Lucius | 2010. március 13. | 07:51:21

Sokan a kommentelők közül a szakmailag megújúlni képtelen pedagógusokat hibáztatják a tanulók alulteljesítéséért.
Valaki írta is hogy a tekintély elv már nem működik.
Én hozzátenném: sajnos, hogy nem tekintik értéknek.
Talán akkor nem lennének buszvezetőt késelő taknyosok, akik azért akarták szíven szúrni a sofőrt, mert rájuk szólt hogy ne ordítozzanak.
A tekintély elvet ósdiságát széles mellel hírdetőknek üzenem hogy majd ha a nyugdíjas édesanyjukat a saját házában rablógyilkosság közben agyonveri egy fiatalkorúakból álló banda, majd gondolkodjon el a tekintély elven.

A másik: a rendszerváltás óta a magyar pedagógusok mást se csinálnak mint ilyen-olyan továbbképzésekre küldözgetik őket a szakmai megújulás jegyében. Aztán a nagy 20 éve tartó reformok közepette kisült hogy érdekes módon még a szocialista rendszerben is magasabb volt az oktatás színvonala a maga vaskalapos lexikális tudásra, meg makarenkói módszerekre építő nevelési elveivel. Akkor még nemzetközi szinten is jónak számított a magyar oktatás. Akkor most hogy is van ez?
20 éve állandóan módosítgatják az oktatási törvényt, reformálnak, a gyerek mégis egyre hülyébb és kiderül hogy a rendszerváltás előtt minőségibb volt az oktatás? Pedig akkor lehetett buktatni, és a nyakonvert a tanár mert nagy volt a pofám és ezt otthon megtudták, akkor nem a tanárt jelentették fel, hanem a szüleim is jól pofánvertek, hogy mégis hogy képzelek ilyesmit.

zsakutca | 2010. március 11. | 23:18:50

bozsos

excuse me? a viselkedesi problemakat otthon kene orvosolni, ha alapvetoen szocializacios problemak vannak a gyerekkel, az specialis foglalkoztatast igenyel, ne keverjuk a dolgokat! a masik pedig az, hogy nagyon sokszor nem a tanulok teljesitmenyevel van gond, hanem az irrealis elvarasokkal!

paradicsom | 2010. március 11. | 10:24:31

Bátor

Azzal értek egyet a felsorolt országok közül, ahol a bukás szigorúan ellenőrzött körülmények között lehetséges.

bozsós | 2010. március 11. | 10:16:34

BÁTOR | 2010. március 10. | 20:37:14

"A kemény számonkérés mit old meg? Erőszakkal nem lehet se tanítani se nevelni..." Azt oldja meg, hogy a gyerekbe beleivódik, hogy teljesítmény, szorgos munka nélkül nincs eredmény és előmenetel. Ha az is előremegy, aki teljesít, meg az is, aki nem, akkor mindenkibe felmerülhet a kérdés - minek tegyek erőfeszítéseket - jé, hát a Józsi egész jót játszik az órán, a tanárnőt is nyugodtan rugdoshatja, nem történik semmi baja - egész jó fej a Józsi. Hát ez a baj? És az, hogy ez a szociálliberális mentalitás mára az egész társadalmat áthatotta. Ezért nem lehet csodálkozni, hogy a nemzetközi versenyképességi listákon Magyarország 30-40 helyet esett vissza 8 év alatt. Most Botswana alatt vagyunk, ha Burkina Fasso elérése a cél, akkor csak így tovább.

paradicsom | 2010. március 11. | 10:12:12

Csil

Ugyanezt írtam: paradicsom | 2010. március 10. | 13:59:00
Vizsgálni kell az iskola felelősségét, és csak abban az esetben bukás, ha megtettek mindent, lehet rá szabályzót írni jogszabályban és kész. Ehhez még ellenőrizni a jogszabály betartását szakfelügyeleti rendszerrel, ez nincs most, minden tanár-iskola azt tesz amit akar és úgy vágja át a szülőt ahogy nem szégyenli.
De ha megtettek mindent, akkor viszont bukás!
(voltam már intézményvezető általános iskolában, de tanítottam középiskolában és főiskolán is, kevesen láthatják egészében úgy a problémát, mint én, bocsánat ha öntömjénezésnek tűnik, nem az)

Csil | 2010. március 11. | 07:55:19

Moderálási alapelvek- komment törölve -

paradicsom | 2010. március 11. | 07:07:32

zsakutca | 2010. március 10. | 22:33:25

" mint ahogy Vekerdy TAmas ezerszer ezerfele leirta, jol kell megtanitani a gyerekeket irni, olvasni, szamolni stb es nem GYORSAN! "

Hú, de okos, ez ebből él?
Azért 4. osztály végére mégiscsak meg kellene tanítani, de ha ott sem bukhat, megy felsőbe, de minek, szenvedni fog az a gyerek is!

zsakutca | 2010. március 10. | 22:33:25

ilyen teniszkefelek minek firkalnak ide butasagokat, nem ert hozza!
az iskola egy olyan helynek szamit, ahova azert jarnak a gyerekek, mert a tanarok, tanitok adnak annyi pluszt, amiert ERDEMES odajarni! tehat elsosorban jo tanarokra van szukseg es mindenhova, nemcsak a penzes szulok gyerekeinek! semmi esetre se szabad olyan hellye valtoztatni, ahol meg lehet alazni vagy barmilyen mas modon visszaelni a gyerekek kiszolgaltatott helyzetevel! mint ahogy Vekerdy TAmas ezerszer ezerfele leirta, jol kell megtanitani a gyerekeket irni, olvasni, szamolni stb es nem GYORSAN! a gyerekek kulonfelek, kulonfele fejlodesi ritmussal, ahhoz kell alkalmazkodnia az oktatasi programoknak es ujra es ujra lehetoseget adni nekik a felzarkozasra! a velemenyek huen tukrozik, hogy a tolerancia es a masik tiszteletere valo kepesseg nagyivben elkerulte a magyar emberek tobbseget, nem rendelkeznek ezekkel a civilizalt orszagokban elengedhetetlen alapveto tulajdonsagokkal!

BÁTOR | 2010. március 10. | 22:16:30

Belgium: értékelés formája: osztályzás év végi vizsgák alkalmával, szöveges értékelés egy-egy oktatási szakasz/ciklus végén. Buktatás: maximum egy-két alkalommal oktatási ciklus/szakasz végén.
Dánia: értékelés formája: írásban történő szöveges értékelés minden év végén. Kötelező oktatás 9. 10. évfolyamán (utolsó két év) vizsgák, amikre osztályzatot kapnak. Buktatás: nincs.
Németország: értékelés formája: első két végén szöveges értékelés, utána osztályzatok. Buktatás: van.
Spanyolország: értékelés formája: nincs meghatározva. Ciklus/szakasz végén vizsgák, amire érdemjegyet kapnak a tanulók. Buktatás: ciklus és szakasz végén lehetséges.
Franciaország: értékelés formája: vizsgák és tesztek vannak, amikre a tanulók százalékokat kapnak, s ennek megfelelően értékelik őket. Buktatás: ciklus és szakasz végén lehetséges
. Hollandia: értékelés formája: szöveges értékelés kötelező. Buktatás: van.
Ausztria: értékelés formája: osztályzattal. Buktatás: van.
Portugália: értékelés formája: osztályzattal. Buktatás: kivételes esetekben lehetséges.
Finnország: értékelés formája: a kötelező oktatás első 7 évében lehet szövegesen és osztályzattal is értékelni, ezután az osztályzás kötelező. Buktatás: van.
Svédország: értékelés formája: 3 fokú skálán osztályoznak, amit átfogó szöveges értékelés egészít ki. Buktatás: nincs.
Norvégia: értékelés formája: 6 évfolyamtól kezdődően az értékelés része az osztályzás. Alapfokon átfogó szöveges értékelés van, amit kísérhet az értékelés más formája

BÁTOR | 2010. március 10. | 22:16:08

Pár infó a fejlett országokról! Érdemes a Magyar tanároknak átnézni...

