Nos, e sorok írója ez a férfi, akit elért a hír, hogy ebben a lehetetlen órában nézheti hajdani kedvenc sorozatát.

Nem tudom, miért adta a fordító vagy szerkesztő a Miért éppen Alaszka? címet a szóban forgó, azóta kultuszfilmmé lett sorozatnak. Azt képzelem, erős zavarban lehetett. Az eredeti angol cím ugyanis alaszkai kihelyezést, bizonyos értelemben száműzetést jelent. Más nyelvterületen, ahol egyáltalában foglalkoztak a cím lefordításával, ezt próbálták visszaadni. De törődjünk bele, a magyar fordítók, forgalmazók kényszeresen választanak néha egészen bizarr filmcímeket, kivételt jelentenek ez alól az egyszavas filmek és sorozatok lásd: Dallas, Titanic, Dr. House és társaik.

De vissza a reggeli helyett elfogyasztott sorozatrészlethez. Amikor bekapcsoltam a készüléket, Holling, a kocsmáros egy régi barátnője és hozzá képest nagyon fiatal felesége társaságában régi alaszkai történeteket mesélt bensőségesen. Ettől Shelley (az ifjú feleség és volt szépségkirálynő) alaposan megbántódott. Jelentkezzen, aki került már hasonló helyzetbe! Aztán egy másik jelenetben Maurice, a volt űrhajós a Cicelybe települő két meleg férfival vacsorázik. Illetve itt ismeri fel, amit feltehetően mindenki tud már környezetében róluk. Aztán a sorozat főhősei, dr. Fleischman és Maggie, ültek az asztalnál. A lány éppen nem akarta kapcsolatukat, mert úgy érezte, átok ül rajta, minden korábbi barátja fiatalon meghalt. Recsegett-ropogott közöttük a gyűlöllek és szeretlek örök idillje.

Aztán nem néztem tovább, mert családos ember ezt nem engedheti meg magának ebben az órában. Ne adj’ isten a gyerekek is rákattannak!

De miért kattantunk rá mi? Felteszem még néhány millióan. Az Alaszkának ugyanis népes rajongótábora van a világban és idehaza is. Annak ellenére így van, hogy a sorozat a kilencvenes évek elején indult útjára. Amerikában összesen 110 rész készült belőle, mi annak idején csak az első három évadot láttuk. Később a kereskedelmi tévék megismételték, s még ebben az évezredben is leadták. Nyilván nem véletlenül.

Mielőtt megpróbálnám felfejteni a titkot, néhány szó a történetről. Dr. Joel Fleischman, frissen végzett orvos New Yorkból megérkezik Alaszkába. Diplomáját ugyanis az északi állam ösztöndíjával szerezte. A székváros kór házába, ahová készül, azonban nincs rá szükség. Igényt tart rá viszont Cicely, egy kisváros az alaszkai őserdőben. Fleischman New York-i önbizalommal és orvosi tudományába vetett hittel érkezik a településre, ahonnan rögvest pánikszerűen menekülne. Ám gyorsan kiderül, hogy muszáj maradnia, hacsak nem fizeti vissza az ösztöndíjat. Fleischman marad, s elkezdődik szerelmi viaskodása háziaszszonyával Maggie-vel, a pilótanővel, s kibontakozik szerelmi viszonya Cicely bizarr, sőt bolondos lakóival. A városka egyetlen utcáján néha átballag egy jávorszarvas. És ebből mindenki érti, hogy az itteniek békében élnek a természettel.

Itt érkeztem el a pontig, amikor válaszolni kell a korábban feltett kérdésre: miért nézem még ma is ezt, a mai mértékkel komótosan araszoló sorozatot? Nos, az alkotóknak sikerült olyan lakókkal és történetekkel benépesíteniük az alaszkai tajgát, akiket muszáj szeretni. Kalandjaik sokunkkal megeshetnek. A történetek nem meglepők, viszont főszereplőik valahogy ismerősök. A kilencvenes években az Egyesült Államokban és a világ más részein is sokan úgy véltük, hogy az emberi társadalom egyfajta kegyelmi állapotba került, elfogadóvá, türelmesebbé lettünk, nem taszítjuk ki a kicsit bolondosokat, nem kövezzük meg azokat, akik magánéletüket a maguk szokatlan módján élik. Tisztelni kezdték a régi szokások híveit – Amerikában például az indiánokat. Az ideges New York-i zsidó fiú Cicelyben például gyorsan felfogja, hogy indián asszisztensnője a lehető legjobb munkatárs számára a városban. Pedig először elküldte volna. Egyik kedvencem Chris volt. Ő egyszerre lemezlovas és lelkész. Kiderült róla, hogy börtönben is ült lopás miatt, de megjavult. Időnként verseket, irodalmi részleteket olvas az éterbe. Munkaadója Maurice (a volt űrhajós) egyszer kirúgja, mert beolvassa a rádióban, hogy Walt Whitman, a nagy amerikai költő homoszexuális volt. Aztán a város visszaveteti.

A múlt évtized kedvező amerikai változásait mutatja, hogy a főhőst a zsidósága egyáltalában nem választja el a helyiektől. A szerzők pedig gyorsan gondoskodtak arról, hogy felismerje a lassacskán folyó élet Cicelyben, rengeteg értéket kínál a metropolis ideges rohanása helyett. Valamint azt is megérti, hogy a helyi orvosságos ember (régi szóhasználattal indián kuruzsló) miért vállalja nehezen a nyugati típusú kórházi kezelést.

Szóval az Alaszka (egyik) főhőse orvos, de a sorozat felettébb távol áll az évtizedben elindult orvos/kórházi sorozatoktól. Azokban ugyanis mindig futnak. Alaszka pedig a lassú történetek, a tipikus emberi furcsaságok filmje. Ha van egy szabad reggele, nézze meg az egyik kereskedelmi csatornán. Megjelent DVD-n is.

Adatlap

Cím: Miért éppen Alaszka? (Northern Exposure)

Készült: 1990–1995

Alkotók: Joshua Brand, John Falsey

Évadok száma: 6

Epizódok száma: 110 (egyenként 45 percesek)

Készítette: CBS

Díjak, helyszín, rajongók

57 jelölés, 27 elnyert: két Golden Globe és hét Emmy.

A helyszín Cicely képzeletbeli városa az alaszkai Arrowhead megyében. A szerzők a létező Talkeetna nevű városról mintázták. (Alaszkában nincsenek megyék, csak körzetek!) A sorozatot a Washington államban lévő Roslyn városban forgatták.

Az Alaszkának óriási nemzetközi rajongótábora van. A hívek évről évre találkozót tartanak Roslynban Moosefest (Jávorszarvas-ünnep) néven. Az idén július 23–25-ig tart. Jelentkezni a moosefest.org honlapon lehet.

Egyébként a kezdőképen átimbolygó jámbor rénszarvas neve Mort, a Washin State University szelíd csordájának volt a tagja.

Beszéljük meg!

Beszéljünk arról, vajon mi a sorozat hihetetlen népszerűségének titka. Kommentáljon a neten: www.nol.hu/magazin.

Kapcsolódó cikkek: Kapuzárási pánik L. A.-ban | A tűrőképesség határán | Néhány nap a föld fölött | Vér, szappan, szívás | Agatha Christie véresen, trancsírozva