tervezhetővé és kiszámíthatóvá teszi az egyetemi éveket, és a meghatározott kvóták miatt világos a hallgató számára, hogy mit kell elérnie.

Jómagam idén végeztem alapképzésben, és a kötelező 180 kredit helyett végül 203-at teljesítettem 6 félév alatt. Ha ez maga szerint lógás, akkor javaslom önnek a sztahanovista mozgalom újbóli megalapítását.

aszteroid | 2010. július 3. | 10:10:18

nemválaszolok alábbi gondolata is érdekes:
"Mindenesetre én azt gondolom, hogy akinek a szülei fizetik a tandíjat, mert tehetősek, akkor persze, lébecolhat a kicsi, amennyit akar, de ha valakinek fizetnie kell a tanulásért, akkor nem hinném, hogy saját zsebére olyan szívesen lébecol. Arról már ne is beszéljünk, hogy ösztöndíjat, szociális segélyt, jegyzet hozzájárulást, stb. csak az államilag finanszírozott hallgatók kaphatnak. Miért is?"

Ez is egy nagyon fura szemlélet itthon, hogy a "fizetős"a hülyegyerek. Persze nem tudom mennyire "hülyébb" vagy butább, ha éppen olyan szak "fizetősére" vették fel, ahol 480 pont a min. elvárás és 400 pontot tudott produkálni, mondjuk mivel nincs felsőfokú nyelvvizsgája egyelőre, csak majd lesz, igy csak a "fizetősbe" kerül, vagy mondjuk egy gyenge egyetem államilag finanszirozott karára is felveszik kapásból csupán 250 ponttal. Attól függ, honnan nézzük. Amúgy szerte a nagyvilágban pont a fiztetős egyetemek az elit jó egyetemek, és az államiak a gyengék...

evianna | 2010. július 3. | 08:55:13

nemválaszolok | 2010. július 2. | 22:10:00

attól tartok, ez igaz: az oktatói gárda igyekszik minél több diákot megtartani, a fejpénz miatt - ők ebből élnek -, méghozzá különösen veszélyes lesz ez most, hogy egyre kevesebb a költségtérítéses képzésre jelentkező.
mert persze, át tudják rakni a fizetős diákot az ingyenes helyre, de ez saját érdekeikkel ellentétes: honnan vegyenek másikat, aki fizet?

komszomol | 2010. július 2. | 23:26:07

"tatu | 2010. július 2. | 22:45:01

komszomol | 2010. július 2. | 21:39:10

Komolyra forditva a szot. Ugy tudom, minden foiskolan, egyetemen a szenatus resze a HOK, aminek raadasul akkora az aranya, hogy nelkule hatarozatot hozni nem lehet. Szoval, miert is nem ott vetodik fel a vizsgaidopontok es a vizsgaidopontok szamanak problemaja?"

A HÖK a legtöbb helyen egy önálló hatalmi beltenyészetté vált főleg túlkoros diákokból, akik abszolúte a SAJÁT érdekeiket képviselik, és egész jól profitálnak a zűrös viszonyokból, aminek a fenntartása az érdekük.

Lesz@rják, ha az elsőéves nem jut pl. vizsgaidőponthoz. Ez pont úgy működik (illetve pont úgy nem működik), mint dicső demokráciánk.

nemválaszolok | 2010. július 2. | 23:01:03

tatu: hát nem egészen, mert ha mondjuk a felvételinél valamit elszúrsz, éppenséggel két tárgyból - magyarból és töriből, ami azért nem is olyan egyszerű, tudnak olyat kérdezni, amire még maguk sem tudnak válaszolni - akkor bizony hiába voltál kitűnő középiskolában, és annyi. De tök mindegy, nem is ez a lényeg. Mindenesetre én azt gondolom, hogy akinek a szülei fizetik a tandíjat, mert tehetősek, akkor persze, lébecolhat a kicsi, amennyit akar, de ha valakinek fizetnie kell a tanulásért, akkor nem hinném, hogy saját zsebére olyan szívesen lébecol. Arról már ne is beszéljünk, hogy ösztöndíjat, szociális segélyt, jegyzet hozzájárulást, stb. csak az államilag finanszírozott hallgatók kaphatnak. Miért is?

tatu | 2010. július 2. | 22:53:10

nemválaszolok | 2010. július 2

A lebecolasra pro es kontra ezer peldat lehet hozni, az mindenesetre teny, hogy az allamilag tamogatott kepzesre a jobb kozepiskolai eredmenyt felmutatok jutnak be. Persze, en is el tudnek kepzelni jobb rendszert a felvetelire, de ez van.

