belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
21. hétfő

Mire figyelj, nyájas politikai programolvasó?

KENTAURBESZÉD

Túl vagyunk egy relatíve békés március 15-én, és most már tényleg a választásokra kéne koncentrálni. Választási programnak nevezett írások is előkerültek a különböző pártoktól, és ezeket lapozgatva az ember azon töpreng, hogy egy magát demokráciának képzelő rendszerben hogyan lehetne a választókat, meg persze a pártokat is, olyan elemi ismeretekkel ellátni, hogy ezeket az írásokat valamennyire értékelni legyenek képesek. Természetesen nem azt képzelem, hogy bárki, legyen az társadalomtudós esetleg, képes lenne az ország helyzetét objektíven értékelni, a lehetséges fejlődési irányokat elfogadható valószínűséggel felvázolni.

Csányi Vilmos| Népszabadság| 2010. március 21. |30 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Jónálunk | 2010. március 23. | 20:07:20

Karesz
A magyar áruk minőségét nem a multik tették tönkre hanem mi saját magunk,mert megveszünk minden szart.A jonatánt meg Anta Jóska és Orbán Viki
"Konyec Taváris"emlékez.Az oroszok megvettek mindent,nekünk meg maradt a java.

Jónálunk | 2010. március 23. | 20:07:19

Karesz
A magyar áruk minőségét nem a multik tették tönkre hanem mi saját magunk,mert megveszünk minden szart.A jonatánt meg Anta Jóska és Orbán Viki
"Konyec Taváris"emlékez.Az oroszok megvettek mindent,nekünk meg maradt a java.

balbakó | 2010. március 23. | 06:50:38

A korrupció elleni harc legjobb formája a szigorú büntetés. Ha az emberek látják, hogy csücsülni kell és nem is keveset, vissza fogják magukat.

Karesz (Charlie) | 2010. március 22. | 15:52:25

Szenátor | 2010. március 21. | 10:14:36
Kedves Szenator urem, neked sem artana belegondolni nehany dologba...
" Miért van az, hogy a magyar ember - még a legnemzetibb jobboldali szavazó is - inkább elmegy a nagyáruházba mert ott két fillérrel olcsóbb a termék."
mert szegeny. mert ha olyan jovdeleme lenne mint egy hollandnak eszebe se jutna ezt a vacakot enni amit nekunk nyomatnak Tesco-ek.

"Miért van az, hogy a magyar liszt sem tud versenyképes lenni?"
mert nincs ra nagytokes erdek, francia, holland, usa.

"Szerinted a holland gazda min szedte meg magát? Azon, hogy otthon nem zsákmányolta ki a földet, mert otthon "bio" a termése,"
latszik nem jartal Hollnadiaban teljesen tonkre van teve az a fold orok idokre.

" de itt majd máshogy viselkedik és csak a profit jár az eszében."
ugy van! plusz meg kap EU tamogatast amit magyar gazdak nem.

"Nem kellene azon gondolkodni, hogy a mi gazdáink valamit nagyon rosszul csinálnak?"
mar hogyne kene, ossze kene fogniuk, a politikai elitnek meg monopol eladolancokat kene szervezni, Kelet-europaban minedenkeppen.

"Az egész mai helyzetet magunknak köszönhetjük."
oh hogyne kb annyira mint a szegenyek az okai annak hogy szegenyek, a ciganyok a hibasok hogy nem tudnak integralodni.

Karesz (Charlie) | 2010. március 22. | 15:45:28

Gaspar | 2010. március 21. | 10:06:13

persze sok igazsag van benne de ezt nem gondolhatod komolyan:
"Az árakat és a minőséget Kelet-Európa vitte le, csak éppen akkoriben. a 90-es évek első felében, nagyon büszkék voltunk rá. "
ellenkezoleg a minoseget a multik vittek le mert megvettek ill. tonkretettek mindent es ha nem rontjak a minoseget a kutya se vette volna az o termekeiket, en meg emlekszem mikor eheto volt a globus konzerv, a trappista sajt, a tokaji borosuvegben mindig ugyanaz volt, es volt jonatan alma...

Heidekker | 2010. március 22. | 06:30:05

Ha a nyájas olvasó kíváncsi a régi világban beszervezett, felfuttatott, majd felmelegített, társutas "értelmiség" pszicho- és intellectuális pathológiájára, melyben a szakmainak vélt, de végtelenül primitív érvelés hasonlóan primitív és elfogult politikai állásfoglalásokkal keveredik, mindez behízelgőnek szánt, de üresen édeskés stílusban -- akkor tessenek olvasni Csányi Vilmost!

