belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
21. hétfő

Nem valószínű a kettős honfoglalás

László Gyulát a bő ezer év előtti élet kutatójaként tiszteli a tudomány

A hetvenes évek óta megkerülhetetlen elmélet volt László Gyula híres gondolata: a kettős honfoglalás. Hogy a szerző halála óta eltelt tizenkét évben alig hallhattunk az elképzelésről, csak most tűnik fel, amikor László professzor 100. születésnapjáról emlékezünk.

Csordás Lajos| Népszabadság| 2010. március 16. |20 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Jaffar | 2010. március 17. | 08:55:49

szájkosár.törvény :

Sajnos a történelem az egy kicsit más. Nagyon keveset tudunk erröl az idöszakról és azt is csak krónikákból, melyeknek több mint fele hamisítvány.

Jaffar | 2010. március 17. | 08:53:14

bluestar:

Téved. Senki sem tudja bizonyítani az ellenkezöjét. Ráadásul a német történészek pontosan azért támadják, mert Illig verziója szerint a német történelem egyik legnagyobb alakja (Nagy Károly) csak papíron létezett. Engem meggyözött, mert telejesen logikus és mindenekelött a legapróbb részletekig kidolgozott az "elmélete". Hozzá képest az általunk "valódinak" ismert történenelem egyáltalán nem bizonyított (ebben az idöszakban). A 600-900-as évekeig egész európában NINCS egyetlenegy tárgyi lelet. Egyszerüen nem találtak ilyet, amit természetesen a karbon(mittudomén) kormeghatározás szerint erre az idöszakra lehetne datálni. Ennek ellenére a "krónikákban" elég élénk élet folyik egész európában. Illig nem kitalálta ezt, hanem véletlenül fedezte fel és megtalálta az okokat is. Persze, hogy nem akarják elismerni, hisz sokaknak egy életen át vallott/tanított tudása foszlana a semmibe, s ezt sokan nem hajlandóak elismerni.

szájkosár.törvény | 2010. március 16. | 21:55:19

Jaffar | 2010. március 16. | 10:10:47

"... van egy elmélete, amit ráadásul BIZONYÍTANI is tud. "

Az az elmélet amelyet bizonyítani tudnak, ténnyé válik. Csak mondom. A fogalomzavar eloszlatása végett.

bluestar | 2010. március 16. | 19:48:38

Kedves Jaffar! Azt állítod, hogy Illig állításait még senki nem cáfolta. Ez nem igaz, számtalan történész cáfolta meg nagyon hamar a legalapvetőbb feltevéseit (elsősorban német történészek, de mások is).
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a fickó nem nagyon bizonyította az állításait, kicsit olyan Däniken stílusú a módszere.

Pár rövid írás neked:
http://www.historia.hu/archivum/2003/0302zsoldos.htm
http://www.historia.hu/archivum/2003/0302orosz.htm
http://www.historia.hu/archivum/2003/0302farkas.htm

museal | 2010. március 16. | 17:16:42

Király Péter nyug. szlavista nyelvészprofesszor munkája "A honalapítás vitás eseményei" (Nyíregyháza, 2006) pont ezzel a kérdéssel foglalkozik. Munkája nem elmélet, hanem történeti forrásokból nyert tények gyűjteménye. Ezekből kiderül, hogy a magyar népnév (pl. Ungari stb.) illetve a "magyar" családnév (pl. Hungarus) sok VII- IX. századi külföldi történeti forrásban szerepel, ami azt támasztják alá, hogy már akkoriban is élhettek itt elődeink.

Nem vagyok ennek a kérdésnek a szakértője, ezért azt ajánlom, hogy az alábbi oldalakról tájékozódjon az, aki érdeklődik a téma iránt:

http://epa.oszk.hu/00000/00032/00038/pdf/zelliger.pdf
http://www.c3.hu/~magyarnyelv/08-3/zoltan.pdf

Jaffar | 2010. március 16. | 15:24:46

Kedves Math.

Egymás fikázásába ne menjünk bele, mert láthatóan szövegértelemezési problémái vannak. Nem állítottam semmi olyat, amit ön leírt. Tessék visszaolvasni.

"Egyébként mind Illigre, mind László Gyulára igaz, vagy akár Uri Gellerre, hogy ha egy elmélet azután, hogy szenzáció lesz belőle, lassan elhal, ha nem tud eredményeket felmutatni, nem fejlődik, akkor valószínűleg hamis."