A masik meg: nem egy helyen az allamilag tamogatott kepzeses hallgato utan jaro fejkvotanal tobbet kernek el a koltsegteriteses hallgatoktol.

Viszont az allamilag tamogatott felveteli keretszamok kiosztasa az elso helyen megjeloles alapjan szerintem elkezdte jo iranyba terelni a dolgokat.

tatu | 2010. július 2. | 22:45:01

komszomol | 2010. július 2. | 21:39:10

Komolyra forditva a szot. Ugy tudom, minden foiskolan, egyetemen a szenatus resze a HOK, aminek raadasul akkora az aranya, hogy nelkule hatarozatot hozni nem lehet. Szoval, miert is nem ott vetodik fel a vizsgaidopontok es a vizsgaidopontok szamanak problemaja?

tatu | 2010. július 2. | 22:41:51

komszomol | 2010. július 2. | 21:39:10

Igazad van, hiszen van olyan ember, aki ugy szereti, ha megmondjak neki, mikor mehet a WC-re, meg van olyan is, aki szeretne ezt maga eldonteni. De szep is volt: "aki nem lep egyszerre, nem kap retest estere". Gondolom, te is fujtad?

nemválaszolok | 2010. július 2. | 22:10:00

Amiért az állami finanszírozásban bent tartják a főiskolásokat és egyetemistákat, még akkor is, ha igen-igen gyenge teljesítményt érnek el, az azért van, mert fejkvótát fizetnek az egyetemeknek és a főiskoláknak az államiak után. Erről ennyit. Tehát még ha tök hülye valaki, akkor is megpróbálják a kettest kiimádkozni belőle. És ez a rendszer hibája - többek között. Aztán folytathatjuk a tanároknál is, ha arról van szó.

nemválaszolok | 2010. július 2. | 22:04:54

Keves Tatu: Ez baromi nagy tévedés, aki fizet azért, hogy tanulhasson, az nem lébecol, pont fordítva. Az lébecol, aki államilag finanszírozott képzésben vesz rész, és nem csupán a hülyéket veszik fel költségtérítéses képzésre, ott is van felvételi, például ha valaki az állami finanszírozású oktatásra nem be mondjuk 10 pont híján, de legyen az akár csak egy pont is. És ismételtem írom, aki államilag finanszírozott képzésen vesz részt, az inkább lébecol, mint az, aki diákhitelből fizeti a tanulmányait és nappali tagozatra jár.

komszomol | 2010. július 2. | 21:41:14

"tatu | 2010. július 2. | 21:12:35

Aki viszont fizet, az lebecolhat, valoban. De nem igy mukodik minden?"

Csakugyan minden így működik. De éppen ez az a sz@r, amit meg kéne változtatni.

komszomol | 2010. július 2. | 21:39:10

"tatu | 2010. július 2. | 21:12:35


A masik butasag a kreditrendszer szidasa. Ez teszi lehetove a bel- es kulfoldi mobilitast, a motivalt hallgatoknak az egyeni haladast, a tantargyak (egy reszenek) osszevalogatasat, stb.

Igen, de pont ez a hülyeség. Az "egyéni haladásból" lébecolás lesz, alig van, aki időre elvégzi az anyagot. Továbbá a "bukott szamarak", vagyis akik nem tették le a vizsgát a maga idejében elveszik a vizsgalehetőséget azoktól, akik szeretnének előírásszerűen haladni. Külön művészet vizsgaidőpontot szerezni, és van, aki rendesen készül, időpont híján mégis halasztani kényszerül.

Az órarendet is sokszor művészet úgy összerakni, hogy ne legyen ütközés.

A régi rendszerben nem volt ez a sok baromság. Világos volt az órarend, meg az is, mikor miből kell (és lehet) vizsgázni. Továbbá kialakultak normális kollektívák. Ma szinte állandóan változik a társaság, alig van értelme a kérdésnek, hogy valaki hanyadéves.

tatu | 2010. július 2. | 21:16:48

A nyelvvizsga problemat plane nem ertem. Mindenki szamara hozzaferheto, milyen feltetelekkel vegezhet. A felveteli elott persze mindenki minden feltetelt boldogan elfogad, csak bejusson, utana viszont sir-ri, meg fel van haborodva.

