Diákokat olcsóbb foglalkoztatni
Az országgyűlés a hetekben fogadta el a szövetkezeti törvény módosítását, amely szerint az iskolaszövetkezetek tagságának munkaviszony keretében foglalkoztatásának sok eleme kikerült a Munka törvénykönyve hatálya alól. Az új szabályozás értelmében az iskolaszövetkezetek keretjellegű szerződést kötnek a tagokkal, illetve a foglalkoztatásuk nem minősül munkaerőkölcsönzésnek, hanem egy új foglalkoztatási forma lesz.
Csaposs Noémi, az SZT-MSZ elnöke szerint egyértelműen munkaerő-kölcsönzés az, amikor a diákok a szövetkezetekkel munkaszerződést kötnek, majd egy harmadik félnél végeznek munkát. Ennek ellenére a szövetkezetek mindezt azért, hogy a járulékkedvezményt kihasználják, vállalkozási tevékenységnek állítják be.
Azon az alapon, hogy a diákok harmadik félnél dolgoznak, még nincs szó kölcsönzésről, hiszen a piaci, de legfőképpen a társadalmi rendeltetés is más – véli azonban az iskolaszövetkezeteket tömörítő Diák ÉSZ. A szervezet szerint a most elfogadott jogszabály pótolja az iskolaszövetkezetek szabályozásával kapcsolatos eddigi hiányosságokat és biztosítja a működésüket. Szerintük pontosan azért kedvező az új helyzet, mert a munkaszerződés megkötését és annak tartalmát a munka törvényétől eltérően kezeli és a tanulói-hallgatói jogviszonyt tartja elsődlegesnek. Ebből adódik az is, hogy eltekint a szabadidős tevékenységként jellemzett diákmunka esetében többek között a szabadságtól. Az SZTMSZ szerint azonban ez úgy értelmezendő, hogy a diákok nem kapnak fizetett rendes szabadságot, amely alkotmányos alapjog.
Az SZTMSZ úgy látja, az iskolaszövetkezetek és a munkaerő-kölcsönző cégek piaca egyre nagyobb átfedést mutat. Így elképzelhető, hogy a költséghatékonyságra ügyelő cégek kihasználva az iskolaszövetkezetek járulékkedvezményeit, utóbbiak segítségével keresnek munkaerőt. Ezzel a diákok előnybe kerülnek a felnőtt munkakeresőkkel szemben, akik munkaerő-kölcsönző cég révén kívánnak munkához jutni.Gönczi Dá niel, az SZTMSZ munkaerő-kölcsönzési szekciójának vezetője szerint akár 40 százalékkal is magasabbak lehetnek annak a munkáltatónak a költségei, amely nem iskolaszövetkezetektől, hanem normál munkaerő-kölcsönző cégektől alkalmaz valakit. – Természetesen nem a diákmunkával van bajunk, de szerintünk a jelenlegi gazdasági helyzetben az a cél, hogy a felnőtt, családjukat eltartó munkanélküliek munkát találjanak – mondta Csaposs Noémi az új szabályozásról szóló sajtótájékoztatón.
Az SZTMSZ szerint nem készült hatástanulmány, nem kérdezték meg az érintett feleket, és a javaslatot az Országos Érdekegyeztető Tanács sem tárgyalta.
