Svéd modell: független, de alacsonyabb nyugdíj
A Nyugdíj és Idősügyi Kerekasztal (NYIKA) szakértői többéves munkával, hatalmas adatbázis alapján többféle lehetséges nyugdíjrendszert modelleztek. A cél az volt, hogy a döntéshozóknak megadják azokat a támpontokat, amelyek alapján eldönthetik, milyen az a nyugdíjszisztéma, amely értékrendszerüknek megfelel, és hosszú távon – gazdasági és társadalmi szempontból is – működőképes.
A NYIKA modelljei 2050-ig, illetve 2100-ig jelzik előre a különböző nyugdíjrendszerek hatásait, mind a költségvetésre, mind az egyéni életpályákra: a várható nyugdíjkorhatárra és az ellátás színvonalára. A jelenlegi kétpilléres rendszer mellett a jelentés készítői még háromféle felosztó-kirovó elven működő szisztéma hatásait – kétféle pontrendszer (az egyik alapnyugdíjjal párosul), valamint a névleges számlás rendszert (NDC) modellezték, és annak feltételeit, következményét is, ha megszűnik a kötelező nyugdíjrendszer, vagy tisztán tőkefedezetivé alakul.
A mai nyugdíjakat teljes egészében, a jövőbenieket nagyjából kétharmad részben a munkában állók befizetéseiből (járulékaiból) fedezik, így – reálisan – a nyugdíjreform is csak arról szólhat, hogy milyen formában változik meg ez a felosztó-kirovó szisztéma. A hazai nyugdíjszakértők többségéhez a – jellemzően Németországban alkalmazott – pontrendszeres szisztéma áll közel. Egy évben egy pontot szerez, aki egész évben dolgozik és az átlagkeresetnek megfelelő bért kapja. Ez megadja a már megállapított nyugdíjak értékét is, tehát ennek alapján fizetik a nyugdíjakat. A befizetők pedig folyamatosan figyelemmel kísérhetik, hogy járulékaik alapján milyen mértékű ellátásra szereztek jogot.
A Figyelő héten megjelent számából kiderül: a Fidesz viszont azt az úgynevezett névleges egyéni számlás modellt favorizálja, amelyet Svédországban, Lengyelországban és Olaszországban úgy másfél évtizede vezettek be. Ennek lényege, hogy a várható járuléktömeghez igazítja a kifizetett ellátásokat. Így beépül egy olyan önszabályozó mechanizmus – magyarázza Gál Róbert Iván, a NYIKA jelentésének egyik készítője –, amellyel a rendszer hosszú távon önjáróvá válik, nem szív ki pénzt a költségvetésből, és elejét veszi annak, hogy a döntéshozók évről évre beavatkozzanak a szisztémába. Varga Mihály, a Fidesz szakpolitikusa a költségvetés tehermentesítésén túl, azzal érvel az NDC mellett, hogy – az évről évre kézhez kapott kimutatás révén – átlátható és követhető lenne, mekkora a várható nyugdíj a befizetés alapján. A kiszámoláshoz – teszi hozzá Gál Róbert Iván, a Tárki kutatója – az interneten közzétett nyugdíjkalkulátor segítene. A megtakarítások, illetve nyugdíjak értékőrzését a felhalmozási és a szolgáltatási szakban egy jogszabályban meghatározott index szavatolná. A svédeknél ez például a mindenkori átlagkereset-emelkedés 75 százaléka.
Az önszabályozó mechanizmusnak és a nyugdíjalap egyensúlyának azonban ára is van: a modellszámítások szerint ez a megoldás vezetne a legalacsonyabb ellátáshoz – a legmagasabb nyugdíjkorhatárral együtt –, és az is megtörténhet, hogy a már megállapított nyugdíjak csökkennek. – A svédeknél például idén öt százalékkal kellett volna visszafogni az ellátásokat, ha az új szisztémára való átálláskor nincs többlete a nyugdíjalapnak – állapítja meg Augusztinovics Mária, az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóintézetének tudományos tanácsadója. – Így három évre elhúzzák a „korrekciót”, ezt kevésbé érzik meg a nyugdíjasok. Szerinte a svéd modell azért is ültethető át nehezen a hazai viszonyokra, mert ott jóval kisebb a demográfiai hullámzás, és jóval magasabb a foglalkoztatottak száma. A mai induló nyugdíjakhoz képest az NDC-rendszerből származó ellátások mintegy 15-20 százalékkal alacsonyabbak lennének, mint a jelenlegi vagy a pontrendszeres szisztémától várhatók. Az 1980-as években születettek számára pedig még ennél is alacsonyabb időskori ellátást vetítenek előre a modellszámítások. Bár Gál Róbert Iván állítása szerint ennyire nem rossz a helyzet, a számítások elkészítésekor ugyanis még a nyugdíjalap jóval nagyobb hiányával számoltak: azóta megtörtént a korhatáremelés.
