Apróságok a budai Szemünk Fénye Bölcsőde és Regionális Módszertani Központban

Teknős Miklós

„A kislányom augusztusban lett kétéves, visszamegyek dolgozni februártól, igaz, csak heti öt órában tanítani. Felajánlották, hogy mint »családbarát munkahely«, megoldják a lányom felügyeletét, csak vigyem be magammal. Az apja a szabadnapjain tud vigyázni rá, meg a sógornőm is segít időnként, de ha más nem lesz, be kell vinnem egy-egy órára magammal”.

„Mivel nem vettek vissza a munkahelyemre, csak olyan melót találtam, ahol délután három órakor még nem tudtam, mikor érek oda a gyerekért a bölcsődébe. Egy évig bírtuk, aztán sikerült a közeli közértben elhelyezkednem. A kollégáim utáltak, mert megengedték, hogy reggel 7-re járjak dolgozni és előbb eljöhessek. Majd megszakadtam, hogy megpróbáljam kompenzálni mindezt.”

Anyák beszámolói a kisgyerekes munkavállalás nehézségeiről egy internetes fórumban. Ők a szerencsések közé tartoznak: dolgozhatnak részmunkaidőben vagy csúsztatott munkarendben. A többség számára ez nem lehetséges, kivéve, ha közalkalmazottak. Január elsejétől ugyanis a közszférában kötelező részmunkaidőben foglalkoztatni a gyesről, gyedről visszatérőket, ha ezt kérik. A gyerek hároméves koráig ez a lehetőségük megmarad. A gyes és a gyed szabályai változtak: az április után született gyerekek szülei már csak két évig kaphatják az ellátást. Az intézkedések a kormány szándékai szerint azt a célt szolgálják, hogy több nő dolgozzon, s a gyerekvállalás ne legyen egyenlő a munkából való kimaradással. Magyarországon ugyanis rendkívül alacsony az anyák foglalkoztatottsága: a 25 és 49 év közötti, tizenkét évesnél kisebb gyereket nevelő nők alig fele dolgozik, ez az arány csak Máltán rosszabb az uniós országok közül. Különösen akkor riasztóak a magyar adatok, ha öszszevetjük őket a gyermektelen nők foglalkoztatottságával, ami ebben a korosztályban nálunk 76 százalékos. Ez megfelel az uniós átlagnak. Vagyis: itthon a gyerekvállalás után esik ki a nők nagy része végleg a munkából, ezzel pedig elveszítik anyagi függetlenségüket és elvesznek iskoláztatásuk költségei is. Csakhogy bölcsődék nélkül hiába változnak a jogszabályok. Tíz-tizenötezer férőhely hiányzik – ezt senki nem vitatja. Abban viszont nincs egyetértés kormány és ellenzék, de még a szakértők között sem, hogy miként kellene megoldani a problémát.

– Sorozatosan hoznak szakmaiatlan döntéseket ebben az ügyben – állítja Soltész Miklós, a Fidesz–KDNP népjóléti kabinetjének vezetője. Szerinte nem szerencsés, hogy idén tovább nőtt a családi napközik normatívája, míg a bölcsődéké aránytalanul csökkent. (A családi napközik olyan vállalkozások, ahol 5-7 gyerekre vigyáznak, amíg a szülők dolgoznak, elvileg 20 hetestől 14 éves korig.) – A családi napközikért havi 20-60 ezer forintot kell fizetni, vagyis egy réteg számára eleve elérhetetlen szolgáltatás – állítja. Problémának tartja, hogy különböző korú gyerekekre vigyáznak együtt. Soltész szerint ennél még rosszabb megoldás a januártól bevezetett családi gyermekfelügyelet: a vállalkozó a lakásán lát el legfeljebb három gyereket. „Jóval nagyobb felelősség egy idegen gyerek nevelése annál, hogy egy rövid tanfolyam után vállalkozni lehessen rá. Ráadásul fennáll a veszélye, hogy lesznek családok, amelyek „körbeadják” egymásnak a gyerekeiket, mondván, családi gyermekfelügyeletet működtetnek, azért, hogy megkapják a normatívát.” Soltész Miklós szerint először a részmunkaidős állások számát kellene növelni, de nem csak a közszférában. – Egy részmunkaidőben dolgozó anya esetében fél napra már elfogadható megoldás lehet a családi napközi – tette hozzá.

