– A 2008 szeptemberében indult kutatások célja, hogy a hódmezővásárhelyiek szembenézhessenek múltjukkal – mondta Lázár János polgármester 2010. február 4-én, amikor nyilvánosságra hozták a városban működött III/III-as ügynökök és tartótisztek névsorát. Azon a napon Kószó Péter alpolgármester, az MDF alapító tagja bejelentette a közgyűlésben, amit már sokan tudtak: apja, Kószó Pál orvos több évtizeden át jelentett az állambiztonsági szolgálatnak.

Lázár helyettese és bizalmasa édesapjának ügynökmúltját Havránek Ferenc, a Munkáspárt 2006-nak a helyi MSZP-frakcióban ülő önkormányzati képviselője derítette ki, válaszul arra, hogy 2007. június 7-én a vásárhelyi képviselőtestület négy órán át pertraktálta apja, Havránek Lajos nyilas múltját. Havránek Ferenc azóta is meg van győződve arról: Lázár így akarta őt lejáratni, amiért kutatni kezdte a polgármester 2006-os választási kampányköltéseinek összegét és forrásait. Havránek azt állította: csaknem húszmillió forint kampánypénz elköltését tudja számlákkal igazolni, amit Lázár tagadott. A képviselő kérte a jegyzőtől a polgármester kampányát finanszírozó alapítványnak adott önkormányzati támogatásra vonatkozó adatokat – de nem kapta meg.

A 2007. június 7-i testületi ülésen, napirend előtt, Lázár János elmondta: húsvétkor felkereste őt egy Kanadában élő, zsidó férfi , akit gyermekkorában Vásárhelyről a haláltáborba hurcoltak. Egy régi nyomtatványt kapott tőle, amely azoknak a nyilasoknak a nevét tartalmazta, akik 1944 nyarán összeszedték a zsidókat a városban. Havránek Lajos neve is szerepelt rajta. Lázár teátrálisan megkérdezte Havránek Ferenc képviselőt: van-e valami köze az említett személyhez? Havránek Ferenc elmondta, hogy az említett személy az édesapja, de nem vett részt a zsidók elhurcolásában, hiszen azt csendőrök követték el. A nyilaskeresztes párt a deportálások idején be volt tiltva, a nyilas-hatalomátvétel később, 1944. október 15-én történt. A háború után az igazolóbizottság leírta, hogy Havránek Lajos nem követett el népellenes cselekményt.

A közgyűlésben, majd a helyi nyilvánosságban vita bontakozott ki arról, hogy felelősségre vonható-e Havránek Lajos magatartásáért a fia, aki négyéves volt apja 1950-es halálakor. Többen tudni vélték, hogy az ifjabb Havránek biztosan azért lett kommunista, mert a kisnyilasok Rákosi idején kommunisták lettek.

A helyi SZDSZ és MSZP egy-egy politikusa próbálta józan mederbe terelni a vitát. Bacsa Pál MSZP-elnök például azt mondta, Lázár „gumicsontot” dobott a testület tagjai közé, mire a polgármester azzal vágott vissza, hogy a szocialista képviselő „viccet csinál 600 vásárhelyi zsidó megöléséből”.

Az üggyel kapcsolatban számos internetes vélemény is született. Fideszes érzelműek sérelmezték, hogy amikor Pokorni Zoltán édesapjáról 2002-ben kiderült, hogy neve szerepel a kommunista ügynöklistán, „az MSZP és hűséges szövetségese, az SZDSZ országra-világra szóló botrányt csinált”. Valaki azzal replikázott, hogy Pokorninak pechje volt: „Az a sz.r hullott vissza rá, amelyet a jobboldal éppen elkezdett lapátolni Medgyessyre” (a D–209-es ügy kapcsán – A szerk.). Egy másik hozzászóló szerint az SZDSZ azért szorgalmazza az ügynöklisták nyilvánosságra hozatalát, hogy „legyen vége a sárdobálásnak és zsarolásnak”. A Fidesz szerint viszont csak szenzációhajhászásból és lejáratási szándékból teszi ugyanezt. Megint más úgy fogalmazott: „A te ügynököd szemét állat, az én ügynököm viszont áldozat.”

Kószó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere a 2010. február 4-i közgyűlést követően úgy nyilatkozott a sajtónak: az állambiztonsági szolgálatnak dolgozott az az apáca, aki kisgyermekként őrájuk vigyázott. Ez a besúgó rábukkant nagyapja vitézségi érdemrendjére, és morfiumot is talált otthon. Ezután az édesapját kihallgatta a rendőrség. Kószó Pál két nap után – a családja érdekében – beleegyezett, hogy jelentéseket ír a környezetéről. Az alpolgármester nyugodtan vállalja, hogy az édesapja jelentései kerüljenek nyilvánosságra. Legalább kiderül – fogalmazott –, hogy jelentés és jelentés között is van különbség.

Miután az internetről megismerte, ugyancsak vállalhatónak tartja volt férje ügynöki jelentéseit Szűcsné Kovács Katalin, akinek első férje, a 21 éve halott Magyary István is szerepel a vásárhelyi ügynöklistán. Volt férje rendőrtiszti iskolát végzett a Horthy-korszakban. Az ötvenes években „osztályidegennek” nyilvánították, és menesztették a rendőrségről, bár ezt akkor orvvadászattal indokolták. A volt feleség szerint ő is vallatások és zaklatások hatására írta alá, hogy jelenteni fog. „Nem ítélem el ezért, mert mindezek mellett vigyázott, hogy senkinek ne ártson” – fogalmaz Lázár Jánosnak írott és az önkormányzat honlapján olvasható levelében Szűcsné Kovács Katalin.

Havránek Ferenc a mai napig nem kapta meg az általa kért iratokat a hódmezővásárhelyi jegyzőtől. A munkáspárti képviselő az Állami Számvevőszékhez fordult Lázár 2006-os kampányköltései ügyében, de érdemi intézkedésre a számvevőszéknek nincs lehetősége. Havránek levélben fordult előbb Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnökhöz, majd Szili Katalin akkori házelnökhöz a kampányfinanszírozás szigorúbb törvényi szabályozását kérve – mindhiába. Legutóbb a választások tisztaságának megfigyelésével is foglalkozó EBESZ-nek írt levelet, arra hivatkozva, hogy az állampolgároknak joguk van megtudni, milyen pénzekből finanszírozzák a képviselőjelöltek a kampányukat – onnan még nem kapott választ.

A múlt feltárása viszont folytatódik. Havránek Ferenc folytatja kutatásait, mivel információi vannak arról, hogy az egyik helyi Fidesz-képviselő apját háborús bűnökért ítélték el. Az önkormányzat által megbízott történészek is tovább kutatnak az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában.

Lázár János azt mondta erről a február 4-i sajtótájékoztatóján: a hódmezővásárhelyieknek joguk van megtudni, hogyan működött a diktatúra a mindennapokban, s ettől a joguktól nem foszthatja meg őket senki.

Lázár János február 4-én jelentette be: nyilvánosságra hozzák az ügynöklistát