tatu | 2010. július 2. | 21:12:35

Azt hiszem, jo lenne nehany tevhitet eloszlatni.
Az egyik ilyen pl, hogy gyenge eredmennyel ugyan be lehet jutni a felsooktatasba, de csak a koltsegteriteses kepzesekre. Azaz ha fizetsz, tanulhatsz. Eleg csak megnezni az allamilag tamogatott meg a koltsegteriteses felveteli ponthatarokat.
A masik butasag a kreditrendszer szidasa. Ez teszi lehetove a bel- es kulfoldi mobilitast, a motivalt hallgatoknak az egyeni haladast, a tantargyak (egy reszenek) osszevalogatasat, stb. Aki viszont fizet, az lebecolhat, valoban. De nem igy mukodik minden?

komszomol | 2010. július 2. | 16:19:30

"nemzetiradikalis | 2010. július 2. | 16:10:49

tsük el hogy ez azért volt mert a szocializmusra jellemző álfoglalkoztatottság, munkahelyi semmittevés, humán erőforrás rendkívül pazarló felhasználása miatt azt érzékelték hogy "hát a Sanyi mostmá' elment lakatosnak és saját lakása, meg Trabija is van". Ezt mind-mind a nyugatról felvett kölcsönök tették lehetővé "

A munkahelyi "semmittevés" azért elég fárasztó volt, (nem igazán pihenten jártam haza), de a NÉP számára biztos, hogy jobb volt, mint a munkanélküliség. Aki nem a NÉP érdekeit nézi, az hazaáruló.

Kölcsönöket meg csak a nyolcvanas évektől, a kapitalizmus kezdetétől (Gorbacsov) vettünk fel, de akkor sem annyit, mint a deklarált rendszerváltás óta. EZ UTÓBBIT nyögi még az ükunokánk is.

nemzetiradikalis | 2010. július 2. | 16:10:49

Moderálási alapelvek- komment törölve -

evianna | 2010. július 2. | 14:55:36

h.genoveva | 2010. július 2. | 14:09:19
nem hiszem, hogy azért vagyunk itt, hogy figyelgessük és minősítgessük egymást, abban meg komszomolnak nagyon igaza van, hogy fixebb, világosabb volt az értékrend, és valóban lehetett megbecsült ember az is, akinél az egyetem szóba se kerülhetett.
na és volt létbiztonság, ami lassan már elképzelhetetlen.

nézd, én sokkal jobban élek a kapitalizmusban, mint a szocializmusban valaha éltem, de az egy sokkal élhetőbb rendszer volt.
az meg, ami most kezd kibontakozni, a legkevésbé sem lesz az - na persze, majd elkaristolunk valahogy. (csak könnyebb lesz, ha legalább egymást nem izélgetjük, hidd el!)

evianna | 2010. július 2. | 14:47:45

komszomol | 2010. július 2. | 13:53:37

pontos a helyzetkép.
sajnos.
én nagyon sajnálom a mostani fiatalokat, mert tényleg, diplomával se mennek sokra, és nem az ő hibájuk.

Anyóka41 | 2010. július 2. | 14:43:06

A gyerekem nem érte el a legmagasabb pontszámot, így nem vették fel pszichológus hallgatónak. Nem esett kétségbe, elment Bécsbe egyetemre. Ott nem kell semmiféle pontszámítás. Mindenkit felvesznek, viszont olyan követelményrendszer van, hogy csak a legjobbak maradnak meg. Ő is, már a második évet végezte. Szerintem ez sokkal jobb rendszer, mint a mienk. Itt be sem kerülhetett volna, kint meg kitűnő átlaggal a legmagasabb ösztöndíjat kapja. Persze mélységesen hálás vagyok az itteni rendszernek, hogy nem került be. A kinti diplomával és képzéssel fényévekkel előbbre lesz, mintha itthon végezte volna. Nem duplaminimálbéres, cselédkönyves, professzor urak lábakapcájaként fogja kezdeni, hanem komoly ajánlatokkal bombázzák őket mindenféle magánrendelők már most, hogy gyakorlatra oda menjenek. Ráadásul ellébecolni sem tudja a tanulást, mint itthon tehette volna. Ott nincs kreditbohóckodás, vagy tudsz, vagy repülsz. Ezrével jönnek utánad az első évesek.

kunadam | 2010. július 2. | 14:41:32

Ha az egyetemi képzés magasságát ott képzeljük el, ahol apáink és nagyapáink idejében az éretségi vagy inkább a 8 elemi volt, akkor igen, lehet sok hármassal is egyetemista valaki, s nyelvizsga sem kell.
Azt se felejtsük el, hogy rengeteg más szakmában is van képességfelmérés. A diplomás munkakörökben pl., hogy meg tudsz tanulni egy idegen nyelvet, meg el tudod végezni rendesen a gimnáziumot és a BSc/MSc képzést.

h.genoveva-nak:
Csak azért mert az emberi gyarlóság és szűklátókörűség miatt a szocializmus, pláne a kommunizmus nem működött nálunk, el kéne gondolkodni, hogy nem lenne
sokkal élhetőbb, mint a kapitalizmus.

h.genoveva | 2010. július 2. | 14:09:19

komszomol 2010.július 2. 12.22.
Az un. szocializmusban valóban magasabb volt az oktatás színvonala, de csak azért, mert a tanárok és a szülők is jobban emlékeztek a háború előtti tudás szintre. Kivétel volt a nyelvoktatás, mert a gyűlölt oroszt erőltették a többi európai nyelv rovására.
A rendszerváltás után pedig szoclib barátaid teljesen lezüllesztették az oktatást, minden szinten.
Régóta figyelem egyébként hozzászólásaidat. Tanult embernek tűnsz, így nem értem, hogy van az, hogy azt a levitézlett, ezerszer átkozott rendszert dícsérgeted, amit működtetői szocializmusnak becéztek. Észak Kóreában vagy Kubában lenne a helyed. Ott majd megtudnád, hol lakik az Isten.

komszomol | 2010. július 2. | 13:53:37

"evianna | 2010. július 2. | 12:22:10

komszomol:
értem, amire gondolsz, de a jó tanuló is lehet buta, sőt, a színjeles is. "

Mármint ebben a rendszerben. Mert a szocializmusban nem adták ingyen az ötöst, sőt a négyest sem. Aki nem felelt meg egyetemen, az viszont elmehetett szakmunkásnak, és AKKOR is megbecsült tagja volt a társadalomnak. Ezzel szemben most (az egyébként butácska) diplomást is cselédszámba veszik, és sok munkahelyen megalázzák.

Mennyivel jobb volt a szocializmusban megbecsült szakmunkásnak lenni.

boka12 | 2010. július 2. | 13:53:04

2 főiskolás gyerekem van. Nem vagyok a tanítással megelégedve. Nyelvvizsgát követelnek, de nyelvtanítás nincs. A tanfolyamok nagyon drágák. A középiskolai nyelvoktatás kevés kivételtől eltekintve nulla.A kisebbik gyerekem fízetősre jár. A nappali órák du 4-kor kezdődnek.Könyv nincs minden tárgyhoz. AZ egyik tárgynál a hallgatóság 90 %-át megbuktatták.Itt gondolom nemcsak a diák volt ludas. Nagyon kellene egy iskola reform

lazus | 2010. július 2. | 13:38:10

evianna | 2010. július 2. | 11:09:06
A nyelvvizsgabol nem lehet engedni. Abban van igazad, hogy a papoknak nem kell, mert azokat az intezmenyeket ugyis bezarjak.

evianna | 2010. július 2. | 13:26:46

aszteroid, egyetértek:
én is azt tapasztalom, hogy devalválódtak a jegyek és nagyon leromlott a színvonal (nem lehet haladni), így nem csoda, ha a magyar diploma elértéktelenedett (na, az orvosi kivételével).

aszteroid | 2010. július 2. | 13:18:58

egyszerűen megáll az ész...én anno azért "csak" főiskolára felvételiztem(!), nem egyetemre, mert a sok 5-s mellett (akkor az 5 jegyet legalább 85%-os teljesitményért adták, nem 75% után!) becsúszott 2 db. 4-es, igy nem volt sok esélyem. Tudom, hogy öreg vagok, de mentségemre van 2 db. egetemista gyerekem, akiknél szintén megköveteltem volna a max. teljesitményt, szerencsére el is érték, de elviekben baromira nem kellett volna, rengeteg iszonyú gyenge tudású évfolyamtársaik vannak, akik viszik le a szinvonalat, de keményen!

Jaffar | 2010. július 2. | 13:11:01

evianna | 2010. július 2. | 11:09:06

Azért nehogymá egy föiskolai végzettség mellett ne kelljen nyelvet tudni.
Én már az érettségi mellé kötelezövé tenném az alapfokot egy VILÀGNYELVBÖL. A sima föiskolásoknál min egy nyelvet középfokon, míg master képzésnél min 2 nyelvet elvárnék.

tokfej | 2010. július 2. | 13:07:39

Moderálási alapelvek- komment törölve -

h.genoveva | 2010. július 2. | 12:44:25

Teniszkének teljesen igaza van. Véleményem szerint meg kellene erősíteni a felvételi rendszert, és az érettségi bizonyítványt csak tájékozódási alapnak tekinteni. /Azért akinek két hármasa van, kérdéses a szorgalm a és nem az esze, mivel a tananyagot átlagos képességűekre tervezik/. Sok a felsőoktatási intézmény is . Valahol olvastam, hogy Magyarországon annyi van, mint a sokkal nagyobb Franciaországban. Minek?

evianna | 2010. július 2. | 12:22:10

komszomol:
értem, amire gondolsz, de a jó tanuló is lehet buta, sőt, a színjeles is.

vagyis engem az bosszant, hogy a hármas osztályzat minden számítási mód szerint kizárja a diákot a továbbtanulásból, még a költségtérítésesből is, holott a tanulmányi pontjait meg az érettségi eredményeit lehúzó tantárgyakra soha életében nem lesz szüksége. (nem vagyunk érdekeltek, nem a magam/magunk problémáját mondom: a hozzáállást tartom problémásnak.)

komszomol | 2010. július 2. | 11:31:18

"evianna | 2010. július 2. | 11:09:06

a pontszám ügyében nem igazán helyeslem a hirtelen, nagy emelést, általános érvénnyel.
óvónőnek vagy papnak például nem mindegy, hogy kettes volt-e matekból? "

Azért nem szerencsés a buta óvó néni, de a buta tanító néni egyenesen istencsapása. Egyszer, egy ilyen degenerált feladott a másodikos (vagy harmadikos) kislányomnak egy bűvös négyzetet, amelyben minden irányban legalább két szám hiányzott. Szépen megoldottam egy több ismeretlenes egyenletrendszerrel, majd beküldtem a megoldást azzal a megjegyzéssel: Komolyan gondolja, hogy egy kisiskolásnak ezt tudnia kéne?

A kislányom elmesélte, hogy csak nézett kikerekedett szemmel, és láthatóan egyáltalán nem értette a levezetést. (Biztos, hogy jó volt, mert "kijött" a bűvös négyzet minden irányban azonos összege.)

Alapvető nyelvtani hiányosságokon is gyakran rajtakapni őket. Rendszeresen összekeverik a gyűjtőneveket (hegység, katonaság stb.) a kategórianevekkel (bútor, gyümölcs stb.)

Tanulatlan ember hogyan képezhetne tanultakat?

evianna | 2010. július 2. | 11:09:06

a pontszám ügyében nem igazán helyeslem a hirtelen, nagy emelést, általános érvénnyel.
óvónőnek vagy papnak például nem mindegy, hogy kettes volt-e matekból?
és ugyanezekben a szakmákban miért követelmény a nyelvvizsga, annyira, hogy anélkül a diplomáját se kapja meg?!

teniszke | 2010. július 2. | 10:54:43

Nevetséges, hogy közpénzből felveszünk és képzünk ambíció és tudás nélküli, képességek terén sem megfelelő (bocs, de nem születik és válik mindenki egyformán okossá) fiatalokat! A kreditrendszer pedig ehhez alkalmazkodva ebben a formában lógásra ösztönöz, nem hajtásra - pedig az életben bizony teljesíteni kell, ha el akarok érni valamit...
Csak körül kell nézni a felsőoktatásban (még az "elitegyetemeken" is), van mit tenni. Ezt indulási oldalon csak a pontok radikális emelésével érhetjük el, ami persze új alapokra helyezett felvételi rendszert, továbbá kevesebb felsőoktatási intézményt feltételez. Viszont akkor a diplomáknak élből lenne is értéke a munkaerőpiacon...

komszomol | 2010. július 2. | 09:37:13

"A minimumponthatár viszont a tavalyi 160-ról 200 pontra emelkedett, így a sikeres felvételihez már legalább két közepes érettségi osztályzatra van szükség."

Ilyen baromság a szocializmusban nem volt. Ott inkább az volt a kérdés, hogy az ötösök mellett egy-két négyessel még van-e esélye bekerülni valahová.

Ez a látszatvilág undorító. Minek diplomát adni szakmunkásnak (vagy még annak sem) való egyszerű embereknek?

(Bocsi, kvalifikált szakmunkások!)

aszteroid | 2010. július 2. | 08:17:39

"A minimumponthatár viszont a tavalyi 160-ról 200 pontra emelkedett, így a sikeres felvételihez már legalább két közepes érettségi osztályzatra van szükség." Azért ez egy kicsit vicces: legalább 2 db. hármasa legyen, ez a min. követelmény, de ennél alacsonyabb volt eddig..ilyen alacsony min. felvételi követelmény sehol a világon nincs.