Ami a gyest illeti, ennek időtartamát a Fidesz–KDNP visszaállítaná három évre, Soltész Miklós szerint aki nem tud visszamenni dolgozni gyereke óvodás koráig, annak ez a legjobb megoldás.

– Nem a bölcsődék ellenében, hanem azok mellett szeretnénk fejleszteni a családi napköziket, a családi gyermekfelügyeletet és a többi integrált intézményt, például a tavaly ősztől szervezhető egységes óvoda-bölcsődét – állítja Katonáné Pehr Erika, a szociális tárca főosztályvezetője. Szerinte az új megoldások elsősorban a kistelepüléseken élőkön segíthetnek, ahol nincs elég gyerek a bölcsődenyitáshoz. Tisztában vannak azzal, hogy ezekért az ellátásokért akár havi több tízezer forintot is ki kell fizetniük a szülőknek, éppen ezért emelték a normatívát, hogy olcsóbbá tegyék ezt a lehetőséget. – A családi napközikre vonatkozó szabályokat angol, dán és német minta alapján dolgoztuk ki. A világon mindenütt színesednek a kisgyerekek ellátási formái – állítja a főosztályvezető. Ami a családi napközikben dolgozók, családi gyerekfelügyeletet vállalók képzettségét illeti, elmondta: bár a jelenlegi 40 órás tanfolyamot is kielégítőnek tartják, elképzelhető, hogy növelik az óraszámot.

Katonáné kiemelte: 2007-től kezdődően 21 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésre a nappali, elsősorban a bölcsődei ellátás fejlesztésére. Ennek igénybevételével 2013-ig körülbelül 7800 új férőhely jöhet létre. A bölcsődei csoportlétszám húsz százalékkal történő emelésétől pedig további ötezer új férőhelyet várnak. 2003 óta folyamatosan emelkedik a bölcsődék száma: akkor 515 bölcsőde volt, 2009-ben már 590. Igaz, a bölcsődék így is 130 százalékos kihasználtsággal működnek. A családi napköziktől 2012-ig további ezer új férőhely létrejöttét várják, a családi gyermekfelügyelet bevezetésétől pedig újabb ezer helyet.

– A családi napközik egyelőre csak a jómódú családok számára jelentenek megoldást, ezen a normatíva emelése sem változtat – állítja Scheer Ferencné, a Magyar Bölcsődék Egyesületének ügyvivője. Szerinte nem véletlen, hogy a legtöbb ilyen vállalkozás a jó anyagi helyzetű településeken van. Úgy véli ugyanakkor, hogy a gyerekfelügyelet ebben a formában rossz megoldás. Szerinte szigorúbb szabályok kellenének, mert most „lényegében bárki bármilyen körülmények között vigyázhat két-három, két éven felüli kisgyerekre, állami támogatással”. Úgy látja, mivel ezt a formát a kistelepülésekre szabták, sérül a gyerekek esélyegyenlősége, hiszen a hátrányos helyzetű településeken rosszabb ellátást kapnak, mint bölcsődébe járó kortársaik. Ehelyett állami, önkormányzati fenntartású családi napköziket javasol a falvakba.

– A hely atmoszférája, hangulata a döntő, és nem az, hogy hány gyerekre vigyáznak – mondja Vekerdy Tamás gyerekpszichológus. Szerinte nem a formán múlik: van jó és rossz bölcsőde, ahogy lehet jó és rossz családi gyerekfelügyelet is. A szülő dolga figyelni a gyerekre, az ő magatartása ugyanis néhány hét alatt elárulja, hogy érzi magát az új helyen. A gyerekpszichológus szerint mindenképpen jó, ha többféle ellátási formát szabályoznak. – Eddig is volt családi gyerekfelügyelet, a szülő összefogtak, csak nem hivatalos keretek között – mondja.