Az évismétlésre vonatkozó adatok változatosak, de az figyelhető meg, hogy az EU-ban ritkán van bukás. Van, ahol ugyanis, főleg az unió északi és nyugati felén az évismétlést csak oktatási szakaszok végén, különleges esetekben vagy egyáltalán nem teszi lehetővé a rendszer. Keleten és délen minden év végén ismételhet évet a diák. Néhány ország (pl.: Málta) tiltja az évismétlést az első év(ek)ben, vagy az akár az összesben. Belgiumban maximalizálták, hányszor bukhat egy tanuló (2). Szlovéniában, az alapfokú oktatásban csak a szülő jóváhagyásával, Lettországban az iskolatanács és a szülő együttes jóváhagyásával lehet évet ismételni. Szintén csak kivételes esetekben lehet évet ismételni Görögországban, Portugáliában és Írországban. Ezen kivételes ok pontos definiálása országról országra változik, közös bennük azonban az, hogy csak nagyon hosszú iskolai hiányzás esetén és pszichológus, orvos, szociálpedagógus javaslata alapján dönthet úgy az iskola vezetője a szülőkkel egyetértésben, hogy a tanuló nem lép a következő osztályba. Azok az országok, amelyek nem teszik lehetővé az évismétlést minden évben, többnyire különleges felzárkóztató módszerként (és nem büntetés-szerűen) kezelik, így a legtöbb esetben szükséges a szülő és/vagy az iskolatanács beleegyezése, illetve egyéb korlátozások is lehetségesek: pl.: Franciaországban Spanyolországban csak egyes ciklusok, belső szakaszok végén lehetséges a tanulók vissza

bánáti? | 2010. március 10. | 21:22:05

jav.: szervezési hiba

bánáti? | 2010. március 10. | 21:21:28

ac-dc-nek: Kérem váltassa le igazgatóját, de sürgősen, mert ha ez így van, akkor ott rengeteg szerveséi hiba is van.

bánáti? | 2010. március 10. | 21:19:09

Nos, az angliai tanítók, tanárok rövidebb szünetet kapnak nyáron. Év közben meg szinte minden héten elviszik kirándulni helyben vagy távolabbra diákjaikat, így szinte együtt élnek, lélegeznek tanítványaikkal. Ám ők soha nem panaszkodnak.

bánáti? | 2010. március 10. | 21:16:20

Mi van az angliai gyerekek iskolatáskájában?
Írószerek,1 jegyzetfüzetecske, tízóriai,2,5 dl-es flakkonban víz, vagy szénsavmentes, vízzel higított szörp.Néha 1-1 feladatlap.
Házi feladatot csak hétfőre kell készíteni (az is minimális).Nincs külalakra sem osztályzat, sem megjegyzés, fő az, hogy tanul és jól dolgozik a gyerek. Amennyiben szamárfül lesz a füzetben, azt letépheti a gyerek!-nincs retorzió!

paradicsom | 2010. március 10. | 21:15:52

ac-dc

Mit is vállaltál el ingyen? Neked nem 8 óra a munkaidőd?
Nagyon nem szerencsés, ha a tanárok mások orra alá dörgölik, hogy mennyit dolgoznak, de soha nem dolgoznak heti 40 órát, és nem csak 20 egynéhány nap a szabadságuk, mint más halandónak, téli-nyári-tavaszi-őszi szünet, minden fontos ünnep együtt a családdal, nincs megoldatlan gyerekfelügyelet tanítási szünetben, jó lenne ha tanár nem panaszkodna munkaidőre, nem utálnák őket annyian.

bánáti? | 2010. március 10. | 21:06:39

Csányi Yvonne–Zsoldos Márta:Magyar pedagógusok az angliai integrációs oktatási törekvésekről– Egy tanulmányút tapasztalatai –/Új Pedagógiai Szemle 1997 június http://www.epa.hu/00000/00035/00006/1997-06-vt-Tobbek-Magyar.html.
Aki ezt elolvassa, az megtudhatja, hogy Angliában miért szeretnek a gyerekek iskolába járni és tanulni.(Nem minden a pénz az oktatásban, kell hozzá más is)
Minden pedagógust (és igazgatót)elküldenék tanulmányútra, hogy átvehesse az ottani módszereket, és sikeresen alkalmazhassa munkája során

ac-dc | 2010. március 10. | 20:55:10

Javaslok néhány kérdést.
1. Miért van az, hogy a példámban említett iskola billeg a lét és nemlét határán?
2. Miért van az, hogy ez a jelenség általános? Hogy Kaposvártól Budapestig, X-től Y-ig a legfantasztikusabb tanárok alól csúsznak ki az iskolák, miért ők kerülnek ki a közvélemény, anyagi megbecsültség, presztízs szerint a perifériára? (Megint Komszomol: netán az ő szemléletmódja is a karácsonyra írni megtanító iskolákat segíti?)
3. Miért van az, hogy miden gyerekközpontú, előrevivő próbálkozás megfullad - és nem egy éppen a „gyerekközpontúság”-ot törvénnyé, ellenőrzendő előírássá leegyszerűsítő oktatásirányítás miatt? (El kell olvasni Takács Géza közelmúltban megjelent könyvét az ormánsági iskolapróbálkozásokról.)
4. Miért érzi nagyon sok iskola, hogy az ő finanszírozása igazságtalan?
5. Ha már harminc éve hallunk a tanári pálya kontraszelekciójáról, miért nem történik valami?
6. Ha nem történt semmi kontraszelekció ügyben, vajon jogosak-e azok a hozzászólások, amelyek a tanárok alkalmatlanságáról sopánkodnak?
7. Igaza van-e Csilnek? Hogy úgy írnak elő előírásokat, hogy nem rendelnek hozzájuk feltételeket.
És így tovább.
Aztán akár a buktathatóságról is komolyan beszélgethetünk.

Tisztelettel, üdvözlettel.
A.

ac-dc | 2010. március 10. | 20:53:42

Válasz: mert plusz meló. Ilyen egyszerű.”

Kedves N. Kósa Judit!

Tényleg egyszerűnek tűnik a válasza.
Tudja, most folyik a Tárki kutatása a pedagógusok terheléséről, részt veszek benne, töltögetem, hát elképesztő! Magam sem gondoltam végig idáig. Ha nem lesz hatvanöt munkaórám ezen a héten, akkor egy sem!
A hétfő-kedd se volt semmi, ma hat órám volt, a szünetekben folyosóügyelettel, kettőtől ötig aztán szavalóversenyen zsűriztem, persze nyilván elvállaltam ingyen, hisz a legelhagyottabb, leglenézettebb, a saját dicsőségével nem foglalkozó – azaz természetesen a legjobb légkörű, fantasztikus munkát, emberséget mutató – épp ezért beiskolázási problémákkal küszködő ált. iskola hívott, fél hatkor ebédeltem, ezután a komment után nekiesem két adag dolgozatnak, holnap tizenegy óra az esti tagozattal este nyolcig, szombaton én viszek megyei versenyre gyerekeket (nekem van nagycsaládos autóm, az iskolának semmije) stb., stb.
(Persze pénteken csak négy órám lesz, délután sem szülői, sem beiskolázási biszb.sz – ebbe a napba talán Komszomol belekapaszkodhatna…)
És a többi hét is ilyen ám, sőt, néha ilyenebb.
Ha megengedi, tényleg nem kívánok plusz melókat. Főleg, hogy talán két ilyen tábla van nálunk…

Ne haragudjon, ezek a kérdések (buktatás, táskasúly, mondathossz) akkor lennének érdekesek, ha lenne oktatásügy, lenne iskola Magyarországon. Mivel csak a látszata van meg mindezeknek, a kérdései is inkább csak mulatságosnak hatnak. (folyt. köv.)

