Roomba, a porszívórobot már itthon is kapható

Azt hihetnénk, egy ilyen kérdésnek semmi értelme. Egyrészt, mert korábban annyira nem volt általános a robotok jelenléte a háztartásokban (vagy akár a különböző munkahelyeken, sem nálunk, sem külföldön), másrészt, mert, ugyan mi bosszantó lehetne egy meghatározott feladatot ellátó masinában? Ám, a takarításra, gyógyszerhordásra vagy szórakoztatásra kifejlesztett robotok szép lassan, egyre nagyobb számban jelennek meg a minket körülvevő világban. A használat során pedig vélemények és elvárások születtek és születnek velük kapcsolatban, melyeket a kedvezőbb vélemény érdekében nem árt a fejlesztéseknél figyelembe venni.

Két amerikai vizsgálat is kimutatta, mennyire befolyásolja a robotok fogadtatását az általános elvárás. A robotporszívótól, Roombától, a marsi kutatásokban részt vevő robotokról szerzett ismeretek alapján az emberek nem vártak túl sokat. A várakozásokat mindig meghaladó kedvező tapasztalatok azonban hozzájárultak ahhoz, hogy végül a megkérdezettek érzelmileg kötődjenek a takarítórobothoz.

Azonban nem minden robotot értékeltek ilyen pozitívan a megkérdezettek. Néhány amerikai kórházban egy TUG-nak nevezett robotot használnak a kórtermek közötti gyógyszerszállításra, mely önál lóan közlekedik a folyosókon és liftekben. A Wisconsin Egyetem egyik kutatója azt tanulmányozta, hogy hogyan viszonyulnak a kórházi dolgozók a TUG-hoz. Egyesek jó munkaerőnek tartják, és kedvelik, mások szerint igyekszik felhívni magára a figyelmet, és ezért neheztelnek rá.

Bár ezek nem túl átfogó vizsgálatok, rávilágítanak arra, milyen tulajdonságokkal kell rendelkezniük a robotoknak, ha „ki akarnak jönni” az emberekkel.

Szállítórobotok az Állami Egészségügyi Központ folyosóján
Népszabadság - Kurucz Árpád Svédországban egy 10 hónapos vizsgálatban hat családban tesztelték a Pleo névre hallgató, amerikai gyártmányú dinoszaurusz robotot. Pleo reagál a hangokra és az érintésre, és ez kezdetben igen pozitív reakciót váltott ki a családokból. De az olyan apróságok, mint az elem élettartama, vagy az, hogy nem alakult ki olyan személyisége, mint amit a dobozán található felirat ígért, hamarosan romba döntötte az első kedvező benyomásokat. Miután látszólag nem volt képes a tanulásra, volt aki egyszerűen kijelentette: „Pleo ugyanolyan hülye, mint egy héttel korábban volt.”

Ha tehát egy okosnak és eszesnek kikiáltott robot, nem úgy, mint Roomba, nem felel meg a várakozásoknak, igencsak bajba kerülhet. Egy robotokat tanulmányozó amerikai antropológus szerint erre egyes robotgyártók válasza az, hogy gyermeknek látszó robotokat terveznek, mivel így az emberek a külső alapján gyermeki „gondolkodást” és „viselkedést” fognak elvárni tőlük. Így akarják befolyásolni a legfontosabb első benyomást, és próbálják rávenni az embereket arra, hogy elnézőbbek legyenek a hibákkal szemben. Hasonlóképpen, a működésre utaló megjelenés is (lásd pl. Roomba esetében) a nagy várakozásoktól, ezen keresztül pedig a későbbi csalódásoktól védhet.

A korábban említett, TUG-gal kapcsolatos vizsgálatból azonban az derült ki, hogy ez nem mindig jön be. A dobozszerű és kerekeken guruló, ám független közlekedésre és emberi hangon való beszédre képes TUG-tól pél dául némi szociális „érzékenységet” várnának a kórházi munkatársak. Idegesítőnek találják, hogy mindig ugyanolyan hangon közli, hogy a „gyógyszerszállító robot megérkezett”. Akkor is, ha nyugodt, akkor is, ha épp felbolydult kórházi osztályra érkezik. Azonkívül, nem „veszi észre”, ha épp telefonálás közben „zavar meg” valakit.

A megkérdezettek egy része ezt úgy éli meg, mintha a robot egyszerűen nem tisztelné, vagy túlságosan rámenős lenne.

A TUG fejlesztői okultak a megjelent tanulmányból. Újratervezték például a hordozóvázat és a kezelőpultot, változtattak a hangjelzésen, például a nap különböző szakaszaiban más és más hangszínen és erővel szólal meg.

Ha az emberek közé tervezett robotokkal kapcsolatos véleményeket a tervezők valóban figyelembe veszik, egyre kevesebb kritikára kell majd számítaniuk, nem úgy, mint manapság, amikor a piacon kapható legtöbb készülékről még az az általános vélemény, hogy lehetne jobb is.

2007. július 1-jén az Állami Egészségügyi Központ (ismertebb nevén Honvédkórház) ötszázmillió forintért vásárolt, ebéd-, szennyes és műtéti eszközök szállítására használható, beszélő robotokat (8 db) állított munkába. Eddigi tapasztalataikról, a munkatársak véleményéről azonban többszörös próbálkozás ellenére nem sikerült információt szereznünk.

Kapcsolódó cikkek: Pingpongozó robot | Kvóta a bálnavadászokra is? | Robotkar ajtónyitáshoz | Minisztériumi felülvizsgálat a dunakeszi tőzegláp ügyében | Feliratoznák az összes YouTube-videót