Ssyz Olivér | 2010. március 21. | 20:26:01

Mit is ír a Fidesz programja? Kritizálja az MSZP kormányzását: „A válságot előidéző szocialisták megoldási javaslata mindössze a PR-célokat szolgáló »krízisalap« kitalálásáig vezetett.”
Attól most nyugodtan eltekinthetünk, hogy mennyi a valóságalapjuk a mondatban rejlő részmegállapításoknak; kritizálja a Fidesz a »krízisalap«-ot.
Ugyanitt mit ír a Fidesz-program? „Újra fel kell erősíteni a jómódúak adományozói ked¬vét, és erősíteni kell társadalmi szerepvállalásukat.” Ez mennyiben különbözik a kritizált krízisalaptól?

Amikor a szocialisták kitalálták ezt a krízisalapot, már akkor kiderült, porhintés az egész. Ugyanilyen porhintés „a jómódúak adományozói kedve”. Vakítás történik minden párt részéről.

Engels és Marx írta1848-ban: „A burzsoázia egy része orvosolni akarja a társadalmi visszásságokat, hogy ezzel a polgári társadalom fennmaradását biztosítsa. Közgazdászok, emberbarátok, jótétlelkek, a dolgozó osztályok helyzetén javítók, jótékonyságszervezők, állatvédők, antialkoholista egyesületek alapítói, zugreformerek tartoznak ide a legtarkább változatosságban. S ezt a burzsoá szocializmust egész rendszerekké is kidolgozták. […]
A burzsoá szocializmus éppen abban áll, hogy kijelenti, a burzsoák – a munkásosztály érdekében burzsoák.” (Kommunista kiáltvány)

A csattanó is innen való: „A burzsoá szocializmus akkor éri el csak igazán a megfelelő kifejezését, amikor puszta szónoki fordulattá válik.”
Ennyit a választási programokról.

Mogyoró | 2010. március 21. | 19:43:25

Fel nem tudom fogni, hogy minek nekünk ennyi alkalmatlan, korrupt, lusta, hatalommániás képviselő, akik nem képviselik a tömegek érdekeit, csak a saját magukét.

Mogyoró | 2010. március 21. | 19:41:28

Én úgy vagyok vele, hogy ha lehetne arra szavazni, hogy szüntessük meg teljesen a pártrendszert, akkor arra szavaznék.
Kis közösségek, lakóhely, szakma szerint szerveződjenek, és ezek egyezkedjenek egymással, ill. válasszanak képviselőt, aki a többség szavazata alapján nem csak választható, hanem visszahívható is legyen. A közösség fizesse a bérét a képviselőnek, és megvonhassa, ha úgy látja , hogy korrupt, hazudik, rosszul képviseli az érdekeit.
Miért gondolják a politikusok, hogy nem tudnám eldönteni, hogy a jelenlegi lakóhelyemen, munkahelyemen nem tudnám megítélni, hogy mire van szükség?

El tudná mindenki dönteni, hogy útra, az iskola tatarozására, vagy egy csicsás szoborra van szüksége. Azt is el tudná dönteni, hogy engedjen plázát építtetni vagy inkább a helyi, környékbeli termelőket támogatja. Azt is, hogy adjon-e segélyt vagy bármi előnyt egyes embereknek.

tothbela1948 | 2010. március 21. | 16:57:40

Magán vélemény.....

Azért egy valamit nem szabad elfeledni::

Egyik pártot sem érdekli az emberek véleménye, az emberekre csak négy évente van szükségük, de csakis a hatalomért folyó harcban.
Ti hogy vagytok vele......

wizesg | 2010. március 21. | 13:57:33

Öcsikével 1etértve:

...arra, hogy a politika velejéig romlott! Hovatartozástól függetlenül....

de királyságot akarok!

öcsike | 2010. március 21. | 13:47:06

...arra, hogy a politika velejéig romlott! Hovatartozástól függetlenül....
Ezért januárban megalakult a Magyarok Felelős Nemzeti Kormánya!

saman | 2010. március 21. | 13:01:45

Kedves Gaspar!

Alapvető tévedésben vagy!

"Az árakat és a minőséget Kelet-Európa vitte le, csak éppen akkoriban. a 90-es évek első felében, nagyon büszkék voltunk rá. Egy csöppet sem érdekelt minket, hogy miattunk hány nyugat-európai gazdának, alkalmazottnak szűnik meg az állása."

