belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
21. hétfő

Mire költenek a szegények?

Gyümölcsteák, sűrített tej, zsír, pudingporok és fagyasztott pizza – ezekből az élelmiszerekből vásárolnak többet a szegények, mint a jobb módúak. Utóbbiak viszont többet költenek – költhetnek – tejtermékre, édességre, alkoholra. Szakemberek szerint hárommillió ember él szegénységben Magyarországon.

Matalin Dóra| Népszabadság| 2010. május 19. |24 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

erlauer | 2010. május 20. | 09:01:41

A szegénység nem betegség. De a mélyszegénységben élők könnyebben betegszenek meg, hiányos a táplálkozásuk, fűtetlen hajlékokban laknak, könnyebben terjednek közöttük a fertőző betegségek, a tbc, és 15-20 évvel korábban halnak meg, mint az átlag.

lockheart | 2010. május 20. | 08:09:50

A szegénység = betegség? Ez érdekelne. Mert úgy írunk róluk, mint akik épp vírust hordoznak magukban. Nem akkor kell orvost hívni, amikor valaki a boncasztalon fekszik.
Nyilván ez is lehet egy akciópont. Az újaknak. "Mert egy ország minőségét a szegénység kezelése határozza meg."- programban.

erlauer | 2010. május 20. | 07:53:31

A 3 millió túl nagy szám. Az országnak a mélyszegénységre kell koncentrálnia. Őket és CSAK ŐKET tudjuk megsegíteni, munkához juttatni. Akiknek nyugdíjuk, munkajövedelmük van, túlélik a válságot, de a krízishelyzetben lévők könnyen sodródnak bűnözésbe, betegségekbe, korai halálozásba.

revify | 2010. május 19. | 19:46:14

... itt "nem" mire költenek a szegények, ez Magyarország 2010. Ez egy esztelen vadkapitalista ország. Sajnos. Ideje, hogy legalább emberarcú kapitalizmus legyen, (nem lehet összerakni egy kis volt szocilaizmust meg egy kis kapitalizmust) - emberarcút az igen. Gyerünk essünk neki.

boros0208 | 2010. május 19. | 17:21:05

ingyenélő | 2010. május 19. | 15:57:55

Az, hogy összetett aláírom, de emlékszem még amikor a a hatvanas években apám üzemi balesete miatt egy gyenge táppénzből és egy nagyon kevés nyugdíjból éltünk hatan egy évig. Sehonnan nem kaptun ezen kívül semmi segítséget. Azért nem lett egyik felnőtt sem alkoholista. Meg kell nézni a falusi kisnyugdíjas (nem cigány) népességet, de lehetne mondani a városi kisnyugdíjasokat is. A tsz-es nyugdíjak elég alacsonyak, mégis tiszességgel beosztással szűkösen de meg tudnak élni. Nem járkálnak állandóan az önkormányzathoz segélyért, sőt egyáltalán nem járnak segélyért, mert szégyellik.
Van saját példám is. Munkatársaim közül a dohányosoknak soha nem elég a fizetésük, a nemdohányzó kollégám ugyanannyiból meg megél.

ingyenélő | 2010. május 19. | 15:57:55

Boros, ez a probléma kicsit összetettebb annál, minthogy "aki szegény ne igyon, ne dohányozzon" felkiáltással elintézzük. A szegénység egy nyomorult, bénító, letaglózó állapot, amelyben nagyon könnyen elveszik az emberi tartás. Hiszen még a jómódú emberek is hamar a pohárhoz, droghoz nyúlnak, ha súlyosabb problémája adódik az életben. Hát még egy tartósan kilátástalan helyzetben élő ember.

boros0208 | 2010. május 19. | 14:31:25

A szegényeknél évi kb 200 000 Ft elmegy cigarettára fejenként és akkor még az alkoholt nem számoltuk. Ez durván 3 havi nettó minimálbér. Ezt akkor szorozzuk be hárommal néggyel egy család esetében. Bődületes pénzek ezek. Ide is megy a segélyek java.