BÁTOR | 2010. március 10. | 20:37:14

Hammada Fleet | 2010. március 10. | 18:36:08

Igen igazad van hiszen a pedagógusnak csak az a dolga, hogy bemegy a suliba majd az órára ott beszél 40-45 percet és kész! Neki semmiféle szerepe nincs a továbbiakban ugye? Ha van egy hiperaktív vagy egy viselkedési zavarokkal küszködő gyerek azt egy jó "pedagógus" lepasszolja és akkor minden ok? Egyébként ezzel az erővel szóljon egy magnó 45 percen keresztül és legyen heti egy számonkérés ill. konzultáció!

bozsós | 2010. március 10. | 19:23:30

Elhiszed, hogy van különbség egy 6 éve és egy 16 éves gyerek között? A kemény számonkérés mit old meg? Erőszakkal nem lehet se tanítani se nevelni mert tele lesz az ország sötét emberekkel. Számtalan módszer létezik az alsó tagozatosoknál ami máshol is bevált pl: ilyen a bukás eltörlése is!

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 19:54:58

Kedves bozsós,
ja, és valaki lejjebb már felvetette, hogy az autóvezetői vizsgán se lehessen buktatni. És ha megfordítjuk: az oviból vessék ki azt, aki zavarja a többiek délutáni csicsikálását, és aki nem tudja szép ügyesen megfogni a színes ceruzát?

Kedves rázó,
önnek is fordítást javaslok. Igen, sokkal nagyobb bajok is vannak, mint hogy milyen a tábla, de ha már egyszer ott van az a nyomorult digitális tábla az iskolában - hogy jó-e, hogy ott van, az egy teljesen másik vita - akkor miért nem használják ki a tudását? Válasz: mert plusz meló. Ilyen egyszerű.

rázó | 2010. március 10. | 19:36:47

"N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 17:45:59

rázó,
látott vagy használt már digitális táblát? Én pár hete, hogy először használhattam, és le voltam nyűgözve."
Kedves Judit!
Megnyugtatom, láttam. El is szomorodtam, mert ismét láthattam, mekkora hátránnyal indul a kevés gazdag iskola gazdag növendékéhez képest a magyar „átlagtanuló”. Kérdezném: Járt mostanában vidéki, esetleg falusi iskolában/ tanáriban? Beszélt a tanítókkal, esetleg az iskolafenntartókkal? Tudja Ön azt, hogy mekkora problémákkal küszködnek a leköpködött, alkalmatlannak minősített tanárok, tanítók? Elhiheti, nem az oktatási segédeszközök minősége a fő gondjuk. Sajnos nem. Most végre visszakapnak EGYETLEN eszközt, hogy valamilyen szinten normalizálhassák a munkájukat, némi esélyt ahhoz, hogy eredményt is tudjanak elérni a TANULNI AKARÓKKAL együtt. Valami kis semmit. Akár palatábla segítségével .
Ha jól emlékszem Gillemon László professzor mondta egyik előadásán, kb. ezt:
„ Aki nem tud egy problémát megoldani, az legtöbbször erről a problémáról publikál egy tudományosnak nevezett cikket egy szaklapban , amivel a kérdést a maga számára letudja.” ( „Vicinális Dugóhúzó, kb.1972-74”
Sajnálom.

bozsós | 2010. március 10. | 19:23:30

Kedves N. Kósa Judit! Ha a szociálliberálisok ilyen jól látják a tutit, miért álltak meg félúton. Meg kellett volna a felsőtagozaton, a gimnáziumban és az egyetemeken is a bukás lehetőségét. Sőt, a gyerek döntse el azt is, hogy milyen jegyet kap. Mérni a tudást? Minek, a lényeg az, hogy az iskolában a gyerek jól érezze magát.
Én el is hiszem, hogy a gyermekek 1%-nál ez a módszer beválik, mivel szeretnek tanulni és motiválhatók. A maradék 99%-nál viszont csak kemény számonkéréssel kényszeríthetők munkára.

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 19:08:36

komszomol,
na ja, interakció, de a XXI. században, fél évszázaddal Öveges után a technikát azért lehet használni. Interaktívan, mondjuk.

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 19:07:11

Hammada Fleet,
csak egy kérdés van: akkor ki az ördög fogja megadni a szilárd alapokat, ha a pedagógus, a jók plusz a maga védelmében egyszerűen továbbpasszolja a lemaradót? Majd persze az is passzol, aki megkapta, és így tovább...

komszomol | 2010. március 10. | 18:47:20

"BÁTOR | 2010. március 10. | 17:21:15

Szerintem a pedagógusok nagy része teljesen alkalmatlan a pályára! Lehet azért mert hamar kiégnek lehet más miatt ezt döntse el ki-ki saját szemszögéből. Aki azt mondja, hogy régen magas színvonalú volt a Magyar oktatás szintén nem tudja miről beszél!"

Az első két mondattal egyet értek, a továbbiakkal nagyon nem. Rossz pedagógiai módszerekkel operáló tanárok régen is akadtak (szemétkedő tanárok), de olyanok, akik a szaktantárgyukból IS felkészületlenek, csak a rendszerváltás után kerülhettek a rendszerbe. Tárgyi tudás nélkül nem lehetett régen a felsőoktatásba kerülni, pláne nem tanári szakra.

komszomol | 2010. március 10. | 18:39:47

"N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 17:45:59

rázó,
látott vagy használt már digitális táblát? Én pár hete, hogy először használhattam, és le voltam nyűgözve."

A lenyűgözöttséget elhiszem, de tudni kell, hogy a technikai felszereltség huszadrangú kérdés. Az oktatás személyek közötti interakció, és a tanár tudása, elhivatottsága 100x többet számit.

Öveges professzor úr után ezen nincs mit vitatkozni.

Hammada Fleet | 2010. március 10. | 18:36:08

Nincs okom kétségbe vonni a szerző jóindulatát, ezért mentségére azt hozom fel, hogy nem ismeri az iskola belső világát. Esetében ez megbocsájtható, azok esetében, akik kitalálták ezt a buktatási tilalmat, nincs bocsánat, mert szakmai tevékenységükben hibáztak, méghozzá jó nagyot. A szerző nagyon jól látja, hogy a hiányos tudással továbbmenők jelentősen akadályozzák a többieket és a pedagógust az előrehaladásban, ANÉLKÜL, hogy ők maguk valós esélyt kapnának a felzárkózásra. Építeni ugyanis csak szilárd alapokra lehet. (Hosszabban is tudnám, de itt és most talán nem.) Ez a rendszer tehát nem ad esélyt a továbbmenőknek, káros a jobban haladóknak.
Van még kérdés?

vidéki | 2010. március 10. | 18:01:53

BÁTOR | 2010. március 10. | 17:21:15

Másrészt ahol a korrupció olyan mértékű mint hazánkban nincs értelme tanulni, mivel úgy is az kapja a jó állást akinek protekciója van. Az kap támogatást aki közel van a tűzhöz.
Felesleges a tanárokat szidni, mindenki nézzen magba ja és körül!!

vidéki | 2010. március 10. | 17:55:43

Valóban a digitális táblák a hozzák meg a megoldást annyira , hogy városomban van olyan iskola amelyiknek több digitális táblája van mint tanterme. Sebaj el lehet takarni velük a lehulló vakolatot.

Ennyit az oktatáspolitikáról s a javak hűtlen kezeléséről.

Mi lehet a baj megoldása--talán még egy digitális tábla? Csak fel kell szegezni a falra hogy eln ne bukjon benne 6-ig senki.

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 17:45:59

rázó,
látott vagy használt már digitális táblát? Én pár hete, hogy először használhattam, és le voltam nyűgözve. Pedig amit én kipróbáltam belőle, az egy töredéke volt csak annak, amire képes. Ez tipikus, ha megbocsát: van egy nagyszerű eszköz, amelynek a használatát persze meg kell tanulni, ki kell tapasztalni, anyagokat kell hozzá gyártani, tehát munkát kell bele fektetni. Kétségkívül egyszerűbb a fikázás + a palatábla íróvesszővel.