A nyugati országok 45 óta építgetik az EU elődjét, a G8-ak Közös Agrár Politikáját. Az EU megszületése után ez a költségvetés 80%-t teszi ki. Ennek a 3. pillére az az agrárszubvenció, ami a felesleg kivitelénél támogatásként elérhetővé teszi az ottani és az itteni ár közötti különbözetet. Tehát, amikor 91 után itt megjelenik a termelési költség alatti csirkecomb, sertéscomb, tojás... Itt szó sincs minőség versenyéről, vagy arról, hogy mi léptünk volna bármit is. Ez itt az állami támogatások tőkeerejének versenye.

A mai napig nem lehet nálunk jövedelmet realizálni az élőmunka igényes mezőgazdasági termelésen.

Ki fizeti meg annak a társadalmi költségeit, hogy 400.000 ember 20 éve ezért nem tud elhelyezkedni?

Az EU-val még csak nem is szoktunk tárgyalni erről!

taxi | 2010. március 21. | 12:53:50

Mit ígérnek? A Fidesz-program a legkevésbé megalapozott!

http://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagpolitika/mit-igernek-a-fidesz-program-a-legkevesbe-megalapozott-309978

saman | 2010. március 21. | 12:53:23

A pártok úgy gondolják, hogy bármilyen mértékben kiirthatják az állampolgári önszerveződéseket, akár érdek képviseleti funkcióra szerveződtek, akár hiánypótló szociális szolgáltatások megszervezésére.

Ma is éppen olyan veszélyes a közéleti porondra lépni.

Pusztán annyi a különbség a véres kezű diktatúrák és e között a rendszer között, hogy ma nem tudunk politikai gyilkosságokról.

Óriási szükség lenne az állampolgári önszerveződések kultúra formáló teljesítményére is.

Mert mi vagyunk az egyik

- legindividualistább
- legkudarcfélőbb
- legbizonytalanságkerülőbb
- legnőiesebb (ez itt azt jelenti, hogy a magánélet a munka elé rangsorolódik)
- legkevésbé humánorientált (kedves)

és ezek miatt a legintézményesség- tagadóbb nép.

reszevetelidemokracia.blog.hu

saman | 2010. március 21. | 12:46:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

JoGabor | 2010. március 21. | 12:14:54

Kedves Hétköznapok és filozófiák,
tudja, a stílus maga az ember. Végigolvastam hosszú bejegyzését, és nagyon sok mindenben egyetértek, másokban nem, és néhány megokolását egészen másképpen gondolom. Azt hiszem, sokat elvesz mondandója hitelességéből a (teljesen indokolatlan) csúfolódása.
Professzor úr minden tiszteletet megérdemel, munkássága és közéleti szereplése okán, de ha csak mezei cikkíró/hozzászóló volna, az elemi tisztelet akkor is kijár neki (mint mindenki másnak).
A közösségek felbomlása szerintem annyiban törvényszerű folyamat, hogy a nagy történeti ciklus (süllyedő) menetéhez tartozik. Platon még a 20.000-es várost tekintette ideálisnak (olyannyira, hogy az ezen felüli látszámot száműzni javasolta). A tömegtermelés tömegtársadalmat teremtett, ahol az egyén elvész (egyedül marad, szorong.). Az organikus közösségek ténylegesen felbomlottak - talán a család maradt meg itt-ott eredeti formájában és funkcióiban -, és mivel az ember vágya a közösség után igen nagy, organizációk (mesterséges, felülről vezérelt) alakultak, alakulnak. A legprimitívebb szinteken ezek pl. a Fradi kemény magja, és Jobbik, feljebb pl. lakóközösségek, pártok, ifjúsági szubkultúrák csoportjai, még feljebb asztaltársaságok, baráti körök, és így tovább. De ezek közösség-pótlékok, ahogyan Professzor úr is írja.
Szép napot mindenkinek.

navtelagata | 2010. március 21. | 12:01:31

Én azt olvasom ki ebből a cikkből, hogy a Fidesz (és a Jobbik) nagy választási ígéretei mind tévesek (vagy egyszerűen hazugságok).
Az MSZP és az SZDSZ loptak. Mi elszámoltatunk.
"Az egyszemélyes közösségként működő ember viszont úgy gondolja, hogy persze, szüntessék csak meg a korrupciót általában, kivéve azt, ami nekem jövedelmez. Ezért, ha meghallaná, hogy mit terveznek, azonnal kiábrándulna pillanatnyi választottjából, mert ez őt is hátrányos helyzetbe akarja hozni."