Kőrös László | 2010. május 19. | 12:09:00

Kieg: két GfK-dimeziók szerinti SZEGÉNYMUNKÁS-havibért"

Kőrös László | 2010. május 19. | 12:07:50

Jó volna tudni, ez a kutatás milyen szegénységdefinícióból indult ki. Én például, ha csak egy embernek való munkát végzek el, két GfK-dimenziók szerinti havibért keresek meg. Ha egyedüli kereső volnék és ha – mellesleg – az év nagy részében nem dolgoznék "mellé", mint egy őrült gép, a havi 120 ezremmel igencsak szegény volnék. (Így elviselhetően vagyok szegény: kb. annyira, mint egy velem egyidős, valamelyest életrevaló egyetemi docens.)Benyomásom persze szubjektív, olyan hangulatrontó tényezők is befolyásolják, mint egy szemüvegkeret, egy könyv, egy uszodajegy, egy orrsövényműtét – vagy más hasonlóluxuscikk vagy -szolgáltatás – ára.
Viszont háromszor is voltam színházban az idén, úgyhogy nekem csitt.

tuba | 2010. május 19. | 11:56:10

amíg csipszet meg kólát vesznek a gyereknek, maguknak meg cigit , kávét, rövidet, ne sírjunk már!

tej, kenyér, felvágott, zöldségről kimutatás?

etetés | 2010. május 19. | 11:55:46

Jól beindult a pannon puma,... Szakemberek szerint hárommillió ember él szegénységben Magyarországon.

Agymosott_panelnyugger | 2010. május 19. | 11:55:13

Egyébként én egyszer kiszámoltam, hogy a házi pizza olcsóbban kijön, mint a fagyasztott. Finomabb is, egészségesebb is. Persze a munka is több vele, dehát ugye...

etetés | 2010. május 19. | 11:54:22

http://whatreallyhappened.com/IMAGES/GazaHolo/index.html

bpredwing | 2010. május 19. | 11:51:26

Lángost csak zsírban sütve,természetesen.

bpredwing | 2010. május 19. | 11:50:17

adamant | 2010. május 19. | 11:38:19
Igazad van,nem is értem a szegényeket.Ha a gyermekeik édességre vágynak miért kell megvenni a pudingport?Miért nem esznek kristálycukrot?Fagyasztott pizza helyett(ha már nem telik igazira),pedig ehetnének lisztet.Vagy jobb napokon lángost.

Agymosott_panelnyugger | 2010. május 19. | 11:43:13

Én nem költök alkoholra, dohányárura.
És rögtön van pénz, nem sír a pofám.

"Vagyis az a sztereotípia, miszerint a szegények „elisszák a pénzüket”, nem igaz."
Nem tartom a szegényeket alkoholistáknak, de itt csúsztatást érzek.
Alcím: "a jobb módúak... viszont többet költenek – költhetnek – tejtermékre, édességre, alkoholra."
Vs cikk: "Ezzel szemben a jobb módúak több édességet, tejterméket, bort, pezsgőt és égetett szeszt vásárolnak."
Na most akkor többet mennyiségileg, vagy többet költenek rá?
Nem mindegy, hogy lecsúszott alkeszként 10.000 Ft-ot 20 liter teszkóborra, vagy középolsztálybeli bourbonkedvelőként 13.000 Ft-ot egy 0,75 literes üvegre költök.

adamant | 2010. május 19. | 11:38:19

Meg nem értem, hogyan lehet egy szegény számára a pizza és a puding alapélelmiszer ??
Lehetséges, hogy mégis lenne alapja, hogy a segély egy részét alapélemiszerben kapja meg a rászoruló? (Tej, kenyér, liszt, kristálycukor, stb.)

Gaspar | 2010. május 19. | 09:07:57

Ha csak a statisztikákat nézzük, alighanem még a gazdag országokban is találunk 30 százaléknyi szegényt, hiszen ezt az adott országra jellemző átlagjövedelem vagy medián jövedelem alapján számolják ki.
Ha ellenben például az osztrák mutatókat alkalmaznánk a magyar jövedelmi viszokra, akkor gyorsan kiderülne, hogy nálunk a lakosság háromnegyede szegény.
Valójában azt a kérdést kellene feltenni, hogy mennyiből lehet emberhez méltóan megélni, miután definiáltuk az emberhez méltó élet fogalmát.

dktg | 2010. május 19. | 09:05:08

szerintem a hárommillióval eléggé alábecsülték a szegények számát.sokkal többen vannak.persze ez a szám is gyalázat.persze emberellenes rendszerben ez a logikus.szocializmus vagy barbárság!

Deák János | 2010. május 19. | 08:01:16

Nem sírok vissza semmit, mert nincs visszaút a történelemben. De van képe a jelenlegi és a prendszerváltásban részt vett vagy azt támogató politikai elit bármlyik tagjának reggelente a tükörbe nézni? Mert ha van, akkor erre nincs más szó, mint moral insaniti. A legvidámabb barakkból lettünk a három millió koldus országa... Köszönjük.

EkviLibrium | 2010. május 19. | 01:08:29

Bocs, kihagytam, hogy ez gyalázatos szégyen. Köpjük magunkat szembe. Mindnyájan.

EkviLibrium | 2010. május 19. | 01:06:53

Mi az új a hárommillió koldus országában? Ne csináljunk semmit ha ennyi idő alatt semmi nem változott.