BÁTOR | 2010. március 10. | 17:21:15

Szerintem a pedagógusok nagy része teljesen alkalmatlan a pályára! Lehet azért mert hamar kiégnek lehet más miatt ezt döntse el ki-ki saját szemszögéből. Aki azt mondja, hogy régen magas színvonalú volt a Magyar oktatás szintén nem tudja miről beszél! Tulajdonképpen itt a frissen kikerült diákok akár most akár az előző rendszerben szinte a szakmájukhoz tudatlanok voltak, mindent a gyakorlatban kellett megtanulni! Ugye nem egyszer hallottam mindenki amikor egy frissen végzett kolléga azért nyavalyog mert az iskolában elvileg mindent megtanítottak csak azt nem amit a munkahelyén látott! Itt rengeteg dolgot megtanítottak amit az életben nem kell használni és amit az ember fél év után totálisan elfelejt a gyakorlati dolgokról meg alig-alig esett szó! Sokan lehurrogják az Amerikaiakat, hogy milyen sötétek pedig ott sokkal olajozottabban normálisabban mennek a dolgok, nem tudják mi a különbség Budapest és Bukarest között? Valaki szerint érdekli őket? Vagy mást? Az szintjükön 1 dolgot megtanulnak de azt nagyon! Nem kell egy szakmán belül 4-5 dologhoz érteni mert mi értelme van? A tanárokról meg annyit, hogy van olyan tanár aki érthetően jól magyaráz és szeretik a gyereket és van olyan tanár aki utálnak és kényszerből bemagolják a tantárgyat! Sajnos az utóbbiból van több sokkal több!!! A gyerekek sem egyformák a tanárok se és a szülök sem akkor miért a gyerek van büntetve? Mert ha megbukik igazából neki a legrosszabb. De úgy látszik sokan az iskolában is csendőr terrort szeretnének:)

h.genoveva | 2010. március 10. | 16:53:45

pomádé,2010.márc. 10. 10.57.
Biztosan tanitó vagy, hogy így sziven ütött a kemény bírálat. Pedig sajnos, a helyzet ez. Ismétlem:EZEKNEK a pedagógusoknak, ha tizszer több fizetést is adnának, akkor sem változna semmi. Többségük nem szereti a gyerekeket, kényszerpályán mozog.
A fiam osztályában valóban 18 gyerek volt, ide jártak a nem napközis gyerekek.
Magam nyolc évig tanitottam, de mivel a másik szakom idegennyelv volt ,/első sorban anyagiak miatt/ ott hagytam a pályát és a nyelvvel dolgoztam.

A buktatás egyébként mindig a legvégső eszköz volt.

rázó | 2010. március 10. | 16:20:40

Az a legnagyobb baj a mai oktatással, hogy hiányoznak a digitális táblák az osztálytermekből. Sej-haj,bizony, ha lennének! Szegény M.Bálint gazda! Ha ezt a tervét megvalósíthatta volna, már itt lenne a Kánaán!

vitriol | 2010. március 10. | 16:10:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

vitriol | 2010. március 10. | 16:08:05

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Baron Blum von Sukoró | 2010. március 10. | 16:02:37

Egy biztos:

az oktatási rendszerünk, buktatással, kőkemény követelményrendszerrel, tiszteletet parancsoló, jól képzett tanárokkal évtizedekig a világ élvonalában tartott minket.

Amióta az oktatási tárca libsi kézben van, gyakorlatilag totális a káosz. Szét, ill lezüllesztették, gyakorlatilag a selejtje megy tanárnak, az iskolákból egyre több funkcionális analfabéta kerül ki, akit nem szabad első osztályban megbuktatni, ha nem tud olvasni. Inkább szenvedjen végig 8 évet, és utána totális analfabétán hagyja ott magától az iskolát..

hiába magyarázzák a liberálisok a gyökér nevelési elveiket, az eredményeket nem lehet és nem is kell szépíteni.

egy csőd!!

komszomol | 2010. március 10. | 15:02:03

"paradicsom | 2010. március 10. | 12:51:26

Helyére kellene tenni ismét a jól bevált de időközben eltörölt szakfelügyeleti rendszert, mindjárt helyre tenné a pedagógust, de az igazgatót is, és neked se járna a szád."

Kritikus észrevételeim bizonyára mindig is lennének, mert tökéletes rendszer nincs, de lényegében jól pedzed.

komszomol | 2010. március 10. | 14:56:33

"ampulla | 2010. március 10. | 13:08:01

Ön az orvost, ügyvédet, autószerelőt is oktatja-e, hogy mit csináljon,"

Aki vakon megbízik az orvosban, autószerelőben, hogy az ügyvédről már ne is beszéljek, az annyira naiv (nem szeretnék csúnya szót használni), hogy gyámság alá kéne helyezni.

Ha nincs is pedagógusi végzettségem, de oktatással (is) foglalkozom, és két szaltantárgyi versenyek sorát nyert, kitűnően érettségizett gyerekem van, akik közül az egyok már vörös diplomás (a másik még egyetemista). Ha hozzáértő, művelt pedagógussal találkozom, arra rábíztam volna, de ha ezekre bíztam volna rá, akkor most megnézhetné magát a két gyerekem.

benedek | 2010. március 10. | 14:53:17

"Kínaiban" (is) gyenge vagyok... (meg is buktattak belőle, de nem az iskolát hibáztattam..)

benedek | 2010. március 10. | 14:51:01

Ja! bocsi ! jav.= Frusztrált!

benedek | 2010. március 10. | 14:42:42

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 14:32:03
Értem! Ezért kell tehát most az iskolát a "saját képükre" formálni...
(Bár én még mindíg a gyerekek és az indokolt eredményesség mellett szavaznék..)

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 14:33:12

foci141,
képen is, persze, valamint osztályteremben, mint gyakorló tanár.

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 14:32:03

benedek,
nem hogy flusztrált, de még frusztrált sem vagyok. :-) Habár az iskola mindent megtett, hogy az legyek, mert még a hozzám hasonló eminenseket is megpróbálta a saját képére törni.

foci141 | 2010. március 10. | 14:27:54

kedves Szerző!

az irományából is látszik, hogy gyereket max képen látott, és nem tudja, hogy Petőfi versek megtanításáért éveket kell küzdenie egy pedagógusnak, míg a káromkodás, a lógás, a kezelhetetlen viselkedés úgy ragad mint a kosz. De rendben ne buktassuk, hanem tartsuk bent az iskolában délig, ha reggel egyáltalán bemegy. Majd lesz akinek el lehet adni a tesco-s virslit meg a párizsit, és a gyerekemet kizsebelheti, megverheti, megalázhatja kedvére.

Köszönjük, ideje lépni! Fújt a bőrgyár elvtársak!

Wormie | 2010. március 10. | 14:17:01

Moderálási alapelvek- komment törölve -

benedek | 2010. március 10. | 14:09:33

T. Cikkírónk feltehetően személyesen és többszörösen érintett lehet "bukás" ügyben, azért ilyen flusztrált... (Akárcsak magyarbálint "ötletgazda".aki feltehetően ma úgy érzi, - "jól megbosszulta" a tanárokon az őt valaha ért "sérelmeket")

paradicsom | 2010. március 10. | 13:59:00

Látom, hogy több pedagógus idefigyel, akkor egy kicsit szakmai leszek.

Tulajdonképpen az összes demokratikus eszköz jelen van ma egy iskolában, amivel a szülő és az iskolavezetés kontroll alatt tudja tartani a bukásokat, ki tudja csavarni a pedagógus kezéből ezt a lehetőséget, ha a pedagógus vissza akarna élni vele.

Adott kötelezően egy Pedagógiai Program, ami a közoktatási törvény, a Nemzeti alaptanterv alapján készül, és kötelezően tartalmazza az egyes évfolyamokra és tantárgyakra lebontva a továbbhaladás vagy az évismétlés feltételeit. Ezt a dokumentumot a tantestület, a fenntartó, a szülők, és bizonyos részeit még a diákönkormányzatok is kötelezően megismerik és elfogadják.
Azután vagy élnek a szülők a demokratikus jogaikkal, vagy nem.
Az utóbbi eset sajnos a gyakori, magyar módra kínos kötelességnek érzik a szülői munkaközösséget, gyors kézfeltartással szavaznak, azután irány haza, leülni a net elé és szidni a tanárokat. :)

Másik dolog. Legyen buktatási lehetőség, de nagyon szigorú szabályok szerint, csak akkor, ha a tanár is megtett mindent, ez nem a levegőbe beszélés, lehet olyan szabályzókat beállítani, hogy a bukást csak indokolt esetben, külön igazgatói kontroll megléte esetén hagyja jóvá a félévi osztályozó értekezlet. Mint ahogy most is minegyiket jóvá kell hagynia, csak éppen nincs eszköz a buktató tanár ellenőrzésére, a kontrollra. Lehetne, és akkor mehet a buktatás és így szülői, nevelőtestületi kontrollal elérhetné a célját, visszaélések nélkül.