– Korábban úgy vélték, hogya gyereknek az a legjobb, ha hároméves koráig otthon van vele az anyja. Manapság ezt két-két és fél éves korra teszik, de csak akkor, ha az anya nem érzi magát bezárva. Az ugyanis a legrosszabb a gyereknek – fogalmaz.

A Zalaegerszegtől néhány kilométerre lévő Teskándon évek óta telt ház van az óvodában és a bölcsődében. Mint azt Fazekas István körjegyzőtől megtudtuk, a bölcsődében az engedélyezett 14 helyett pillanatnyilag 21 gyerekre vigyáznak, vagyis 150 százalékos az intézmény kihasználtsága. Némileg jobb csak a helyzet a helyi óvodában, ahová 125 gyerek jár, így éppen százszázalékos a telítettség. A teskándi önkormányzatnál megtudtuk: a közeljövőben aligha változik a helyzet, két évig még biztosan telt ház lesz mindkét intézményben. Bár az óvoda és a bölcsőde is megtelt, mégsem teljesen reménytelen a helyzetük azoknak a Teskándon és a környékbeli településeken élő kisgyermekes szülőknek, akik munkájuk vagy más okok miatt gondos felügyeletet keresnek csemetéjüknek. A múlt ősszel ugyanis Pöttömlak néven családi napközi nyílt, ahol – térítés ellenében – 1,5 és 5 év közötti gyerekekre vigyáznak. Szabó Ágnes, a Pöttömlak pedagógus végzettségű vezetője elmondta: több hónapos engedélyeztetési procedúra után, s az előírt szakmai tanfolyam el végzését követően, novemberben nyithatta meg egykori teskándi szülőházában a családi napközit. Az épületet az előírásoknak megfelelően átalakította, az egykori lányszo bájában játszhatnak a gyerekek, a többi helyiségben pedig megfelelő körülmények között étkezhetnek, tisztálkodhatnak, aludhatnak. A teskándi családi napköziben reggel fél nyolctól délután fél ötig vigyáznak a gyerekekre, akik a helyi óvoda menzájáról rendelt ételt ehetik. A napközi vezetője közölte: az egész napos felügyelet reggelivel, tízóraival, ebéddel, uzsonnával és különféle, például zenei, nyelvi és sportfoglalkozásokkal együtt egy hónapban negyvenezer forintba kerül. Eddig csak két gyermek felügyeletével bízták meg Szabó Ágnest, de ő biztos abban, hogy hamarosan jóval többen lesznek a napközijében. De mi lesz azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei nem tudnak kifizetni erre a célra havi negyvenezer forintot. Tóth Istvánné, Teskánd polgármestere azt válaszolta: ha más lehetőség nincs, és szociálisan indokolt, akkor a gyerek felügyeletéről az önkormányzat gondoskodik, akár úgy, miként más településeken teszik, hogy a már túlzsúfolt csoportba is felveszik. (B. A.)

Magánóvodából egyre több, fizetős magánbölcsődéből viszont még mindig kevés van. A legolcsóbb helyeken is legalább havi 60 ezer forintot kell fizetni. Ebben sok helyen nincsenek benne a különórák költségei, a nyelvvagy zeneórákért pluszban kell fizetni. Gyermekmegőrzőből, játszóházból sokkal több van, de ezek általában csak néhány órára jelentenek megoldást, szintén borsos áron.

Kapcsolódó cikkek: A bölcsődék éve Pestszentlőrincen | Egységes bölcsőde-óvoda: 'ez rosszabb, mint ha nem járnának sehová' | Óvoda-bölcsődék alakulnak | Húszmilliárd szociális beruházásokra | A családi napközit népszerűsíti Bajnai