A Richter 2007-ben átadott kémiai kutatóközpontja. Beruházási programja miatt a gyógyszergyártó 2004 óta nem fizet társasági adót
Teknős Miklós Papíron 16 százalék volt egészen tavalyig a vállalkozásokra, cégekre kivetett társasági adó mértéke, valójában azonban a tényleges adóterhelés valahol 8 és 12 százalék között ingadozott az elmúlt években, attól függően, hogy mekkora adóalap-csökkentést hajthattak végre a jogszabályok biztosította kedvezmények révén. Az adóterhelést azonban még így is nagynak tartják az érintettek, a magyar gazdaság húzó cégei, melyek zöme a tőzsdén is jelen van, időnként hangot is adnak elégedetlenségüknek.

No persze ez nemcsak az adózásra, hanem általában a gazdasági feltételek államilag befolyásolható területeire – így például a bürokráciára – is vonatkoznak. Sok igazság van ezekben a kritikákban, de nem mindig szól tisztán a harangkongatás. Még az említett 8–12 százaléknál is jóval kevesebbet – akad példa, hogy lényegében semmit sem – fizet ugyanis társasági adóban az államkasszába a magyar tőzsdén forgó cégek egy része (a dolgozók utáni járulékok nyilván tetemes összeget tesznek ki, de ezt most nem vizsgáltuk). S nemcsak a nyilvános társaságok, hanem más cégek is minimalizálni tudják befizetéseiket.

Így a lapunk által felkeresett dunántúli élelmiszer-ipari vállalat is, melynek neve mellőzését kérő volt igazgatósági tagja elmondta, hogy 2008-ban cége társaságiadó-alapja valamivel több mint 150 millió forintra rúgott, ám a korrekciós tételek révén végül alig több mint kétmillió forintot fizettek a központi költségvetésbe. A teljes átláthatóságot nyújtó nagy tőzsdei cégek esetében még jobban nyomon követhető a helyzet, hiszen azok nyilvánosságra hozzák üzleti jelentéseiket.

Az Egis például – amelynek üzleti éve eltér a naptári évtől – a tavaly szeptember 30-án végződött gazdasági évében 7,13 milliárd forint társaságiadó-alapot mutatott ki – derül ki a mérleg kiegészítő mellékletéből. Ezek alapján a nominális kulcs szerint kiszámított adó összege 1,14 milliárd forintot ért volna el. Mindebből viszont egy méretes 914 millió forintos fejlesztési adókedvezményt, valamint a kutatás és fejlesztést (K+F) végző szoftverfejlesztők közvetlen bérköltségeit is levonhatták. Így az adókedvezmény összesen meghaladta az egymilliárd forintot, míg a társasági adó a mérleg szerint 68 millió forint lett. Ugyanez 2008-ban 526 millió forintról olvadt 32 millióra.

A másik gyógyszergyártó, a Richter esetében a társasági és a halasztott adó 2009. évi összege 1,032 milliárd forintot tett ki a Budapesti Értéktőzsdén közzétett mérlegbeszámoló szerint, 43,4 milliárd forint adózás előtti eredmény mellett. (Mindez 2008-ban közel a fele, 498 millió forint volt.) A beszámolóban és a cég sajtóosztályán is hangsúlyozták, hogy 2004. január 1-jétől a Richter –beruházási programja és bizonyos, munkahelyteremtéssel kapcsolatos előírások teljesítése eredményeképpen – jelenleg 100 százalékos társaságiadó-kedvezményt élvez, várhatóan 2011 végéig.

Az egyik meghatározó adótanácsadó cég partnere a Népszabadságnak elmondta, hogy körülbelül 40-50 olyanmagyar vállalat van, amely úgynevezett régi típusú beruházási kedvezményt használ. Ezt még az Európai Unióhoz történt csatlakozásunk előtt kapták, s többi között 10 milliárd forint egyszeri beruházási szint vállalása volt a küszöb. Ez százszázalékos társaságiadó-kedvezményt jelent 2011 végéig, ez a keret ekkor fut majd ki – jegyezték meg. Hozzátették, manapság a vállalatok leginkább a K+F-költségeikkel, szoftverfejlesztéseik bérköltségeivel, valamint új „divatként” film- és színháztámogatásaikkal csökkentik a társaságiadóalapjaikat.

