A Mercedes tanműhelyt már bérel Kecskeméten

Boros Jenő

Az utóbbi években – a gazdasági válságtól függetlenül – megváltozott a Magyarországra érkező működő tőke ágazati szerkezete. A befektetések a kevésbé munkaerőigényes, főleg tőkeintenzív ágazatokba irányultak, ahol kevesebb számú, ám képzett alkalmazottra van szükség. Ilyennek tekinthetők például a szolgáltató szektorban megvalósuló beruházások. Abban, hogy a nagy számú foglalkoztatottat felszívó külföldi beruházások háttérbe szorultak, vélhetően szerepet játszott a munkát terhelő adók és járulékok magas szintje, illetve a képzettséggel kapcsolatos problémák is. Egyre kisebb a kapcsolat az oktatás és a munkaerő-piaci igények között. Mindezek azt eredményezték, hogy hiába áll rendelkezésre a magyar kis- és középvállalkozó szektorban szabad kapacitás, a cégek nem tudtak szervesen kapcsolódni a multikhoz.

Sok, időnként egymásnak ellentmondó állítás hangzik el, amikor Magyarország és a külföldi befektetések kapcsolatát vizsgáljuk. Azt a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium (NFGM) is elismeri, hogy ami a munkaerőigényes ágazatokat illeti, Mexikó, illetve egyes ázsiai országok költséghatékonyság szempontjából összehasonlíthatatlanul versenyképesebbek Európánál, így nálunk is. Az Ernst & Young tavaly készített felmérése azonban azt hangsúlyozza, hogy bár a gazdasági válság hatására Kelet-Közép-Európában is két számjeggyel csökkent a külföldi befektetések száma, a megkérdezett kétszáz vállalatvezető a régiót tartja a legvonzóbb befektetési célpontnak, megelőzve Kínát, Indiát, Oroszországot és Brazíliát. Ugyanezen tanulmány szerint, Magyarország az ötödik legtöbb munkahelyet teremtette Európában a működő tőke vonzása alapján, két helyet javítva ezzel 2008-hoz képest. Zádor Márta, az Ecostat főigazgatóhelyettese egy másik felmérést említ. Az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferen ciája (UNCTAD) vállalatvezetők körében végzett kutatása szerint régiónkban Lengyelország a fő befektetési célpont, a legkedveltebb befektetési célországok listáján a 13. helyen szerepel, hazánk nincs benne az első tizenötben.

Magyarország eredményei, lehetőségei és kilátásai tehát nem fehérek vagy feketék. Ahhoz, hogy a jelenlegi helyzetet reálisabban lássuk, egészen a rendszerváltozást követő évtizedig érdemes visszatekinteni. Nálunk – részben a privatizációs időszakhozköthetően – a régió többi országához képest viszonylag korán, az 1990-es évek második felétől megkezdődött a működő tőke beáramlása – mondta Antal Judit, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági tanácsadója. Ez ugyan a szomszédos országokhoz képest az utóbbi években lelassult, ám a GDP arányos működőtőke-állomány régiós szinten még mindig nálunk a legmagasabb. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a fejlődéssel együtt jár a működő tőke beáramlásának lassulása – tette hozzá. A jó intézményi struktúrával, kiegyensúlyozott pénzügyi eszközökkel rendelkező országokban a külföldi befektetők az adósság típusú finanszírozást részesítik előnyben, azaz a hitel és kötvény típusú eszközökbe fektetik a pénzüket.

A közvetlen tőkebefektetésekkel együtt járó tulajdonjogot biztosító, de jellemzően drágább finanszírozási formát a kevésbé fejlett országoknak tartogatják.

Az év egészére vonatkozó, végleges statisztikák ugyan még nincsenek, az NFGM prognózisa szerint a korábbi évekhez képest kevesebb működő tőke érkezett Magyarországra. Ez nem helyi sajátosság, hiszen az UNCTAD novemberi előrejelzése azt mutatja, tavaly világviszonylatban 30–50 százalékkal esett vissza egy év alatt az így befektetett pénz. A tárca arra számít, a nem adóssággeneráló beáramlás 2–2,5 milliárd euróra tehető: ebből a részvény és egyéb részesedés mintegy 1,2 milliárd euró, az újrabefektetett jövedelem pedig éves szinten egymilliárd euró alatti lehet. A friss működőtőke-beáramlást legjobban megragadó részvény és egyéb részesedés típusú befektetések egyenlege az MNB tájékoztatása szerint 2009. I–III. negyedévében 1,2 milliárd eurót tett ki, ami enyhe emelkedést jelent 2008 hasonló időszakához képest.