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 13:37:35

ampulla,
azért az lényegi különbség, hogy a szülő vagy a tanár legyint-e eseti jelleggel.

baracskai | 2010. március 10. | 13:37:20

Márpedig a tudatlan gyerekek rövidesen bukni fognak az iskolákban. Ennek első lépése az, hogy megszűnt az SZDSZ, a nevelés-oktatás megint felszabadul az SZDSZ-s politikai nyomás alól, a pedagógusoknak ismét szabad lesz pedagógusnak lenni.
A pedagógusok örülnek, hogy a választásokon van lehetőségük olyan pártra szavazni, amelyik ismét megadja a lehetőséget a buktatásra. A normális és szorgalmas tanulók szülei is örülnek, hogy a pedagógusok értékelési módszerei közé visszakerül a buktatás, mivel igy kedvezőbb nevelési-oktatási környezet lehet megint az iskola.

Sisko86 | 2010. március 10. | 13:30:30

Mínusz egy 'teljen', bocsánat.

Sisko86 | 2010. március 10. | 13:29:36

A többség érdeke persze megint senkit nem érdekel. A normálisan haladó, kötelezettségeit teljesítő gyereknek mikor lesz végre JOGA, hogy a tanítási óra 45 percének túlnyomó hányada oktatással teljen és ne fegyelmezéssel és az előző évi anyag ismétlésével teljen? Miért kell az átlagos képességűnek is lefele alkalmazkodni? Miért rontják az ő esélyeiket az ilyen és ehhez hasonló hűdeliberális agyrémekkel?

nablaquadrat | 2010. március 10. | 13:29:10

"Innen nézve a liberális-szocialista oktatási kormányzat határozata, amely tiltja az alsó tagozatban a buktatást, valóban nevetséges."

Nevetségesebb, hogy e kormányzat egy cseppet sem liberális és még ennyire sem szocialista.
Egészen más áttribútumokkal rendelkezik e kormányzat és párt-háttere.

paradicsom | 2010. március 10. | 13:26:36

(különben is az autóvezető oktató a hibás!)

paradicsom | 2010. március 10. | 13:24:55

Vonjunk gyorsan egy analógiát az autóvezető vizsgával.
Ott se legyen bukás!
A jelöltnek ugyanis hiányoznak mondjuk az alapvető koordinációs képességei, tehát felmentjük szegényt, nem baj, vezessen csak, majd megtanulja a forgalomban, az életben.
Jöjjön veletek szembe! :)

mixed | 2010. március 10. | 13:14:30

ampulla | 2010. március 10. | 13:08:01

"Sajnos valóban megfosztották a pedagógust minden eszközétől, amivel a gyerekre hatni tud."

Vannak új, egészen más jellegű módszerek. Csak meg kellene ismerni őket. Tetszik vagy sem, ma már nem működik a tekintély-elv. (Ez ránk, felnőttekre is igaz. Normális esetben :))

paradicsom | 2010. március 10. | 13:09:27

mixed

nem mai probléma, de létezik és még megoldási javaslata sincs senkinek, talán a régi felvételi rendszer visszaállítása?

ampulla | 2010. március 10. | 13:08:01

komszomol 9:19
Csak alátámasztani tudom, amit alibaba és metapita írt.
A feleségem tanított 30 évig. Szerencsére már csak múlt időben, mert az alibaba és metapita által írtakból, no meg az olyan szülőből mint Ön, elege lett. Mindig kiakadt, amikor a szülő oktatta őt, aki több évtizede tanított (nem is akárhogyan), hogy milyen módszerrel mennyit és miként okítsa gyermekét. Nem tudom, hogy Ön az orvost, ügyvédet, autószerelőt is oktatja-e, hogy mit csináljon, vagy ha már hozzájuk fordult, akkor netán megbízik bennük.Sajnos valóban megfosztották a pedagógust minden eszközétől, amivel a gyerekre hatni tud. Most voltak a pedagógiai napok. A legnevesebb előadók közül pl. Ranschburg doktor egyáltalán nem tartotta elítélendőnek, ha a szülő meglegyinti neveletlen gyermekét olykor olykor. Jó lenne, ha ezt a pedagógus is eseti jelleggel büntetlenül megtehetné.
Most legutóbb pl egy 9 éves gyerek írta rá a dolgozatra befejezésül, hogy "Éva néni hülye" . Mit tehet ilyenkor az önérzetében sértett ember? Köszönje meg, hívja be a szülőt, aki egyáltalán nem partner semmiben? Szerintem a legjobb egy pofon és a dolog a lovagiasság szabályai szerint elintéztetett.

paradicsom | 2010. március 10. | 13:07:10

borszívó

Ezzel egyetértek!
Mégsem engedném tovább, aki nem teljesített.

ImreS | 2010. március 10. | 13:05:47

Bájosan primitív, csak az a baj, hogy nemzedékek sorát teszi tönkre a kísérletező kedvű néni.

Borszívóügynök | 2010. március 10. | 13:04:39

paradicsom | 2010. március 10. | 12:18:08

„Követelményt állít a Nemzeti Alaptanterv, mint betartandó jogszabály, aki ezt nem teljesíti megadott időre, nem menjen tovább.”

Ha egy tanuló nem teljesíti 4 év után ezt a szintet, az 95% - ban nem a gyerek, hanem a pedagógus kudarca! Nem buktatni kell, hanem megszüntetni a pedagógus szakmákban a kontraszelekciót!
Ez pedig – mindenek előtt pénzkérdés!

mixed | 2010. március 10. | 13:03:20

paradicsom | 2010. március 10. | 12:58:39

"Világosan levezethető ez a folyamat a megengedő alsótól, a színvonaltalan felsőoktatásig! Uff."

A "színvonaltalan felsőoktatás" nem mai probléma. És csak tetézte a bajt, amikor a Fidesz kormány tágra nyitott a kapukat boldog, boldogtalan előtt.

paradicsom | 2010. március 10. | 12:58:39

Az előzőhöz még: ugyanakkor az orvosi egyetemek előírják a kötelező emelt szintű érettségit, mert már nem bírják megtanítani orvoslásra azt a szennytömeget, amit a közoktatástól kapnak. Lassan az orvosi diplomáknak is évjárat szerinti értéke lesz, mint a bornak! Világosan levezethető ez a folyamat a megengedő alsótól, a színvonaltalan felsőoktatásig! Uff.

Borszívóügynök | 2010. március 10. | 12:58:22

ingyenélő | 2010. március 10. | 08:33:26

"Szerintem sokak örömére kötelezően be kéne vezetni ismét a körmöst, a tenyerest és a térdepelést is."

Szerintem ez esetben az alanti kommentelők a nádpálcáért indítanának késhegyig menő, nemzetnmentő harcot!
Mert a nemzet fennmaradásának és felvirágoztatásának egyetlen záloga, ha már zsenge gyermekkorban megroppantjuk a nemzet gerincét!
Neveljünk félelemmel: megszégyenített, megalázott, alattomos, sunyi gyermekeket! Árpád apánk neféttsd ősi nemzeted...!

paradicsom | 2010. március 10. | 12:56:23

N. Kósa Judit és teniszke!

Ugye képben vagytok a Közoktatási törvényben előírt "nem szakrendszerű" oktatással kapcsolatosan, aminek lényege, hogy felső tagozat ötödikben és hatodikban kell szövegértésre, matematikai alapképességekre, alsós! ismeretekre megtanítani a gyerekeket, akiket alsóban nem volt szabad buktatni, így alsó tagozatos tanárok tanítanak immár kötelezően felső tagozatban is. Ez a törvényi szabályozás, kéretik utána nézni!

mixed | 2010. március 10. | 12:54:42

És?

paradicsom | 2010. március 10. | 12:53:10

mixed!

