Rengeteg élőlényt hurcolnak egyik óceánból a másikba a hatalmas teherhajók

Reuters - Samsung Heavy Industries

Most viszont a németországi Oldenburg egyetemének kutatói elkészítették a globális tengeri kereskedelem részletes térképét. Ehhez 16 363 hajó és 951 kikötő 2007-es évre vonatkozó naplóját használták fel.

Régebben már az adatok beszerzése is hatalmas feladat lett volna, de az utóbbi évtizedben – elsősorban a hajózásbiztonság érde­kében – a hajók és a kikötők elkezdtek egy úgynevezett automatikus azonosító rendszert (AIS) használni, amely továbbítja a kikötői hatóságoknak a hajók érkezési és indulási idejét. Ezekből az adatokból választották ki a tízezer tonna bruttó űrtartalomnál nagyobb teherhajókat, melyek összességében a tengeri szállítási kapacitások 93 százalékát képviselik.

Ezek a teherhajók a vizsgált egyéves időszak alatt közel félmillió, megszakítás nélküli utazást tettek, körülbelül harmincötezer különböző kapcsolat, azaz indulási és érkezési kikötőpár között. Az így kapott irányított gráfból kirajzolódott a legfontosabb útvonalak földrajzi térképe – és még sok más részlet.

Kiderült, hogy számos hasonlóság mellett néhány lényeges különbség is van a globális hajózási útvonalak és más közlekedési hálózatok, például a légi közlekedés között. Érdekes például, hogy a globális légi közlekedéssel szemben a hajózás erősen aszimmetrikus: a kapcsolatok több mint felén csak egy irányban közlekedik hajó.

Úgy tűnik, a teherhajók menetrendjét gyakran gondosan optimalizált egyirányú útvonalak vagy körutak mentén szervezik. A globális hajóforgalom másik fontos jellemzője, hogy közelebbről megnézve egy bonyolult, háromrétegű hálózat rajzolódik ki. A teherhajók nagy része három típus valamelyikébe sorolható: léteznek konténerszállítók, ömlesztett árus teherhajók és olajtankerek. Ezek nemcsak fizikailag különböznek, hanem, mint kiderül, közlekedésük is másfajta mintázatokat rajzol ki.

A konténerszállítók általában megjósolható útvonalakon járnak, meghatározott, rendszeres szolgáltatást nyújtva. Az ömlesztett árut szállító hajók útvonalait és célállomásait viszont gyakran a nyersanyagárak és a kereslet-kínálat aktuá­lis változása szerint módosítják. Ugyanez jellemző a tankhajókra is, de mivel ezek csak kőolajat vagy finomított olajipari termékeket tudnak szállítani, ezért más kikötőket részesítenek előnyben.

Ezek az eredmények azért is fontosak, mert az ömlesztett árus és az olajszállító hajók gyakran üresen haladnak, és ilyenkor rengeteg ballasztvizet használnak. A távolabb – vagy akár csak néhány kilométerrel arrébb, de egy másik élőhelyen – újra leeresztett ballasztvízzel együtt rengeteg tengeri élőlény kerül másik környezetbe.

De olykor akár szárazföldi fajok, például rovarok is át tudnak települni, például konténerekben utazva. Ez a fajta bioinvázió sokszor észrevétlen marad, pedig a biológusok szerint az így behurcolt fajok még a tartályhajókból kiömlő olajnál is komolyabb károkat okozhatnak. A hálózatkutatók mellett tehát a tengerbiológusok és környezetvédők számára is fontos lehet az elkészült térkép.

Kapcsolódó cikkek: Eltűnhetnek a fecskék Magyarországról | Ételmérgezésben meghalt három tengerész egy hajón | Adria jelentő (2008 augusztus 4-10.) | Koper: Kapu a világra | A mediterrán fjord