Ez arra utalhat, hogy a válság ellenére a friss beruházásokban nem történt visszaesés. A tőke 85 százaléka európai vállalatoktól érkezett. Ezen belül a korábbi évekhez képest jelentős összeget fektetett be Oroszország, 0,8 milliárd eurót, Svájc 0,25 milliárd eurót, míg az eddigiekhez viszonyítva szerényebb volt a Németországból származó működő tőke, és jelentősen csökkent az osztrák állomány is. Utóbbi és ezzel párhuzamosan az orosz működőtőke-befektetések növekedése főként a Mol tulajdonosi struktúrájának változásához, azaz az OMW által tervezett felvásárlás meghiúsulásához és az orosz Mol-részvényvásárláshoz köthető.

Az MNB szerint 2009 első háromnegyed évében a tulajdonosi hitelekkel együtt vett közvetlen tőkebefektetések esetében a tőkekiáramlás 400 millió euróval haladta meg a beáramlást, míg egy évvel korábban ez utóbbi haladta meg 1,5 milliárd euróval a kiáramlott tőkét (más alapon számolva azonban a tőkebevétel meghaladja a kiadást, lásd a grafikont). A számok mögött részben a válság következtében lecsökkent vállalati profitabilitás bújik meg, ami miatt a cégek visszaforgatott haszna csökkent. Az újrabefektetett jövedelem 2009 első háromnegyed évében 0,5 milliárd euróval alacsonyabb a 2008 hasonló időszakában tapasztalt értéknél. A tőkekiáramlásban ugyanakkor meghatározó szerepet játszott a tulajdonosi hitelállomány csökkenése is. Feltehetően a vállalatcsoportszinten szűkülő finanszírozási lehetőségek és a leányok csökkenő hitelkeresletének együttes hatására a tulajdonosi hitelek egyenlege 1,3 milliárd euróval csökkent 2009 első háromnegyed évében.

Ami a beérkező tőke ágazati eloszlását illeti, az NFGM szerint a válság semmilyen hatással nem volt rá. Az első háromnegyed évben a feldolgozóiparba összesen 363 millió euró, míg a szolgáltató ágazatokba 786 millió euró működő tőke áramlott részvény és egyéb részesedés formájában. Tehát a külföldi befektetések több mint fele a szolgáltató ágazatokban valósult meg. Tavaly például a Vodafone és az IBM is bővítette magyarországi tevékenységét, míg a British Petrol új befektetőként érkezett. Az Egis gyógyszertechnológiai kutató-fejlesztő bázist épít Budapesten, míg a TE-VA Gyógyszergyár Zrt. gödöllői gyárát bővíti. Az ITD Hungary tavaly öt pozitív járműipari befektetői döntésben is közreműködött, az összesen 69 millió euró értékű beruházásokkal 782 munkahelyet létrehozva.

Az épülő kecskeméti Mercedes-gyár madártávlatból. Hasonló termelőberuházásra már nemigen számíthatunk
Azt, hogy mit hoz a jövő, számos, Magyarországon kívül álló folyamat is befolyásolja. Ami biztos, a válság óta eltelt időben a kormány számos vállalkozásbarát intézkedést hozott, ami a szigorú fiskális politika jelentette fenntartható államháztartási folyamatokkal együtt újra előtérbe helyezheti az országot a külföldiek működőtőke-beruházásaiért vívott küzdelemben. Ahogyan Zádor Márta fogalmazott: a rövid távú, befektetőkért folytatott régiós versenyben megnő a fiskális fenntarthatóság szerepe, de fontos a strukturális átalakítás, a nagy elosztórendszerek hatékonyságának növelése, az adórendszer egyszerűsítése, politikai stabilitás is. A nagyon eladósodó országok azért lesznek hátrányban, mert kénytelenek megszorító intézkedéseket hozni, az esetleges adóemelések pedig rontják az adott állam versenyképességét.

Van még ezeken kívül a kormány kezében egy gyakran alkalmazott eszköz, ez pedig a legalább 10 millió euró értékű projektek esetében nyújtható, egyedi kormánydöntéssel megítélt támogatás. A támogatás léte akár alapkövetelménynek is tekinthető, az egyéb szempontokat, mint például a jól képzett munkaerő, csupán ezt követően értékelik a befektetők, hangsúlyozta az NFGM. Tavaly 12 ilyen szerződést kötött a gazdasági tárca befektetni szándékozó vállalkozásokkal. A tervezett beruházások összértéke meghaladja a 83 milliárd forintot, az általuk közvetlenül teremtett munkahelyek száma 2015-ig eléri a 3400 főt. A cégek több mint hatmilliárd forint támogatást kaphatnak, utólag, abban az esetben, ha teljesítik vállalásaikat. Az NFGM szerint ezek a döntések azért is fontosak, mert az így idecsábított nagyvállalatoktól a hazai háttéripar vállalkozásai igen komoly esélyt kapnak a nagyberuházások első és másodkörös beszállítói hálózataihoz történő csatlakozásra. Egy nagyberuházás egyetlen munkahelye további 4-5 munkalehetőséget teremt a beszállítói hálózatban.