Alsó tagozatról beszélünk.

paradicsom | 2010. március 10. | 12:51:26

komszomol!

Helyére kellene tenni ismét a jól bevált de időközben eltörölt szakfelügyeleti rendszert, mindjárt helyre tenné a pedagógust, de az igazgatót is, és neked se járna a szád.

mixed | 2010. március 10. | 12:47:00

Sem annak idején gyerekként, sem később pedagógusként nem találkoztam olyan tanulóval, akivel jót tett az, hogy megbuktatták. Ellenkezőleg. Volt olyan tanítványom, aki - miután kémiából meghúzták -, igen negatív fordulaton ment át. Finoman szólva, attól kezdve fütyült mindenre.
Egyébként szerintem elsősorban a pedagógust minősíti az, ha buktat. A tanár-diák kapcsolatát ne hasonlítsuk már a főnök-beosztott viszonyához. Egyébként ma már a jobb munkahelyeken is újfajta vezetési módszerek járják.

teniszke | 2010. március 10. | 12:42:02

Tisztelt N. KÓsa Judit!
Az szaktudáson alapuló és forrásokkal ellátott "értő felzárkóztatás"-ban egyet is értettünk, bizonyára észrevette, ez lenne ama bizonyos "rendszer" egyik eleme, aki viszont ebben nem partner, azt igenis ki kell szelektálni. Az ti. nem partner az Ön által írottakban sem, azaz : "nem kell őket teljesítmény nélkül végiglébecolni az alsót. Meg kell őket tanítani minden szükségesre, négy év alatt, úgy, hogy aztán majd tudják venni a felsős akadályt!" Magasztos gondolat, csakhogy aki a fent Ön által is hivatkozott és szerintem is szükséges feltételek biztosítása mellett sem hajlandó megtanulni az adott évet, annak nincs helye a következő grádicson,nincs helye a rendszerben, sajnálom.Erre - úgy tűnik - a buktatás a legmegfelelőbb eszköz (de nem cél, ezt nem is állította senki)...

komszomol | 2010. március 10. | 12:35:08

Az érveket egyik oldalon egyszerűen átugorják, ezért megismétlem:

Az iskolai kötelezettségnek ELŐSZÖR a pedagógus tegyen eleget. Kérem, itt van az eb elhantolva. Kimondottan jónak elismert általánosba jártak a gyerekeim, mégis csapnivaló volt a pedagógusi munka. Elsőtől nyolcadikig folyton nekem kellett ellátni az oktatási munka egy részét. Pl. a makro és mikro mozgások természetéről, összefüggéseiről, a kéz izületeinek fejletlenségéről láthatóan mit sem tudott a tanító néni, sosem hallottak "újságfüzetről", mindjárt a rendes írást tanították előgyakorlatok nélkül.

Még a helyes ceruzatartást is nekem kellett megtanítani.

Rengeteg helyen kellett beavatkoznom, utoljára hetedikben, amikor kémiából tanították az atom elektronszerkezetét az S és P pályákat stb, de nem tanították a négy alapreakciót (egyesülés, bomlás, cserebomlás, helyettesítés).

Na most ezek akarnának buktatni?

paradicsom | 2010. március 10. | 12:18:08

A buktatás egy olyan módszer, amivel kellő pedagógiai kontroll mellett élni kell és élni lehet, a gyerekek (mindegyik) érdekében, a társadalom érdekében. Szó nincs arról kedves N. Kósa Judit, hogy a bukott tanuló elveszett volna. Követelményt állít a Nemzeti Alaptanterv, mint betartandó jogszabály, aki ezt nem teljesíti megadott időre, nem menjen tovább. Nem veszett el ugyanakkor, mert a közoktatási törvény lehetőséget ad a felzárkóztatásra az igazgatók kezében a döntés, sőt képesség hiányos esetekben kötelessége az igazgatásnak erre szakosodott szakemberhez küldeni a gyereket.

pomádé | 2010. március 10. | 12:15:37

Kedves h.genoveva! 2010. március 10. | 10:57:54
Engedtessék meg nekem, hogy így a távolból és ismeretlenül kétségbe vonjam egynémely állításait.
Az alábbiakban ugyanis annyi a helyesírási hUba - a számítógépes melléütéseket nem tekintve is -, hogy nehezen hihető az Ön pedagógusi végzettsége, vagy igencsak megkoptak ismeretei. Hiszen Ön még elemi iskoláról ír, amelyek már "időtlen idők óta" nem léteznek, s a fiatalok azt sem tudják, hogy ez az általános alsó tagozatát jelentették anno. Tehát az Ön tapasztalatai a tanításról és a tanulásról, no meg a nebulók hozzáállásáról minden bizonnyal nem egészen frissek. Ráadásul budai iskola és budai iskola között is különbség tehető - ebbe itt reklámidő hiányában nem mennék bele, de azért megemlítem, hogy a pesti oldalon is vannak neves iskolák. (gondolom, mint tősgyökeres pesti oldalon született, tanult és ott is élő egyed). Mindazonáltal meglepve olvastam, hogy létezik még/már 18-fős osztálylétszám. Mi annak idején örültünk a 30 fő alattinak is. Igaz, ez csak Pest volt!
Arról már nem is szólva, hogy valószínűleg Ön sem örülne, ha pedagógusként Önről is így írnának: "Ezek" és nem "ők".
___
Teniszkének igaza van. Hozzátenném még ehhez azt, hogy a sohsem látott kontraszelekció miatt a pedagógusok -tisztelet a kisszámu kivételnek - teljesen alkalmatlanok a pályára. Nem kellene buktatni, csak igen kirívó esetekben, ha a tanitók meg tudnák és főleg meg akarnák tanitani a gyerekeket mindarra, amire a felsőtagozatban szükség lesz.

V

onion rex | 2010. március 10. | 12:05:22

A földi ÉLET - mindenfajta élet - teljesítmény orientált. Aki, ami jól tejesít az ÉL.
Jelen életünkben ez nem biztos hogy kellő hangsúlyt kap. Ha nem tanulsz nem buksz el. Ha tudatlan vagy akkor hátrányos helyzetű lehetsz, kapsz segélyt, támogatást. Meg élsz. lehetsz elégedetlen, holott nem tettél a jobb helyzetedért semmit.
Úgy gondolom, hogy a rossz tanulók buktatásával az igyekvők munkáját is elismerjük.

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 11:50:42

Kedves teniszke,
miért egyértelmű, hogy a szaktudás megszerzése és a pénz ráfordítása helyett a gyerekeket kell kiszorítani a rendszerből? Szerintem nem szelekció kell, hanem értő felzárkóztatás.

Kedves gjokkel,
a Magyar Nemzet nemrég hosszan írt a buktatás szükségességéről. Érvek: a gyerekek fegyelmezhetetlenek, a családjaik ellenállnak, a pedagógus kiszolgáltatott, stb. A cikkben nem szerepelt a "cigány" szó. A képen viszont volt egy osztály, tucatnyi rendkívül cigány gyerekkel. Nem azokról van szó tehát, akik elcsúsznak matekból, de a magántanár megteszi a magáét a nyáron.