"Megvédjük a drága magyar földet."
"Megvédjük a magyar vállalkozók érdekeit."
Mert ugye ez az alattomos nemzetidegen banda kiárusítja az országot, a külföldieket pártolja a magyarokkal szemben.
A cikk felsorolja, milyen kérdéseket vet ez fel, amiről mind a Fidesz, mind a Jobbik mélyen hallgat.

Végül pedig jön, hogy a nemzet nem gondolkodik, érez stb., hanem az egyének. "a haza nem hív, nem fogad be és nem zár ki. A nevében emberek cselekednek ilyen vagy olyan érdekek szerint." Ezzel szemben a Fidesz meg a Jobbik pedig mindig a magyarokról, a nemzetről beszélnek, hogy mit gondol a nemzet stb.

A cikkben ugyan ott van Mesterházy képe, de a cikk nem szól az MSZP-s süket dumáról. De ez rendjén is van, elvégre nem fognak kormányra kerülni, és nem is ők az "új erő".

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 21. | 10:53:27

Még valami. Marxék így zárják a kiáltványt: „A kommunisták nem titkolják nézeteiket és szándékaikat. Nyíltan kijelentik, hogy céljaik csakis minden eddigi társadalmi rend erőszakos megdöntésével érhetők el. Reszkessenek az uralkodó osztályok egy kommunista forradalomtól. A proletárok e forradalomban csak láncaikat veszíthetik. Cserébe egy egész világot nyerhetnek.
Világ proletárjai, egyesüljetek!”

Na most ez nem azt jelenti, hogy Marxék agresszívek voltak szubjektíve, meg hogy genetikailag ugrottak rá a nemzetükre stb., hanem azt jelenti, hogy nincs más lehetőség: vagy a kapitalizmus, vagy a forradalom. Így szükségszerű. Míg a zárófejezetet megelőző szöveg (plusz A tőke stb.) bizonysága szerint: vagy a kapitalizmus, vagy az „elidegenülés visszavétele”. A kettő nem megy együtt. Gondoltuk eddig. Mert immáron megvan a megoldás: Világ hívő kapitalistái, szerveződjetek régi vágású (száz-százötven fős) közösségekbe!

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 21. | 10:33:32

Helyesen: érdemes belenyugodni...

lusta | 2010. március 21. | 10:30:21

˝Csak az emberek gondolkodnak, és ez néha még nekik is nehezükre esik.˝
Na ezért tartunk itt, ahol tartunk.

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 21. | 10:26:46

Megjegyzés: a „burzsoázia” a marxi szövegösszefüggésben nem a gonosz zsidót jelenti, hanem a kapitalizmus, a tőkelogika inkarnációját, szinonimáját.
Utolsó megjegyzés: az olvasás még egy tudós publicistának sem válik szégyenére, vagyis amennyiben tájékozódik (is) a professzor, úgy nem olvad rá az orrára az immár közel két évszázados spanyolviasz.
Vagy pedig arról van szó (a cikkben), hogy megtartva a jóságos kapitalizmust, a tőkelogika körülményei között kell kialakítani „régi” (prekapitalista, antikapitalista) viszonyokat, vagyishogy természettudományos fából kell társadalomtudományos (100-150 fős) vaskarikát faragni publicisztikailag. Hát persze. Ahogy azt a Tudós elképzeli…
Magyarán: ha kell a kapitalizmus (mert „nincs jobb”, „ez a realitás” stb.), akkor érdemes bele nyugodni: a közösségiségnek kampec doloresz. Az elidegenülés visszafordíthatatlan történelmi trend. Illetve van alternatíva, publicisztikailag lehet méricskélni, mennyi a lényegi különbség kilencven és száz ember tompító-erősítő hatása között optimálisan.

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 21. | 10:26:24

Marx világosan, logikusan fogalmazta meg azt a jelenséget, amelyről itt a tudósember hadovál.
Marx szavai szerint „A burzsoázia, ahol uralomra jutott, szétrombolt minden hűbéri, patriarchális, idillikus viszonyt. Könyörtelenül széttépte a tarkabarka hűbéri kötelékeket, melyek az embert természetes feljebbvalójához fűzték, s nem hagyott meg más köteléket ember és ember között, mint a meztelen érdeket, az érzés nélküli „készpénzfizetést”. A jámbor rajongás, a lovagi lelkesedés, a nyárspolgári érzelgősség szent borzongását az önző számítás jeges vizébe fojtotta [ma – egyebek közt – ezért népszerű a Jobbik]. A személyi méltóságot csereértékké oldotta fel, és az oklevelekben biztosított, nehezen szerzett számtalan szabadság helyébe az egy lelkiismeretlen kereskedelmi szabadságot iktatta. Egyszóval, a vallási és politikai illúziókba burkolt kizsákmányolás helyébe a nyílt, szemérmetlen, közvetlen, sivár kizsákmányolást állította [ma – egyebek közt – ezért népszerű a Jobbik].
A burzsoázia megfosztotta dicsfényüktől az összes eleddig tisztelt és jámbor félelemmel szemlélt tevékenységeket. Fizetett bérmunkásává változtatta az orvost, a jogászt, a papot, a költőt, a tudomány emberét.
A burzsoázia leszaggatta a családi viszonyról meghatóan szentimentális fátylát és e viszonyt puszta pénzviszonyra redukálta.”

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 21. | 10:26:02

A professzor szerint az az optimálisan működő közösség, amely „az egyén… esetleges szélsőségeit tompítja vagy éppen erősíti”.
Hadd kérdezzem meg, már csak úgy stilárisan: miért kell a szélsőségeket erősíteni, amikor a szélsőség eo ipso „erős”, hát, hiszen attól szélsőség?
A tudós szerint mindegy, tompít-e vagy éppen erősít-e a közösség, a lényeg, hogy 100-150 emberből álljon, ellenkező esetben nem képes sem tompítani, sem erősíteni. Míg például a fasiszta közösségek 10-15 fős osztagok, illetve több ezres, több százezres, több milliós tömegek voltak, és bizony, tompítottak is, erősítettek is. Tompították az individuumot, erősítették az agressziót.
Manapság pedig bomlanak mindféle kötelékek, a családi viszonyok is, miközben tudjuk: „régen” sem ütötte meg a család létszáma az optimális 100-150 főt. Az ún. „nukleáris család”, „családmag” jobbára két szülőből és (régen is!) maximum 10-15 pulyából állott.
Szétporlik gyakorlatilag minden.
Ami persze Csányi Vilmosnak sem tetszik, így azután összehord cikkében tücsköt-bogarat, tudós létére föltalálja a melegvizet, merthogy nem meri kimondani a jámbor (ha tudja egyáltalán): a premodern, a modern, sőt (paradox módon) a posztmodern közösségek fölbomlásának, az emberi kötelékek lazulásának oka nem a zsidó, nem a fátum, nem a létszámzavar, de még csak nem is Gyurcsány Ferenc, hanem a kapitalizmus.
Ilyen egyszerű.

Hétköznapok és filozófiák | 2010. március 21. | 10:25:40

Csányi Vilmos is löki a süketet (vagy hantázik, vagy nem tudja, miről beszél). Szerinte a „régi közösségek” voltak a „valódi közösségek”, míg a „modern közösségek” nem valódi közösségek, mégpedig azért nem, mert a „valódi közösségek csak száz-százötven emberből alakulnak ki és működnek optimálisan”. Tehát nem kilencven (az kevés), nem százhatvan (az már sok), hanem pontosan száz-százötven ember kell a közösségbe. Így lesz optimális. Illetve így volt optimális – „régen”. Ti. Csányi Vilmos, természettudósként, lemérte, megszámolta.
Jó, de mikor „régen”? Miként működött az „optimális közösség” konkrétan? Miért nem ír követendő példát a tudós? Helyette azon búsong, hogy manapság, jaj-jaj, nem alakulnak ki optimálisan működő lakóhelyi, munkahelyi közösségek. És miért nem? Mert a modern ember, a marhája, hol 95 fővel, hol 166 fővel szerveződik. Így azután nem is lehet valódi közösséget létrehozni. A tudós szerint.
Kérdés továbbá: ha a „régi közösségek” optimálisan működtek, miért bomlottak föl? Szükségképpen? Ha szükségképpen, akkor mennyiben voltak optimálisak? Ha viszont nem szükségképpen, úgy netán a közösségeket is a judeobolsevisták bomlasztották föl? Lecsappantották, illetve megemelték a közösségek létszámát 100-150 fő alá-fölé?
Hogyan történt ez, Tudós bácsi?