Egy ország fejlettségét nemcsak az oda érkező, hanem az onnan kiáramló működő tőke is jellemzi. Magyarország ebből a szempontból éllovas a régióban. Az ITD Hungary számításai szerint eddig több mint 20 ezer magyar cég fektetett be, alapított céget külföldön, több mint 12 milliárd euró értékben. A működőtőke-exportról 2009 első háromnegyed évére csupán a részvény és egyéb részesedés vonatkozásában vannak adatok. Ezek szerint vélhetően a Mol iraki részesedésvásárlásának köszönhetően, a Közel-Keletre áramlott a legtöbb, 248 millió euró, további 133 millió ment Közép-Amerikába, 70 millió euró Ukrajnába, minden bizonynyal az OTP leánybankjának tőkeemelése nyomán, 31 millió Romániába, 26 millió Horvátországba, 16 millió Hollandiába, 15 millió Szerbiába, illetve 14 millió Bulgáriába.

Kell-e támogatni a külföldi befektetőket?

Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője

„A működő tőke kiáramlása tizennégy éves rekordot döntött tavaly, ami azt mutatja, hogy menekülnek a befektetők Magyarországról. Ahhoz, hogy visszatérjenek, kiszámítható gazdasági és politikai környezet szükséges. Olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely visszaállítja Magyarország versenyképességét. Elhibázottnak tartom, hogy jelenleg a multiknak adott állami támogatások szolgálnak szinte egyetlen eszközül ebben a versenyben. Éles váltásra van szükség, a megszorítások helyett a növekedésre célszerű fókuszálni. A bürokrácia, a korrupció visszaszorításában és a bonyolult adórendszer egyszerűsítésében kell először lépéseket tenni. Hogy számít-e a tőke eredete? Hibás, és idejétmúlt gazdaságpolitika az, amelyik aszerint osztályozza a vállalatokat, hogy mely államból származik.”

Podolák György, szocialista politikus

„Mint a legtöbb közép-európai államnak, Magyarországnak is szüksége van a külföldi működő tőkére, hiszen magasabb színvonalú gyártási és üzletpolitikát hoz magával, és jó hatással van a munka- és a tudáskultúrára. Hibás az a gyakorta hangoztatott álláspont, hogy a multinacionális cégeknek adott állami támogatások miatt a magyar kkv-szektor hátrányba kerül. Minél több nemzetközi cég van jelen, annál több hazai kisebb társaság juthat megrendelésekhez. Ha ennek az az ára, hogy a külföldi befektetők eltérő lehetőségeket kapnak, akkor ezt meg kell fizetni. Serkentheti még az itteni befektetéseket, hogy a munkára rakódó terhek legalább öt százalékkal csökkentek. A következő években 2–3 milliárd euró között kell mozognia a tőkemérlegnek, hogy megmozdítsa a gazdaságot.”

Az FDI, azaz a közvetlen tőkebefektetés elnevezést a nemzetközi statisztika két különböző tartalmú mutató esetében is alkalmazza. Az egyik szerint a közvetlen tőkebefektetés a részvény – 10 százalék feletti tulajdonrész esetén – és részesedés jellegű befektetésekből, valamint az újrabefektetett jövedelemből, vagyis az adott országban megtermelt jövedelem osztalékként ki nem fizetett részéből áll. A másik módszertan az előző két tényező mellett a közvetlen tőkebefektetések közé sorolja a vállalatcsoporton belüli tulajdonosi hiteleket is.

A Hankook több mint ötszázmillió eurót fektetett be eddig dunaújvárosi gyárába, 2007 júniusától több mint 1200 dolgozó naponta tizenötezer, évente ötmillió gumiabroncsot gyárt háromszázféle méretben személyautókhoz, terepjárókhoz és kisteherkocsikhoz. A második ütem befejezése után, 2011-ben, az üzem megduplázza kapacitását, ami újabb munkahelyeket jelent.

Kapcsolódó cikkek: Munka, hol vagy? | Hiányzol anya, de a pénz is! | A válság előtti szinten a befektetési alapok | Majorkablog - a munkavállalásról | Adóparadicsony vagy szociális pokol?