Kedves zeni,
épp erről van szó: nem kell őket teljesítmény nélkül végiglébecolni az alsót. Meg kell őket tanítani minden szükségesre, négy év alatt, úgy, hogy aztán majd tudják venni a felsős akadályt!

teniszke | 2010. március 10. | 11:26:17

Tisztelt N. Kósa Judit!
"Kedves teniszke,
miért a buktatás a legalkalmasabb módszer? Akit évismétlésre buktatnak, az már hiába kezd el igazodni, meg pedálozni, nincs neki már mihez, ugye..."
Már hogyne lenne! Sőt, kelljen neki! A követelményekhez, amelyeket nem teljesített eladdig...
Egyébként a buktatás csak jelen választékból tűnik a legmegfelelőbbnek, nem mondom, hogy a tökéletes megoldás (a súlytalan szóbeli értékelésnél azért klasszisokkal többet ér). Valamilyen szigorú mérce és szelekció szükséges, ennyi. Persze, összekötve a feltételek (pedagógus, infrastruktúra, s még ezer dolog) biztosításával. Igaz, mindezek, az Ön által is kívánt RENDSZER kialakításához, megvalósításához anyagiak, ráfordított idő, energia, ágazati felsőszinten átlátóképes irányítói szaktudás kellene, s ennek eléggé híján voltunk mostanában ...pedig a gyermekeink mást érdemelnének...

zeni | 2010. március 10. | 11:19:38

Előrebocsájtva, hogy nem gondolom, hogy a buktatás csodaszer lenne,és minnél több gyereket meg kellene húzni, de úgy vélem annak tilalma legalább annyira nem megoldás a problémákra.
Az újságírónő azt irta az egyik kommentelőnek:

"miért a buktatás a legalkalmasabb módszer? Akit évismétlésre buktatnak, az már hiába kezd el igazodni, meg pedálozni, nincs neki már mihez, ugye"

A gondolat igazságtartalmában nem kételkedve, kérdezem, hogy akit "visznek tovább" minden teljesítmény nélkül, ugyan már mitől kezdene pedálozni, hiszen semmiféle késztetés nem viszi ebbe az irányba.
És mitől lesz szebb és jobb az életük, ha aztán "örök ötödikessé" válnak ezek a gyerekek, mert ugye ott már a "gonosz tanarak" szabadon kitombolhatják magukat.

gjokkel | 2010. március 10. | 11:16:59

KEdves N. Kósa Judit!

Átfutottam képzeletben azt a 100 évnél is több iskolábajárást, amit a környezetemben közvetlenül megtapasztalhattam. (Ez ugyebár 30-as osztálylétszámmal számolva 3000 emberév iskolát jelent)

Ebben a 3000 évben nem volt évismétlő buktatás. Volt elégtelen a bizonyítványban, de ez csak azt jelentette, hogy az illető tanulhatott a nyár folyamán is a javítovizsgára. Amit felfoghatunk "egyénre szabott különfoglalkozásnak is."

Öregvándor | 2010. március 10. | 11:11:49

A tanárok szelekciójával is egyetértek. Bár ez csak akkor lesz megvalósítható, ha pl. két tanári fizetésből el lehet tartani egy családot.
De jelen esetben a diákokról van szó elsősorban, aki nem ér el egy minimális szintet azt ki kell venni a többiek közül mert visszahúzza őket is!! Szerintem nem a buktatás erre a legjobb, mert így az alatta lévő osztályban ugyanúgy gondot okoz, ráadásul túlkorosként nagyobb szava és (valószínűleg negatív)hatása lesz a többiekre. Ezért egy külön osztályba kell áttenni, ahol a problémásabb gyermekekkel külön foglalkoznak!

h.genoveva | 2010. március 10. | 10:57:54

Teniszkének igaza van. Hozzátenném még ehhez azt, hogy a sohsem látott kontraszelekció miatt a pedagógusok -tisztelet a kisszámu kivételnek - teljesen alkalmatlanok a pályára. Nem kellene buktatni, csak igen kirívó esetekben, ha a tanitók meg tudnák és főleg meg akarnák tanitani a gyerekeket mindarra, amire a felsőtagozatban szükség lesz.

Volt pedagógusként és gyakorló anyaként állithatom, hogy a gyerekem csak azt tudta, amire én oktattam. Negyedik elemiben a 18 fős osztályból csak ő és egy másik tanárgyerek tudott értelmesen olvasni, helyesen irni, szóban és irásban jól kifejezni magát. /Budai iskolában !/

A tanitók szerint minden gyerek alkalmatlan volt, pszihológushoz küldték őket,pedig a hiba bizony-bizony bennük volt. Ha ezeknek tizszeresére emelnék a fizetésüket, akkor is ilyenek maradnak. Nem tudom mi a megoldás, ilyen oktatógárdával.

N. Kósa Judit | 2010. március 10. | 10:52:52

Kedves teniszke,
miért a buktatás a legalkalmasabb módszer? Akit évismétlésre buktatnak, az már hiába kezd el igazodni, meg pedálozni, nincs neki már mihez, ugye...

nucleus | 2010. március 10. | 10:48:46

zlatibor32 | 2010. március 10. | 09:29:17
Kíváncsi lennék arra, hogy nukleusnak(08:40:48) milyen véleménye lenne arról a hozzászólóról, aki az ő értelmi fogyatékos gyermekét(őszintén remélem, hogy nincs, és igaz szívvel kívánom, hogy ne is legyen ilyenben része)
„debil hülye gyerek”-nek nevezi, és az ő, mármint nukleus hozzászólását ugatásnak jelzi

Valamit félreérthettél (vagy én írtam rosszul, akkor azért bocsánatot kérek, ha valakit megbántottam volna).
Az általad említett értelmi fogyatékos gyerekek eleve olyan iskolába járnak, ott teljesen más kezelés alá esnek.
Akiket én említettem, azok úgy debilek, hogy egyszerűen végtelenül buták (emellett agresszívek is) és a szüleik is azok. Ez nem értelmi fogyatékosság a szó orvosi értelmében, hanem ebben az esetben a szellemi sötétség szaporodik.

Az ugatást meg a jó pedagógus szakszervezeti vezetőkre írtam, hát azt a sok sületlenséget nehéz másnak nevezni, ami kijön a szájukon.

teniszke | 2010. március 10. | 10:31:31

Tisztelt N. Kósa Judit!
Most talán hagyjuk a táskasúly és mondathossz féle álintézkedések hasznát, belül szerintem Ön is tudja, ezek csak pótcselekvések, túrót rendszer. Maradjunk a vezérfonalnál, a buktatásnál...
Bizony, az élet egy érdekes játszma, úgy működik, hogy már gyerekkortól kezdve vannak követelmények, elvárások (otthon, munkahelyen, iskolában, s így tovább), amelyeket teljesíteni kell. Igaz, cserébe kap is valamit a teljesítő. A teljesítés pedig nem magától jön, tenni is kell érte, aki erre nem hajlandó, annyit is kap. Magyarán, itt és most : természetesen egy gyerek számára az iskolai követelményeket korhoz kell testreszabni, s ennek megfelelően meg kell teremteni - bizonyos helyzetekben, tanulói és szülői attitüdök (pl. hátrányos helyzet) esetében pluszban ki is kell kényszeríteni - a feltételeket ahhoz, hogy teljesíthesse. Korábban Ön is ezt az álláspontot képviselte és ebben abszolúte igaza volt. Viszont ehhez kapcsolódnia kell a követelmények teljesítése szigorú számonkérésének is, nem megy másként. S erre bizony a buktatás a legmegfelelőbb, így a gyerek is pontosan érzi, mihez kell igazodni és megtette-e, amit kellett. (Most hagyjuk az ilyen "lelkiválság a bukás miatt" című nevetséges önigazolásokat.) EZ a rendszer, ez a nevelés, ami a való életre készíti fel csemetéinket, nem kevésbé az érdekeiket szolgálva (sőt!), mint a mesterkélt álhumánum...

zlatibor32 | 2010. március 10. | 09:29:17

Kíváncsi lennék arra, hogy nukleusnak(08:40:48) milyen véleménye lenne arról a hozzászólóról, aki az ő értelmi fogyatékos gyermekét(őszintén remélem, hogy nincs, és igaz szívvel kívánom, hogy ne is legyen ilyenben része)
„debil hülye gyerek”-nek nevezi, és az ő, mármint nukleus hozzászólását ugatásnak jelzi

komszomol | 2010. március 10. | 09:22:12

"metapita | 2010. március 10. | 09:16:50

Édesanyám felső tagozatos magyar, történelem szakos tanár. Gyakran felteszi a kérdést, hogy hogyan lehet olyan diákot megtanítani - akár a lebutított, egyszerűsített - magyar ill. történelemre, aki se írni, se olvasni nem tud."

