A jelenlegi romániai roma király, Florin Cioaba édesapját, Ion Ciobát ábrázoló festményt tisztogat egy férfi a nagyszebeni temetésen

Radu Sigheti

Olaszországi ékszerésznél rendelt 24 karátos aranyplakettel kívánja kifejezni háláját Madonnának Florin Cioaba, a romániai romák „királya” – jelentette kolozsvári tudósítónk. A világhírű énekes azzal vívta ki az elismerést, hogy tavalyi bukaresti koncertjén szót emelt a keleteurópai romák megkülönböztetése ellen. – Ami nekünk húsz év alatt nem sikerült, azt ő néhány másodperc alatt megtette. Üzenete azonnal elérte az egész világot – jelentette ki Cioaba Nagyszebenben egy megbeszélésen, amelyen ötven romániai roma szervezet megállapodott politikai és közéleti akcióik összehangolásáról. A létrehozott roma akciócsoport a román kormány partnereként kíván fellépni a roma közösséget érintő programok kidolgozásában és megvalósításában.

Romániában jelenleg több mint 250 roma szervezet működik, amelyek legtöbbször rivalizálnak egymással. Cioaba elmondta: ma a romániai romák rosszabb körülmények között élnek, mint a kommunizmus idején. A többség nem rendelkezik lakással, és szinte valamennyien munkanélküliek. Meglátása szerint a jelenlegi gazdasági válság a romániai roma közösségeket a legmélyebb nyomorba döntötte. Becslések szerint Romániában 1,2–2,5 millió roma él.

A romakirály leszögezte: bízik abban, hogy Traian Basescu államfő és a jelenlegi bukaresti koalíciós kormány kezdeményezése, miszerint roma nemzetiségű tanácsosokat neveznének ki a minisztériumokba és más központi és helyi intézményekbe, sikeres lesz, és felgyorsítja a közösség gondjainak megoldását.

Roma szervezetek és pártok számos más országban is alakultak, van, ahol a parlamentbe is bejutottak. Képviselőik, illetve a rájuk leadott szavazatok aránya azonban még ezekben az esetekben is sokkal alacsonyabb, mint a romáknak a teljes lakossághoz viszonyított aránya. Szerbiában például, ahol a becslések szerint 400-800 ezer roma él, a roma párt a 2007-es választásokon bejutott a parlamentbe egy képviselővel. Koszovóban pedig a legutóbbi parlamenti választásokon a Koszovói Egyesült Romapárt 0,2 százalékot kapott, és egy képviselőt küldhetett a parlamentbe.

Roma összefogással Szlovákiában is próbálkoznak időről időre, de az egységes hang kialakítása, illetve a parlamenti mandátum megszerzése még nem sikerült. Itt a csaknem tíz évvel ezelőtti, legutóbbi népszámláláskor 89 920 személy vallotta magát roma nemzetiségűnek – jelentette pozsonyi tudósítónk. A szlovák kormányhivatal becslése szerint azonban a számuk meghaladja a háromszázezret, egyes helyi roma vezetők szerint a félmilliót is. A rendszerváltás óta Szlovákiában néhány roma párt és még több civil szerveződés alakult, amelyek közül a legtöbb tiszavirágéletű volt. A többiek pedig egymással, illetve a kormány romaügyi biztosával viszálykodnak. Tavalyig a képviselőházi voksolásokon egy-egy roma jelöltet a szlovákiai pártok listáján indítottak, rendszerint nem befutó helyen. Nemrég Gejza Adam, a Roma Civil Kezdeményezés (ROI) háromszor leváltott elnöke közölte, hogy hozzálát a Szlovákiai Roma Koalíció Pártjának (SRK) szervezéséhez és a roma közösség egységesítéséhez. Elhatározása ellen leginkább a Szlo vá kiai Romák Uniójának (URS) vezetői tiltakoztak, mert szerintük Adam már eddigi ténykedésével is súlyosan ártott saját nemzetiségének. Vagyis a két évtizede áhított roma összefogás – amely a sikeres parlamenti választási eredmények alapvető feltétele – alighanem továbbra is várat magára Szlovákiában.

A politikai önszerveződés folyamatának elején tartanak a franciaországi romák is, akiknek számát csupán megbecsülni lehet: félmillió és 1,3 millió közé teszik számukat – jelentette párizsi tudósítónk. Pontos adatokat két okból sem lehet mondani: egyrészt Franciaországban szigorúan tilos még különböző statisztikákban is etnikai jellemzőkre vagy bőrszínre utalni, másrészt igen keveset tudunk a főleg Közép­ és Kelet­Európából pár éve az országba érkezett romák számáról.

A fent említett sajátosságok miatt a franciák a „gens du voyage” (nagyjából: „utazók”) kifejezést használják a francia állampolgárságú, de állandó lakóhellyel nem rendelkező romák leírására, akik kétségkívül a „francia romák” többségét (nagyjából félmillió embert) alkotják. Politikai szerveződésükről nehéz lenne beszélni, hiszen szavazati joggal sem rendelkeznek, mert ehhez három éven keresztül állandó lakhelyre lenne szükség. Mindenesetre egy esernyőszervezetük már létrejött Union Francaise des Associations Tsiganes, azaz Cigányegyesületek Francia Uniója néven.

Olaszországban sincs politikai képviselete a romáknak – jelentette római tudósítónk. Az Itáliában élő 150 ezres roma közösség fele nem is szavaz, mivel nem olasz állampolgár. Olaszországban ezért nem a külvárosi táborokba szorított roma kisebbség, hanem az Itáliában az utóbbi években letelepedett, másfél millióra becsült román bevándorlók alapítottak saját pártot 2007 áprilisában Olaszországi Románok Pártja – Román Identitás névvel (Pir). Miközben román- és romaellenes kampány folyt Itáliában, a Pir a bevándorlóktól ujjlenyomatot vevő jobbközép kormánykoalíció mellett kötelezte el magát.

Politikai tényezővé tenné a hazai cigányságot a Kolompár Orbán OCÖ-elnök nevével fémjelzett MCF Roma Összefogás Párt. De erre semmi esély. Az MCF a 2006-os országgyűlési választásokon képes volt ugyan országos listát állítani, de végül nagyon szerényen szerepelt: mindössze 4459-en szavaztak rá – ez 0,08 százalékos eredmény volt. Holott egy valóban erőteljes szervezet elvileg legalább 400 ezer potenciális szavazóra számíthatna. Az MCF listát állított a tavalyi EP-választásra is, de még siralmasabb eredményt ért el 0,46 százalékkal. A sikertelenség oka a cigány szervezetek megosztottsága: az EP-választásra az egység je gyében Kolompár felajánlotta a rivális Lungo Drom vezetőjének, Farkas Flóriánnak, hogy vezesse ő a listát, de az évek óta a Fidesz parlamenti frakciójában ülő Farkas azt elutasította. Kiegyezés bizonyosan nem várható.

Kapcsolódó cikkek: Elítélt romavezető kitüntetése | A köztársaság becsületét védik | Chachipe , avagy a roma valóság Európája | A kirekesztés ellen énekeltek a Gödörben | Balról és jobbról is támadják a romák integrált oktatását