Andor László már Budapesten is kapott néhány kemény kérdést

Móricz Simon

Valamennyi parlamenti párttal és frakcióval egyeztetett az elmúlt napokban Andor László, akit a kormányfő az Európai Bizottság tagjának jelölt. Mint mondta, a felkészülési időszakban fontosnak tartja, hogy öszszegyűjtse az itthoni igényeket, javaslatokat, információkat. De nemcsak Magyarországon vett részt találkozókon, hanem Brüsszelben is egyeztetett EP-képviselőkkel, illetve a legnagyobb pártok ottani vezetőivel. Főképp azokra koncentrált, akik majd segíthetik a foglalkoztatási és szociálisügyi tárca munkáját. A biztosjelöltet tegnap az Országgyűlés európai ügyek bizottsága hallgatta meg, jövő héten pedig Brüsszelben mutatkozik be.

Andor László szerint az új bizottságnak, tekintettel a válságra, nagyon hamar munkába kellene állnia. Mint mondta: ez egyébként nemcsak várakozás, de igény is, hiszen mielőbb napirendre kell tűzni az újabb válságkezelési intézkedéseket, teendőket. Arra a kérdésre, hogy mikorra teszi az uniós kormány felállását, azt válaszolta, a tervek szerint az Európai Parlament január 26-án szavaz a bizottságról, amely ennek tükrében február elsején kezdhet dolgozni.

A biztosjelölt úgy látja, leendő tárcájának fontos szerepe lesz a jövőben, ezt erősíti, hogy a foglalkoztatási és szociális kérdéseket, a szociális válság kezelését maga José Manuel Barroso, a bizottság elnöke is kiemelt témaként kezeli. A terület rövid és hosszú távon is számos feladatot vetít előre. Első körben a társadalmi károk enyhítése a cél. Nagyobb távlatokra kitekintve az EU most készülő 2020-as stratégiája ad majd válaszokat. Mint mondta, azon fog dolgozni, hogy abban a foglalkoztatási és a szociális ügyeket illetően minél erőteljesebb és karakteres megoldásokat fogalmazzanak meg. Hozzátette, ugyan a célokat illetően a lisszaboni program is jó irányba ment – a versenyképesség javítása, új tudás megszerzése képzésekkel, invesztálás a humán tőkébe, új technológiák elterjesztése –, ám mindezek főként a beszéd és nem a cselekvés szintjén teljesedtek ki.

A jövőben is feladat lesz a munkaerő színvonalának javítása, a szakképzés, az életen át tartó tanulás elterjesztése. Ezek mellett leendő tárcája legfontosabb munkái között nevezte meg a szociális alap továbbfejlesztését, a munkajogi kérdéseket és a szociálpolitikát. A szociális alappal kapcsolatban kritikaként fogalmazta meg, hogy mindenek felé helyezték azt az elvárást, hogy a pénzek szétosztása átlátható legyen, és minél jobban visszaszorítsák a visszaéléseket, csalásokat. Ez önmagában nem lenne gond, csakhogy emiatt a hatékonyság és a gyorsaság áldozatul esett. A biztosjelölt a szociálpolitika területén minden eddiginél erősebb koordinációs szerepet képzel el. Mint mondta, amiatt, hogy a munkaerő vándorol, össze kell hangolni és ahol szükséges, meg kell újítani a tagok nyugdíjrendszereit a mobilitás és a hordozhatóság érdekében. Hozzátette: „aktív időskor” címszóval készül egy kampány, amely foglalkozik a nyugdíjrendszerek kérdésével, illetve azzal, hogy az átlagos élettartam növekedése tükrében hogyan lehetne az aktivitást biztosítani az idősebbeknek. A Magyarország előtt álló kihívásokról szólva megemlítette a magyar elnökséget, az eurózóna és az unió további bővítését, illetve a romák társadalmi integrációját. Utóbbi esetben az eddiginél jóval komolyabb tárcaközi együttműködést szeretne megvalósítani. Szerinte az EU-bővítéskor nem szembesültek azzal, hogy mekkora feladat a romák ügye, de mára tudatosult, vannak tapasztalatok, amihez hozzá lehet rendelni az eszközrendszert.

A bizottsági ülésen a képviselők hosszasan faggatták Andor Lászlót. Firtl Mátyás (KDNP) például nehezményezte, hogy az ellenzékkel nem egyeztettek a biztos személyéről, illetve Andor Lászlótól szerette volna hallani, miért maradt alul a versenyben Veress János, vagy hogy a miniszterelnök döntését politikainak vagy szakmainak értékeli. Erre Andor László azt válaszolta, a jelölése előtti időszakról Bajnai Gordont kell kérdezni, ami a döntést illeti, az pedig politikai, szakmai tartalommal, ahogy ez minden más országban is így van. Legény Zsolt (MSZP) azt szerette volna megtudni, hogy Magyarország miként érzi meg az EU felzárkóztatási politikájában a magyar biztos munkáját. – Minden szentnek maga felé hajlik a keze, én azonban nem vagyok szent, így ezzel a dilemmával nem kell megküzdenem – mondta Andor László. Szerinte inkább az a fontos, mit tud bevinni a rendszerbe Magyarország. A leghátrányosabb helyzetben levő településekkel kapcsolatos itteni kezdeményezés például ilyen – tette hozzá.

Rekorder munkanélküliség

Hónapról hónapra döntögeti a csúcsokat a munkanélküliség: szeptember–november között egy újabb tized százalékot kúszott fel a ráta, és 10,5 százalékon tetőzött. Augusztus–októberhez képest 5500-zal nőtt a munkanélküliek száma, a foglalkoztatottaké 800 fővel csökkent, és 4700 új álláskereső jelent meg a munkaerőpiacon – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. Elemzők újabb rekordokat valószínűsítenek, és úgy vélik, a következő hónapokban a munkanélküliségi ráta elérheti a 11 százalékot. Azt szinte senki sem tudja biztosra prognosztizálni, hogy mikor fordulhat meg a tendencia.