Ne keverjünk már ide mindenféle jött-ment büvészt kérem. Mi köze van hozzá?
ILLIG BIZONYÌTANI TUDJA ÁLLÍTÁSAIT, ELLENBEN SENKI SEM TUDTA ELEDDIG CÀFOLNI ÖKET. Nagy különbség. Dugovics (vagy néhol Dugonics) Tituszról hallott-e? Pedig azt is tanították rendesen. Persze aki esetleg mást állít, mint a többség, az bizonyítottan hülye, nem igaz?
/facepalm

drBuubo | 2010. március 16. | 14:42:17

Makkay János ősrégész elég meggyőzően érvel amellett, hogy a magyarok legalább 3 hullámban érkeztek, és telepedtek le a Kárpát-medencében, minden esetben törökös vezérlet alatt, az első csoport talán már 550 körül. Aki részletekre kíváncsi olvassa Makkay Jánost eredetiben.

héron | 2010. március 16. | 14:21:42

Az Illig -féle elmélet elég jól magyaráz egy csomó érthetetlen dolgot a nagyon sötét középkorban. Az elmélet lényege, hogy nemcsak kitaláltak 300 évet, de az elején és a végén történt eseményeket behúzták ebbe az időszakba. Ne temessük még.
Nos, én László Gyula kettős honfoglalás elméletét sem kicsinyíteném. Egyszerűen, ahhoz, hogy a magyar nyelv megmaradjon ebben a szláv tengerben, igencsak markáns néptömegnek kellett ezt egy évezreden át megtartania. Ez csak akkor lehetséges, ha a mai nyelvhatárokon bellül nem szláv népesség volt a honfoglaláskor. Tehát a hun-avar- magyar kontinuitás nem is olyan lehetetlen.
De én is amondó vagyok, hogy ne egy napilap kis szinesében halljunk ilyesmiről, hanem állítson össze a szakma egy komoly gyüjteményt, akár vitaanyagot a lehetséges elméletekről. Egy dolog biztos, ma van igény ennek a feldolgozására. Akkor meg rajta. Ne bárgyú honlapokon, amatőrők és provokátorok hülyítsék a jónépet.

pinkyboy | 2010. március 16. | 12:29:24

Honfoglalás tagadás!

Ez ellen nem kéne 3 év börtön?

Börtönt a honfoglalástagadóknak!

(remélem értitek, vicc!)

sting61 | 2010. március 16. | 11:56:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

math | 2010. március 16. | 11:20:31

Egyébként mind Illigre, mind László Gyulára igaz, vagy akár Uri Gellerre, hogy ha egy elmélet azután, hogy szenzáció lesz belőle, lassan elhal, ha nem tud eredményeket felmutatni, nem fejlődik, akkor valószínűleg hamis.

Híres magyar tudományfilozófusunk, Lakatos Imre dolgozta ki azt a tudományfilozófiai elméletet, amely az ilyen kutatási programokat degeneratív programoknak nevezi, és véleménye szerint így halnak el elméletek, nem pedig úgy, hogy megcáfolják, és elvetik őket.

Véleményem szerint a szakértőknél az azonnali cáfolat egy fontos elem, de a társadalomban végül is tényleg ez a döntő, hogy az elmélet degenerációként hal el.

Mert cáfolat ide vagy oda, pár hülye mindig akad, szenzációt lehet csinálni. Hosszú távon viszont az értelem azzal nyer, hogy elhal az elmélet, nem azzal, hogy meggyőzik Jaffart, hanem azzal, hogy Jaffar elszigetelődik.

math | 2010. március 16. | 11:16:45

Jaffar tehát azt mondod, a kettős honfoglalás igaz, 670 körül érkeztek az első magyar népek a Kárpát medencébe. Ugyanakkor, ahogy Illig mondja az egész 600-900 közötti rész kitalált középkor, nem is létezett. Értsd, a 600 és 900 közötti események valójában nem történtek meg, 600-ról 900-ra ugrott a dátum, a közbenső részt utólag találták ki.

Nem esik le, hogy ordító ellentmondást írtál le, magadtól, önként, szabadon?! Hogy lehet valaki ennyire hülye?:)

Jaffar | 2010. március 16. | 10:10:47

El kell, hogy keserítsek sok mindenkit, mert a kettös honfoglalás nagy valószínüséggel megtörtént. Bizonyítani nehéz, de csak annyira, amennyire a jelenleg elfogadott verziót. Egy krónikából ismerjük a saját honfoglalásunkat, ami ráadásul több ponton HAMIS. Javaslom a kétkedöknek
Heribert Illig : Kitalált középkor címü könyvét elolvasni. Ennek az embernek van egy elmélete, amit ráadásul BIZONYÍTANI is tud. Megjelenése óta még senki sem cáfolta, viszont annál többen támadták miatta. Jellemzö a történészekre, jogy nem hajlandóak megemészteni egy ilyen nagy felfedezést, amit Illig tett, s ezért inkább tagadják. Nevezetesen azt, hogy az egész európai történelemböl "elcsaltak" közel 300 évet. A híres "sötét középkort" (i.sz. 600-900). Egyébként a szerzö írt a mi honfoglalásunkról is.