Válasz az előzőben, ill. édesanyád ezt kérdezze meg azoktól az alsó tagozatos tanítónéniktől, akiknek fogalmuk sincs, hogyan kell egy gyereket megtanítani írni, olvasni.

komszomol | 2010. március 10. | 09:19:22

"alibaba | 2010. március 10. | 08:53:19

A rendszerváltás óta sikerült tökéletesen eszköztelenné tenni az iskolát, így nincs semmi a kezükben, amivel a diákokat és persze a szülőket rávegyék arra, hogy az iskolai kötelezettségeiknek eleget tegyenek."

Az iskolai kötelezettségnek ELŐSZÖR a pedagógus tegyen eleget. Kérem, itt van az eb elhantolva. Kimondottan jónak elismert általánosba jártak a gyerekeim, mégis csapnivaló volt a pedagógusi munka. Elsőtől nyolcadikig folyton nekem kellett ellátni az oktatási munka egy részét. Pl. a makro és mikro mozgások természetéről, összefüggéseiről, a kéz izületeinek fejletlenségéről láthatóan mit sem tudott a tanító néni, sosem hallottak "újságfüzetről", mindjárt a rendes írást tanították előgyakorlatok nélkül.

Még a helyes ceruzatartást is nekem kellett megtanítani.

Rengeteg helyen kellett beavatkoznom, utoljára hetedikben, amikor kémiából tanították az atom elektronszerkezetét az S és P pályákat stb, de nem tanították a négy alapreakciót (egyesülés, bomlás, cserebomlás, helyettesítés).

Na most ezek akarnának buktatni?

metapita | 2010. március 10. | 09:16:50

Édesanyám felső tagozatos magyar, történelem szakos tanár. Gyakran felteszi a kérdést, hogy hogyan lehet olyan diákot megtanítani - akár a lebutított, egyszerűsített - magyar ill. történelemre, aki se írni, se olvasni nem tud. Nem beszélve arról, hogy ha olvasni tud is, akkor sem képes a legegyszerűbb szöveget sem felfogni, megérteni.
Szerintem ezen a dolgon kéne elgondolkodni az "okosoknak", akik eztán fognak kormányozni, ill. a következő kormány szakpolitikusai lesznek.
Fel van adva a lecke!

Mandos kutyája | 2010. március 10. | 09:14:23

A buktatásnál tényleg sokkal jobb lenne az illető diákkal való egyéni foglalkozás, segítés, stb. Csak ezt ki és mikor csinálja?
A tanár órán? Akkor ki foglalkozik a többi tizen- huszon-egynéhány gyerekkel addig? Akkor a többiek unják magukat, elkezdenek rendetlenkedni (hogy magukra irányítsák a tanár figyelmét), plusz nem jut az osztály sehova a tananyagban.. (S akkor a kis vidéki sulikból tényleg esélytelen lesz továbbjutni egy jobb középsuliba.)
A tanár órák után? Csak épp' melyik önkormányzatnak van pénze (és melyik igazgatónak órakerete) ezt megfizetni? Vagy ingyen váűrnák el? Esetleg újabb óraszám-emeléssel? Jaj, de jó. Hogy esetleg a tanárnak (tanítónak) is lehetnek gyerekei, akik néha szeretnék látni az anyjukat, s nem csak hullafáradtan, az már ugye kit érdekel?
Vagy erre a feladatra, korrepetálásra, a nehezen haladók segítésére vegyen fel az iskola plusz embert? Jó, csak akkor adjanak neki erre plusz keretet és forrást, s ne csak rátestálják az iskola és az önkormányzat feladatai közé..

alibaba | 2010. március 10. | 08:53:19

A rendszerváltás óta sikerült tökéletesen eszköztelenné tenni az iskolát, így nincs semmi a kezükben, amivel a diákokat és persze a szülőket rávegyék arra, hogy az iskolai kötelezettségeiknek eleget tegyenek. 18 éves korig tankötelezettség van. Ez azt jelenti, ha a gyerek nem kerül intézetbe később börtönbe, akkor az iskolában múlatja az idejét és vagy tanul vagy nem.A diáknak jószerével már csak jogai vannak. Ha a tananyagot nem is, de ezeket a jogokat tökéletesen is,merik és számon is kérik a tanárokon. pl. hétvégére szünetre feladatot adni nem lehet, a dolgozatokat előre be kell jelenteni, tantárggyal fegyelmezni nem lehet stb. stb.Így aztán, aki nem óhajt részt venni az oktatásban az puszta fizikai jelenléttel is letudhatja az iskoláit.A pedagógus kiszolgáltatott a diákok pimaszkodásainak a szülők nem törődömségének és sok esetben agressziójának. Így nem kell csodálkozni a kialakult helyzeten. Annak, hogy lehet-e az alsó tagozaton buktatni, vagy sem, már semmi jelentősége. Aki ott nem tanulta meg, ami alap, az felsőben úgy sem boldogul. Majd bukik ott.A felzárkóztatás pedig álom, erre 30 35-ös osztályokban semmi esély. Vagy maga zárkózik fel, vagy egy életre lemarad.

Csil | 2010. március 10. | 08:49:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Csil | 2010. március 10. | 08:44:17

Moderálási alapelvek- komment törölve -

nucleus | 2010. március 10. | 08:40:48

Az iskolai fegyelmezésnek csak akkor van foganatja, ha otthon van erre fogadókészség. Ahol a szülőket konkrétan nem érdekli, hogy a gyerekkel az iskolában mi történik, ott teljesen mindegy, hogy buktatnak-e vagy nem - illetve abból a szempontból nem, hogy tovább maradhat a gyerek általános iskolás, ha mégoly hülye vagy lusta is.

A másik, ami a nembuktatás hasznosságához kell, az a jól képzett és alkalmas pedagógus. Na, ebből meg már igencsak kevés van, a legtöbben a nem teljesítő diákokkal nem tudnak mit kezdeni, mert alkalmatlanok erre a feladatra (most nem a debil hülyegyerekekről beszélek, akikkel a kisegítő iskola se tud mit kezdeni, hanem azokkal, akik a rossz példát látva nem értik az iskola hasznát). Amíg a pedagógus szakma nem teszi magát rendbe alkamasságilag, addig hiába kísérleteznek bármiylen eszközzel, az hatástalan marad. A hőbörgő szakszervezeti vezetők pl. nem csak arról ugathatnának ész nélkül, hogy több pénz kell, hanem emellett arról is, hogy hogyan tisztítják meg a szakmát a sok gyerekgyűlölő alkalmatlan pedagógustól. Merthát ugye a pedagógus értékelési, minősítési rendszer az nagyon nem tetszik nekik...

És természetesen ehhez kellene a hozzáértő oktatási irányítás értelmes struktúrával, dehát ez meg végképp álom.

ingyenélő | 2010. március 10. | 08:33:26

Szerintem sokak örömére kötelezően be kéne vezetni ismét a körmöst, a tenyerest és a térdepelést is.

kormos | 2010. március 10. | 08:25:34

Ez a "liberális" oktatáspolitika az évfolyamok egyharmadát funkcionális analfabétaként bocsájtja ki az általános iskolából.

Hát csak így tovább!

Gyurka46 | 2010. március 10. | 08:25:23

A bukás lehetősége mégiscsak arra ösztökélte a gyerekeket (már akit egyáltalán pozitív irányba befolyásolni lehet), hogy legalább az elégséges szintet teljesítse.
Ezzel a tanárok kezéből az utolsó eszközt is elvették, amivel fegyelmezni lehetne. Mert a szép szó nem mindenkinél használ, büntetni pedig tilos (és egyes szülők esetén nem is ajánlatos).

tabor | 2010. március 10. | 08:18:39

Moderálási alapelvek- komment törölve -

ingyenélő | 2010. március 10. | 08:18:37

Ó, hát mennyivel egyszerűbb a rendszernek lerázni magáról a sorból kilógót,mint komoly önvizsgálat tartani és az oktatás súlyos hibáit kijavítani.

roemer | 2010. március 10. | 08:13:51

"Mert varázspálca csak a mesében, újraindító gomb pedig kizárólag a számítógépen van".

Ezt az összes csodaváró nyilván tudja is. Ha nem, majd belekóstol.