Szenátor | 2010. március 21. | 10:14:36

Komszomol! "sürgősen vissza kéne térni a "bio" vagyis nem környezetszennyező, nagy kézimunka igényű termelésre, már csupán környezetvédelmi okokból is."
Ezt megbeszélted a magyar gazdákkal, meg a fogyasztókkal is? Miért van az, hogy a magyar ember - még a legnemzetibb jobboldali szavazó is - inkább elmegy a nagyáruházba mert ott két fillérrel olcsóbb a termék. Azt mondod neki vegyen magyar árut, visszakérdez, hogy az az olcsóbb? Olvastad a Raskó Györggyel készült interjút. Miért van az, hogy a magyar liszt sem tud versenyképes lenni? Szerinted a holland gazda min szedte meg magát? Azon, hogy otthon nem zsákmányolta ki a földet, mert otthon "bio" a termése, de itt majd máshogy viselkedik és csak a profit jár az eszében. Nem kellene azon gondolkodni, hogy a mi gazdáink valamit nagyon rosszul csinálnak? 20 éve piacgazdaság van, de a magyar gazda akkor sem biztosítja magát, ha már kétévente elviszi a fagy a termést. Ilyenkor segítsen az állam, de amúgy meg adózni sem akar. Az egész mai helyzetet magunknak köszönhetjük. Csak vennétek már észre.

Gaspar | 2010. március 21. | 10:06:13

komszomol,

Igazad van. És tegyük hozzá, létezett ilyen, magas hozzáadott értékű termelés a mezőgazdaságban 89 előtt (üvegházi zöldségtermesztés, kertészet...).

Meg kellene végre érteni, hogy az olcsó tömegtermelés hosszú távon nem fentartható, vesztes-vesztes stratégia. valóban egy idő után az emberek egy részének annyi pénze sem lesz, hogy egyáltalán bármit is megvegyen, akinek pedig még marad pénze, a rossz minősége miatt nem veszi meg az olcsó terméket.

A holland gazdával viszont tévedsz. Nyugat-Európában fontos/abb a minőségi termék, és azt az emberek meg is veszik. Én ott azt láttam, hogy a kenyeret a pékek sütik a saját üzletükben, a hentes a bolt mögötti műhelyben készíti a kolbászt, sokan a bio zöldségeket vásárolják vasárnap a piacon, amit a termelők maguk szállítanak a városba...
Az árakat és a minőséget Kelet-Európa vitte le, csak éppen akkoriben. a 90-es évek első felében, nagyon büszkék voltunk rá. Egy csöppet sem érdekelt minket, hogy miattunk hány nyugat-európai gazdának, alkalmazottnak szűnik meg az állása. MOst viszont sajnáltatjuk magunkat, mert ugyanez történik velünk ázsiai és dél-amerikai olcsó munkaerő és árak miatt.

Mogyoró | 2010. március 21. | 10:02:12

Jó Gábor!

Erről van szó! Egyetértek.

JoGabor | 2010. március 20. | 11:39:04

Professzor úr levezetése kitűnő és közérthető. Ott bicsaklik meg, hogy önálló gondolkodásra buzdít, ami ismert körülményeink között illúzió. Miért? Mert a szolga-hatalom idejét éljük. Ideteszem megint:

„Ha a szellemi osztály uralkodik, az egyes ember sorsát a világos értelem kormányozza, az állam formája a királyság; a rend megfelel a metafizikai rendnek, a moralitás az abszolút értékeken nyugszik, a tagozódás hierarchikus. Ha a tevékeny osztály uralkodik, a tevékenység szelleme viszi az államot is, és ez a hódító állam; a morál a lovagi morál, a tagozódást a lovagi erények fogják megszabni. Ha a gazdasági osztály uralkodik, az egyes ember sorsát a gazdagodás és a vagyonszerzés kormányozza, az állam formája a polgári köztársaság; az uralkodó morál, hogy a gazdag embernek igaza van, a szegény embernek nincs igaza. Ha a szolgaság uralkodik, az emberi sors ki van szolgáltatva a tudattalan erőknek, s az embert ezek az erők önkényesen befolyásolják, az állam formája az önkényuralom; az uralkodó morál a gyűlölet minden egyéni kiemelkedéssel szemben.” […]

„Az egyes embernek a legnagyobb erőfeszítésébe kerül világosan gondolkozni. Ami a hierarchikus közösségben természetes és magától értetődő: az értelem, itt most kivételes lesz. Az értelmes ember itt a közösséggel szemben áll, mert a közösség homályban él, az értelem világosságát nem fogja fel […] s ha a szolgaság uralomra jut, a lélek tudattalansága sorshatalommá lesz.”

Hamvas: Scientica sacra, VI. könyv (A király és a nép

komszomol | 2010. március 20. | 07:02:31

"Ebben a modern világban a föld viszont akkor hajt hasznot, ha valaki a kor színvonalán megműveli, és a termést a piacon olcsón meg lehet venni."