Mindkét gyógyszervállalat mérlegében megjegyzik azonban, hogy a 2006 szeptemberéről élő, az államháztartás egyensúlyát javító különadó cégeiket is terheli. Ezt a törvényt úgy módosították még 2006-ban, hogy az innovációt elősegítendő a különadó alapja a vállalat kutatás-fejlesztési költségeivel ugyancsak mérsékelhető legyen. Ez a különadó tavaly a Richter esetében –a mérlegadatok szerint – 1,897 milliárd forint, míg az Egis elmúlt évi üzleti évében 335 millió forint volt. Az Országgyűlés január 1-jei hatállyal eltörölte ezt a szolidaritásiadó-fizetési kötelezettséget, egyúttal a társasági adó mértékét tizenhatról tizenkilenc százalékra emelte.

Adókedvezményből jutott azOTP-nek is. A bank magyar számviteli szabályok szerint készített 2008-as, nem konszolidált beszámolója szerint az évet 57 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta. A társasági adó alapja azonban ennek már csak kevesebb mint a fele, 27 milliárd volt – például az értékcsökkenési leírásoknak köszönhetően. Az ebből számított társasági adó 4,3 milliárd lett volna, ezt azonban a banknak járó adókedvezmények tovább csökkentették, így a hitelintézet végül 2009-ben 3,1 milliárd forint társasági adót fizetett, ami az adózás előtti nyereség 5,4 százaléka. Hasonló képet mutat a bank tavalyi évről szóló, a közgyűlés által még el nem fogadott beszámolója. Az OTP 2009-et 114 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta, az adóalapja végül 59 milliárd lett, s az ebből számított 9,4 milliárdos társasági adót 1,2 milliárddal csökkentették az adókedvezmények.

Az így végül kialakult nyolcmilliárdos fizetendő társasági adó az adózás előtti profit hét százaléka. Hogy pontosan milyen adókedvezményekben részesül az OTP, nem sikerült megtudnunk, kérdésünkre nem kaptunk választ a banktól.

Kisebb mozgástere van társasági adójának csökkentésében a másik tőzsdén jegyzett hitelintézetnek, az FHB-nak. A bank 2008-ban elért 9,3 milliárd forintos adózás előtti eredményét beszámolója szerint kevesebb mint félmilliárd forinttal tudta lefaragni: a legnagyobb adóalap-csökkentő tételt az iparűzési adó jelentette (ez azonban ma már nem vehető figyelembe). Az FHB adóalapja így végül 8,8 milliárd forint lett, amelyből 1,4 milliárd forint társasági adót fizetett tavaly –ez az adózás előtti eredményre vetítve 15 százalékos adófizetést jelent. Nagyjából ugyanez figyelhető meg a 2009-es beszámolóban. Az FHB a tavalyi évet 8,2 milliárd forint adózás előtti nyereséggel zárta, amelyből végül 1,3 milliárdot fizetett be társasági adóként.

A Magyar Telekom eredménykimutatását nézve első látásra nincsenek „anomáliák”. A telekommunikációs társaság társasági adóból is tetemes összeget fizetett: a 2008-as évet nézve 133 milliárdot meghaladó nyeresége után 27, azt követően pedig a 114 milliárdos eredmény után 20 milliárdot meghaladó társasági adót fizettek.

– A Magyar Telekomnak nincs és korábban sem volt megállapodása a magyar kormánnyal egyedi adókedvezmény igénybevételére. A cég kizárólag a társasági adótörvényben szabályozott adókedvezményeket és adóalap-csökkentési lehetőséget érvényesített adóbevallásaiban, melyek bármely más vállalkozás számára elérhetők a feltételek teljesülése esetén – közölte lapunkkal a cég csoportkommunikációs igazgatósága.

Kevésbé könnyen fejthetők meg a Mol számai. A cég éves jelentéseiből kitűnik, hogy a 2008-as üzleti év 158 milliárdos nyeresége után 16 milliárd, míg a 2007-es év 344 milliárdos nyeresége után 81 milliárd adót fizetett az olajcég. Kérdésünkre a társoságnál elmondták, hogy a Mol sem a 2007-es, sem a 2008-as években semmilyen adókedvezményt nem érvényesített társasági adóban, nem volt törvény szerinti adókedvezménye és a kormánnyal kötött egyedi megállapodása sem. Természetesen (hasonlóan a többi adófizetőhöz) a Mol esetében is eltérhet és el is tér az éves beszámoló szerinti adózás előtti eredmény a társasági adó alapjától az adótörvényben előírt adóalap-módosító tételek miatt – tették hozzá.

Kapcsolódó cikkek: Gyurcsány: nem lehet egyszerre kétfelé küzdeni | Orbán: Ezt már nem tudjuk elveszíteni | 'Már a hatalomra kerülés előtt hitelét vesztheti az Orbán-kormány' | Nincs egyezség a bankadóról | Raktárakban áll a dohány, a pia, ezért kevesebb az adóbevétel