KannibálTatárÚr | 2010. március 16. | 10:01:27

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Herzen | 2010. március 16. | 09:50:43

Sajnos a kettős honfoglalás nem elfogadható.
Viszont a László Gy. által kidolgozott elmélet számos új vonatkozással gazdagította a korai magyar történelem kutatását. Számos jó kérdést vetett fel, melyekre a válasz mai napig késik.

Dr Photon | 2010. március 16. | 09:19:34

Amugy, maga Laszlo Gyula is kritikusan viszonyult a kettos honfoglalas elmeletehez, ahogy az "Emlekezzunk regiekrol" cimu konyveben is olvashato: a honfoglalo magyarok es a kesei avarok targyi kulturaja igen tavol all egymastol, amit Laszlo Gyula bevallottan maga sem tudott megmagyarazni a kettos honfoglalas elmeletevel.

Dr Photon | 2010. március 16. | 09:15:07

Laszlo Gyula kiindulopontja az avar sirokban 670 -tol datalhato gyokeres targyi kultura beli valtozasok okanak a nyomozasa volt. errol a cikk szerzoje nem mondott semmit. Laszlo gyula a targyi kultura megvaltozasat egy ujabb azsiai eredetu nepesseg bevandorlasahoz kototte, az alapjan, hogy Arpad nepenek sirjai inkabb arrafele talalhatok meg, ahol ezek az ujabb avarok sirjai nem, tehat, mintha Arpad nepe tiszteletben tartotta volna az itt talalt avarok (un "griffes-indasok") leszarmazottait. Tovabbra sem latom, mitol volna ez egy kevesbe valoszinu feltetelezes, mint barmi mas arra a korra vonatkozoan.
Amugy az avarok mar pusztan csak az azsiai lovas nomad eredet miatt is rokonaink voltak, hasonloan a hunokhoz es a szkitakhoz is, hisz sem a szlavok, sem a germanok vagy a romaiak nem tartoztak a lovas nomad nepek koze. Igy a magyar siksagot a magyarsag elott is a velunk legalabbis az eurazsiai lovas nomad kulturaban kozos nepek uraltak tobbnyire. A lovas nomad nepek pedig inkabb alkalmi szovetsegek menten, mint etnikai alapon voltak megkulonboztethetok, pl a magyarokban is volt finnugor es torokos etnikum is. bar az avarok nyelve nem ismert, de lovas nomad kulturajuk alapjan mindenkeppen "kirittak" az indoeuropai nepek kozul, akik a szomszedaik voltak, hasonloan hozzank, ezert legalabb ennyire biztosan a rokonaink.

pomádé | 2010. március 16. | 08:40:05

Jé, mostanában azt "hallani" a neten sokfelé, hogy az egész nem így történt! A magyarság egy része Egyiptomból indulva (az Ó-Egyiptomi Birodalom megalakítása után) a kínai-török határra vándorolt, aztán északabbra megalakította Magna Hungáriát, és abból az irányból került a Kárpát-medencébe (a nyolc, NEM hét vezér vérszerződése után). A másik ág, áthajózva az óceánt (tengerre magyar!) létrehozta az azték és inka birodalmakat (lépcsős piramisok ékírásos emléke alapján). Egy egészen kis csoport pedig, miután Afrikában megalakította Minor Hungáriát (leszármazottaik a magharab-magyararab törzs) hazarepült a Szíriuszra, amely az eredeti anyabolygó volt. Erről az Amerika-alapító magyar csoport is értesült (rovásírásos fadarabok úszták át az óceánt), ezt örökítették meg hatalmas geoglifákban, illetve készítették elő a visszatérést (Nazca-térkép a leszállópályához). Ezek mind hiteles, egykorú szemtanúk leírásai alapján TÉNYEK.Mint ahogy az is, hogy a kazár birodalom államvallása a zsidó volt, ami ellen a Zősmagyarok Jézus magyar-párthus herceg vezetésével mindig is harcoltak (nem menekültek a kazárok elől, mint egyes hazaárulók állítják!). A finnugor rokonság pedig Mária Terézia kitalációja, amit arra alapított, hogy volt egy finn testőre is, aki pont olyan jó volt, mint a magyar testőre (miben is?). Sajnos, az egykorú írásos emlékein nagyrésze elveszett Atlantiszon (Ataisz), amelyet szintén "mi" alapítottunk.

kipcsak | 2010. március 16. | 08:31:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

MagyariHU | 2010. március 16. | 08:01:31

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HIRDETÉS
László Gyula akvarellje ...
László Gyula akvarellje a honfoglaló lovasokat mutatja
Árpád népe

Március 14-én lett volna százesztendős. László Gyula személye, munkássága ma is hat. De mi történt a nevével összeforrott kettős honfoglalás elmélettel? Egyáltalán, milyen új gondolataink vannak ma a magyar honfoglalásról? Révész László régész-történész, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa, akit arra kértünk, segítsen az újabb eredmények bemutatásában, úgy látja: a kettős honfoglalás ma már mint alternatív elmélet sincs érvényben. Vagyis ma úgy gondoljuk, nem valószínű, hogy 670 körül egy finnugor nyelvű késő avar (magyar) néptömeg érkezett volna a Kárpát-medencébe, amely megérte volna a 890-es évek honfoglalását és a magyar köznép az ő leszármazottjuk lett volna.