Ez a parasztvakítás. Minél olcsóbb árút termel valaki, annál jobban kizsákmányolja a dolgozóit, és .. a FÖLDET. Minden épeszű ember látja, hogy sürgősen vissza kéne térni a "bio" vagyis nem környezetszennyező, nagy kézimunka igényű termelésre, már csupán környezetvédelmi okokból is. Az "olcsó" teljesen értelmetlen pozitívum annak a számára, akinek a "korszerű" (valójában öngyilkos) termelékenység megszünteti a munkahelyét.

Gondolatkísérlet: egyik magyar munkás 1 q krumplit termel, a másik 1 q búzát. 50-50 kilót elcserélnek, mind a kettőnek jut 1 q krumplis tészta FÜGGETlENÜL attól, hogy esetleg a világpiaci ár háromszoros értékével számoljuk.

Jön a holland gépesített gazda, kirúgja az előbbieket, termel 3 q krumplit, meg 3 q búzát és eladja világpiaci ár alatt, persze annak, akinek egyáltalán van pénze.

Az előbbi két gazdának nincs, hiszen ki lettek rúgva, mert nem voltak elég termelékenyek, így egy falat krumplis tészta sem jut neki.

De derék közgazdászaink megmagyarázzák nekik, milyen q.rva jól jártak.

He pedig a földet már kemikáliával tönkre tette a holland, elhúz haza, a kizsarolt föld meg itt marad nekünk, hogy legyen hová temetkeznünk.

HIRDETÉS
-
-
Népszabadság - Reviczky Zsolt

Nem, a választás a hatalomról szól, tudjuk, merünk is majd választani, aztán később tesszük, amit ilyenkor szoktunk, szidjuk a rendszert. Inkább arra gondolok, hogy a választónak megfelelő jártasság kéne a rendszerszintű gondolkodásban, a megfelelő kérdések megfogalmazásában és a válaszok hozzávetőleges értékelésében. Csak ennyi, nem több. Nagyon régen, sok ezer évvel ezelőtt a társadalom szerkezete egyszerű volt, bár már akkor is legalább két szerveződési szintje nyilvánult meg. Az első, ma is megvan, a személyes szint. Tíz-tizenkét éves korára mindenkinek kialakul a részben genetikai, részben kulturális hatások nyomán formált személyisége. Bezárkózó vagy nyílt, együttműködő vagy magánakvaló, szabálykövető vagy szabálytörő, és még számos, a pszichológusok által jól ismert tulajdonság tartozik ide, amelyek együttesen formálják viszonyunkat egymással és a következő, magasabb szerveződési szinttel, amely a közösség viszonyaiból alakul ki.

A régi, valódi közösségek együttműködnek, együtt formálnak véleményt, alakítanak ki hiedelmeket, és együtt hozzák létre a közösség működési rendjét. Az egyén és a közösség folyamatosan tükröződik egymásban, az egyén tulajdonságait a közösség befolyásolja, esetleges szélsőségeit tompítja vagy éppen erősíti, és az egyéneknek is jelentős befolyásuk van a közösség szerkezetére, aktivitására.

Modern időkben, mint annyi más, ez a viszony is megbolondult, az egyén személyisége ritkán alakul ki harmonikus igazi közösségben, és ennek megfelelően bizonytalan, értékeit váltogatja, véleményével sodródik. A modern társadalom sok kváziközösségében – munkahelyen, vallási csoportokban, lakóhelyi társulásokban, politikában – keresi helyét, és ritkán biztos abban, hogy megtalálta. A szerveződési szintek száma is megnövekedett. Sokféle, sokszor egymásra épülő szerveződés szeretne közösség lenni, a kerület, a város, az ország, a földrész, sőt még a glóbusz is, pedig valódi közösségek csak száz-százötven emberből alakulnak ki és működnek optimálisan.

HIRDETÉS


-
Népszabadság - Kurucz Árpád
A tömegtársadalmak kialakulása paradox módon a közösségek méretének elképesztő redukcióját eredményezte, és megjelentek az egytagú közösségek, amelyek tagjai önérdekűek, csak kényszerhelyzetben hajlandóak némi együttműködésre, és gyakran változó véleményüket is véletlenszerű külső hatások alakítják. A választók legnagyobb része ilyen egytagú közösség, és emiatt érdekük, véleményük is roppant szerteágazó, ezért is nincsenek karakteres pártprogramok, mert a pártok kampányszervezői a lehető legnagyobb számú egytagú közösséget szeretnék magukhoz sorolni, és ez csak sejtelmes általánosságok megfogalmazásával lehetséges valamennyire.

Mindegyik párt megígéri például, hogy letöri a korrupciót. Bravó, remek a cél, gondolja a választó. A megfelelő gondolat viszont az, hogy megkérdezzük: hogyan tetszik ezt végrehajtani? Nem úgy nagy általánosságban, hanem konkrétan, holnaptól kezdve. Milyen egymás utáni intézkedések következnek, amelyek majd a korrupció eltűnését eredményezik? Ha esetleg vannak ilyenek a párttarsolyok legmélyén, arról a kampányban mélyen hallgatnak, mert a megvesztegetést igazán hatásosan letörő intézkedések sok ember, sok szavazó személyes érdekét sértenék. A valódi közösséghez kötődő ember elfogadja, hogy a közösség érdekében esetenként valamiről, például az apró, de sokszor megkapható korrupciós összegekről le kell mondania. Az egyszemélyes közösségként működő ember viszont úgy gondolja, hogy persze, szüntessék csak meg a korrupciót általában, kivéve azt, ami nekem jövedelmez. Ezért, ha meghallaná, hogy mit terveznek, azonnal kiábrándulna pillanatnyi választottjából, mert ez őt is hátrányos helyzetbe akarja hozni. Nem könnyű a választáskor pártnak lenni.

„Megvédjük a drága magyar földet!” Nagyszerű, mert az ember territoriális lény, és élőhelyét mindig hajlamos megvédeni a betolakodóktól. Ez nagyon hasznos volt régen, amikor háborúval, csatákkal tényleg lehetett védeni a földeket. Biológiai alapjai vannak a territórium védelmére hívó szónak. Ebben a modern világban a föld viszont akkor hajt hasznot, ha valaki a kor színvonalán megműveli, és a termést a piacon olcsón meg lehet venni. Ha a drága magyar földre egy hollandus jön megfelelő felszereléssel, tudással és ontja az olcsó mezőgazdasági termékeket, az a drága magyar lakosságnak sokkal jobb, mintha a magyar föld parlagon hever. A földet ugyanis elvinni nem lehet, művelni igen, és ma a művelési színvonalban rejlik az érték.

Megvédjük a magyar vállalkozók érdekeit! Ezt is jó hallani. Legalább két kérdés azért felmerül: tessenek már megmondani, hogy a tulajdonosi részvétel hány százalékától kezdve jár a védelem? Mert ugye nagyon sok vállalkozásban sokféle tulajdonos van, magyar is, német is, amerikai is. Ha most a magyar csak harminc százalékban tulajdonol, akkor le a céggel? Hány százaléknál óvjuk, és hogyan? Világgazdaság van, ha bemegyünk egy műszaki boltba és körülnézünk, a drága magyar termékek többnyire csak alkatrészek. Úgy nem kellenek? Továbbá örülünk, hogy a kisvállalkozóknak, akik legfeljebb az eszközeiket meg a tőkéjüket kapják külföldről, nagyon jó lesz, hiszen ők is drága magyar vállalkozók. De mi lesz az árakkal? Azt ugye mi drága magyar vásárlók fogjuk megfizetni. Most akkor kinek lesz itten jó?

És legfőképpen hogyan?

Gyakran olvasni olyat is, hogy a nemzet, az ország, a nép ezt vagy azt a fennkölt dolgot gondolja, és majd ha az igazság győzedelmeskedik, teszi is. Az ilyen kijelentéseknél kell nagyon ügyelni a szerveződési szintekre. Az ember gondolkodik. A nemzet, az ország, az állam nem, mert ezek társadalmi szerveződések, nem gondolkodó lények. A „haza” nagyon fontos személyes érzelmi viszonya az egyéneknek egymáshoz, a történelemhez, sokmindenhez, de a haza nem hív, nem fogad be és nem zár ki. A nevében emberek cselekednek ilyen vagy olyan érdekek szerint. Lehet, hogy egy-egy emberi gondolatot sokan elfogadnak, remélhetőleg ezek értik is, miről szól az a bizonyos gondolat, és van sejtelmük arról, hogyan lehet esetleg meg is valósítani azt, de a „gondolat” mögött pártok, pártvezetőségek, média, tehát emberek vannak, és ők, emberek gondolják így vagy úgy. Lehet, hogy velük értek egyet, és akkor én is úgy gondolom, de a haza, az ország, az állam nem gondol semmit.

Csak az emberek gondolkodnak, és ez néha még nekik is nehezükre esik.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    30 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS