Ez számára azt jelentheti, hogy nincs menekvés, a vészcsengőt is hiába nyomná meg, bármi történjék is a többórás utazás során, ő már innen el nem menekülhet. A generalizált szorongással élő ember mindentől fél, a többi között a repüléstől is. Az ő esetében sem a repüléstől való félelmet, hanem elsősorban a generalizált szorongást kell kezelni. De állhat a félelem hátterében tudatlanság is.

Az emberek jelentős hányada nem tudja vagy nem hiszi el, amit a statisztika bizonyít, hogy az utazás legbiztonságosabb módja a repülés. A tudatlanságon természetesen az ismeretszerzés segíthet. Valódi repülésfóbiáról akkor beszélünk, folytatja a pszichiáter, ha a kóros félelem semmi másra, csak a repülésre lép fel. Félelme irracionális, rációval, érvekkel nem oldható.

Viszont a fóbiások sokszor tudnak magukon segíteni. A repülés idejére bevesznek valamilyen szorongásoldót, ami lehet gyógyszer, vagy – ha az illető csak nagyritkán repül – alkohol. Két dupla whiskyvel félig kómában vészeli át a repülőutat.

Akinek sűrűn kell gépre ülnie, annak számára az alkohol kockázatos. Nála a viselkedésterápiás módszerek vezethetnek eredményre. Ilyeneket egyes légitársaságok is alkalmaznak. Nagyon lassan, fokozatosan szoktatják hozzá a fóbiás utast a repüléshez.

Először csak beültetik a gépbe, másodszor a gép ajtaját is becsukják, és ha ez már megszokott, akkor fel is száll a repülőgép, majd tesz egy kört, később több kört, végül hosszabb utat. Ez az úgynevezett in vivo módszer horribilis pénzbe kerül, ezért ma már gyakran szimulátort alkalmaznak: a virtuális repülés élethű, majdnem ugyanúgy hat az emberre, mint a valóságos, állítja Vizi János pszichiáter.

Kapcsolódó cikkek: Az olcsó légitársaságok titka | Törvénytelennek tartja a tervezett sztrájkot a Lufthansa vezetése | Ismét repül Eszékre Németországból a Ryanair | Ultra last minute utazhatunk Ferihegyről | Utazni tanítanak