Tudjuk, hogy a XIX. század történelemszemlélete a köznépi tömegek temetőit nem tartotta a honfoglaló magyarság temetőinek, csakis a lovas, gazdagon mellékelt sírokat – mondja a történész –, s ez a szemlélet máig érezhető törést okozott a kutatásban. Az 1960-as évekre ugyanis, főleg Szőke Béla munkáinak köszönhetően nyilvánvalóvá vált, hogy e hatalmas köznépi tömeg jelentős része is a magyarsághoz tartozott. László Gyula, aki maga is a felékszerezett lovas sírokat tulajdonította csak Árpád magyarjainak, úgy oldotta fel ezt az ellentmondást, hogy a X. századi köznépi sírok embereiről azt feltételezte, azok a 670-ben bejött késő avar népesség tagjai, akikre Árpád törökös kultúrájú népe, mint uralkodó osztály, rátelepedett.

Napjainkban körülbelül 27 ezer X–XI. századi sírt ismerünk, de a klaszszikus keleti típusú lovas sírok száma nem éri el az ezret sem. Ez nem lehetett a honfoglalók és a már itt élők valós aránya. Árpáddal jelentős köznépi tömegnek is érkeznie kellett, s ezt bizonyítják a sírok mellékletei is.

HIRDETÉS

Bár László Gyulára a nagyközönség a kettős honfoglalás elmélet megalkotójaként emlékezik – folytatja Révész professzor –, az ő legjelentősebb műve, A honfoglaló magyar nép élete című munka, amely 1944-ben jelent meg a Püskinél, s máig meghatározta a honfoglalás kor kutatását. Ennek fő ele meit 1943-ban, a híres szárszói értelmiségi találkozón is kifejtette: lényege a temetőelemzés módszere, vagyis az, hogy a temetők térképe alapján és a régészeti néprajz módszerének alkalmazásával képet alkothatunk a korabeli társadalom viszonyairól és életéről.

Számára a régészet nemcsak tárgytudomány volt, hanem olyan módszer, amely a földben lelt eszközök alapján segít meglátni azt is, hogyan éltek, hogy néztek ki elődeink. Ennek megjelenítésére képessé tette őt művészi kvalitása. Pályáját képzőművészként kezdte, s később művészetét is a régészet szolgálatába állította. Rajzok, akvarellek sorozatain, sőt diafilmen (!) elevenítette meg régészetileg hitelesen a honfoglalókat. Harminc könyve szinte mindegyikében láthatjuk ezek szép példáit. László Gyula halála óta az övéhez hasonló hatású elmélettel senki nem állt elő. A honfoglalásról alkotott képünk azonban tovább módosult bizonyos pontokon.

Révész László néhányat említ. A magyarok vándorlásának útjáról például ma úgy gondoljuk, hogy a korábban feltételezettnél északabbra húzódott, s nem volt elődeinkre oly jelentős befolyással a kazár kaganátus. Egy fiatal kolléga, Türk Attila az orosz múzeumok anyagainak tanulmányozása közben rendkívül érdekes régészeti adatokra bukkant. Mostanra egyre világosabbnak tűnik továbbá, hogy valahol Északkelet-Magyarországon, Bodrogköz, Szabolcs megye területén lehetett a honfoglaló magyarság fejedelmi központja, hisz innen kerülnek elő a leggazdagabb leletek. Eszerint tehát Árpád sírját is valahol errefelé kellene keresni. Csak a X. század közepén, az augsburgi csatavesztést követő hatalomváltás után kerülhetett át ez a központ Óbuda, Esztergom, Székesfehérvár háromszögébe.

Változott a helyzet abban is, hogy a honfoglalás kutatása iránt most nemzetközi érdeklődés látszik. Ehhez hozzájárult, hogy 2000-ben az alsó-ausztriai Gnadendorf határában egy gazdag honfoglalás kori ifjú sírját találták meg osztrák régészek, ezután létrejött egy osztrák, szlovák, magyar munkacsapat, amely azóta is együttműködik. Látni azonban mégiscsak úgy látjuk ma Árpád népét, ahogy László Gyula újrarajzolta nekünk. Az ő szemléletét tükrözi a honfoglalásról készült legutóbbi fi lmfeldolgozás is, bár Révész László szerint sajnálatos, hogy tanácsait nem eléggé vették figyelembe.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    20 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS