Páncélos dinoszaurusz Iharkúton

Újra kell gondolni az Európa gerincesősállat-földrajzával kapcsolatos eddigi ismereteket – derül ki egy magyarországi ásatás eredményeit ismertető, két napja megjelent Nature-cikkből. A cikk egyik szerzője Ősi Attila, az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoport tagja, aki a bakonyi Iharkúton egy új, 85 millió éves dinoszauruszfaj maradványaira bukkant.

„Másfél méter hosszú, körülbelül 25-30 kilogramm súlyú növényevő, kis szarvval és jellegzetes, papagájcsőrszerű szájjal” – így nézhetett ki ez az egykor élt dinoszaurusz, amelynek maradványait tegnap mutatták be a Magyar Természettudományi Múzeumban. Az Ajkaceratops kozmai névre keresztelt állat az egyetlen hazai, de leletgazdagsága miatt világszerte egyre ismertebb dinoszaurusz-lelőhelyről, a Veszprém megyei Iharkútról került elő tavaly nyáron. Erről a lényről számolt be a Nature – a cikket Ősi Attila brit és amerikai szerzőtársaival közösen írta a különleges bakonyi Ajkaceratops maradványairól. A világ egyik legjelentősebb tudományos folyóiratában utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató – akkor Kretzoi Miklós – tollából. A mostani felfedezés jelentősége az akkori rudabányai lelethez mérhető. (Az új dinoszauruszfaj nevében szereplő kozmai szó egy ajkai nyugdíjas geológusra, Kozma Károlyra utal. Ő segítette Ősi Attila kutatásait.)

A fiatal magyar kutató tudományos pályája tíz éve forrt össze Iharkúttal. 2000-ben földtani vizsgálatok közben egy apró csontdarabkára bukkant. Utóbb kiderült: az első magyarországi dinoszauruszleletet tartotta a kezében. „A tudományos vizsgálatok eredményeként egyértelművé vált, hogy egy 4,5 méter hosszú páncélos dinoszaurusz, egy Ankylosuria maradványaira bukkantam” – mondta lapunknak Ősi Attila.

A bakonyi katlanból azóta szinte minden évben különleges leletek kerülnek elő. Igaz, nem mindig derül ki azonnal, hogy egy-egy csontdarab mit is ér. Az Ajkaceratops kozmai esetében ugyanis kezdetben még az sem volt biztos, hogy egyáltalán milyen állattól származik. Ősi Attila először elvetette, hogy a csőrre hasonlító csontdarabka egy Ceratopsiaféle dinótól származhat, mivel Európában az elmúlt kétszáz év kutatásai ellenére korábban nem találtak Ceratopsia dinoszauruszhoz tartozó maradványokat.

Egy nemzetközi konferencián azonban a világ vezető Ceratopsia-szakértői úgy vélekedtek, hogy a csontdarabka egy Ceratopsia koponyájának és alsó állkapcsának elülső része. Ceratopsia dinoszauruszmaradványokat eddig csak Ázsiából és Észak-Amerikából ismertünk. Ősi Attila felfedezése nyomán azonban ma már egyértelmű, hogy a Ceratopsia dinoszauruszok Európa területét is meghódították. A késő krétakorban itt még szubtrópusi éghajlat uralkodott gazdag növényvilággal, és olyan nyitvatermőkkel, amelyekhez hasonlóak ma már csak Dél-Amerikában vagy Új-Kaledóniában honosak. Így a Ceratopsiához hasonló növényevők bőséges táplálékforráshoz jutottak. Az iharkúti lelet jelentőségét az adja, hogy a kutatók a felfedezés nyomán pontosíthatják a földtörténeti középidő szárazföldi gerinceseinek vándorlásával és elterjedésével kapcsolatos ismereteiket.

A hazai őslénykutatók számára az Ajkaceratops kozmai egy olyan történet lehet, amelynek új fejezetét akár még évtizedekig is írhatják. Iharkút ugyanis már eddig is több szenzációval szolgált, és a becslések szerint legalább 50-60 évig ad munkát a szakembereknek. Ősi Attilától tudjuk, hogy az elmúlt évtizedben fellelt többezernyi csontból már eddig tíznél több új fajt –például krokodilt, repülő hüllőt – sikerült beazonosítani a 85 millió évvel ezelőtti korból. A több ezernyi csontból az Ajkaceratops kozmaihoz öt apró csont tartozik. Ősi Attila szerint ennyi is elegendő ahhoz, hogy egyértelműen új fajról beszélhessünk.

Ősi Attila nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz maradványaira bukkant Iharkúton
Ősi Attila nyolcvanötmillió éves dinoszaurusz maradványaira bukkant Iharkúton
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.