HIRDETÉS
Egy hajléktalanokat ábrá...
Egy hajléktalanokat ábrázoló kép a metró Deák téri aluljárójában. Az életnagyságú fotómatricák egy társadalmi célú hirdetés részei, egyben Forgács Simon, az Iparművészeti Egyetem vizuális komunikáció-videó szakos hallgatójának diplomamunkája. A proje
Népszabadság - Teknős Miklós

A magyar lakosság körülbelül harminc százaléka szegény. Azonban a szegénység nem homogén: másképp élő, másképp gondolkozó csoportok alkotják ezt a csaknem hárommillió embert – derül ki a GfK Hungária Általános vásárlóerő index 2009–2010 tanulmányából. A GfKmunkatársai három csoportot különböztetnek meg: a szegény nyugdíjasokat ( a lakosság 17,6 százaléka), a szegény munkásréteget (5,4 százalék) és az általuk underclassnak nevezett réteget ( 7,4 százalék). Utóbbiak becsléseik szerint legfeljebb havi negyvenezer forintból gazdálkodnak. A szegény nyugdíjasok havi bevételét nettó 50-60 ezer forint körülire, a szegény munkásokét pedig a minimálbér környékén, körülbelül havi 60-70 ezer forintra becsülik.

– A szegény munkásréteg további jellemzője, hogy többségük családos, két-három gyereket nevelnek, elsősorban községekben, kisvárosokban laknak – mondta Kállai Anita, a GfK szektormenedzsere. Hozzátette: alacsony bevételeik ellenére ez a hárommillió ember adja az úgynevezett FMCG-költés (vagyis a gyorsan forgó fogyasztási cikkek, az élelmiszerek, tisztítószerek, kozmetikumok, dohányáruk) 27 százalékát. – Vagyis a cégeknek oda kell rájuk figyelni, nem hagyhatják figyelmen kívül az igényeiket – hangsúlyozta.

A Gfk Hungária azt vizsgálta, hogy mi az, amivel Magyarországon a szegények és a középosztály egyaránt rendelkezik, és mi az, amit a szegények nélkülözni kénytelenek. Ez utóbbiak egyike az internet. A szegények harmada rendelkezik hozzáféréssel, szemben a középosztállyal, ahol az emberek több, mint ötven százalékának van. Mobiltelefonból csak egy árnyalattal van kevesebb a szegényeknél: négyből három háztartásban van készülék, a középosztálynál ez az arány négyből négy. Kábeltévéből és fagyasztóládából viszont a szegényeknek van több. Utóbbiból nyilván azért, mert közülük többen termelnek saját maguknak élelmiszert. A kutatások szerint 80-90 százalékuk minden nap főz otthon.

HIRDETÉS

Élelmiszerekre, tisztítószerekre, kozmetikumokra, dohányárura a szegények 445 ezer forintot költenek évente, hetente átlagosan ötször vásárolnak, egy alkalommal körülbelül 1600 forintért. A nem szegények, vagyis a társadalom felső 60 százaléka 537 ezer forintot költ ezekre a termékekre évente, hetente hatszor vásárol, alkalmanként körülbelül 1900 forintért. Meglepő, de az utóbbi csoport keresi inkább az akciós termékeket. – A szegények gyakrabban vásárolnak kisboltokban, ahol nincsenek akciók és eleve az olcsóbb, „saját márkás” termékeket keresik, amelyek csak ritkán akciósak – magyarázza Kállai Anita.

Melyek azok a termékek, amelyekre a szegények többet költenek, mint a több pénzzel rendelkezők? Ilyen a szóda, a gyümölcsteák, a sűrített tej, a zsír, a pudig- és desszertporok, valamint a fagyasztott pizza. Ezzel szemben a jobb módúak több édességet, tejterméket, bort, pezsgőt és égetett szeszt vásárolnak. Vagyis az a sztereotípia, miszerint a szegények „elisszák a pénzüket”, nem igaz. Testápolásra, kozmetikumokra a középosztály költ többet, a hajfesték kivételével. Ebből a szegények vesznek többet, hiszen ők nem engedhetik meg maguknak a fodrászatot.

Az sem igaz, hogy ezek az emberek nem gondolnak a jövőre, nincsenek megtakarításaik – közölték a GfK munkatársai. Míg a lakosság 25,7 százaléka rendelkezik megtakarítással, addig a szegény nyugdíjasok körében ez az arány magasabb, 26,1 százalék. A szegény munkásréteg 14 százalékának, az underclass réteg 16 százalékának van valamennyi félretett pénze. A szegények többsége rendelkezik folyószámlával és bankkártyával is.

Címkék: szegénység
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    24 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS