belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
21. hétfő

Amit az EU elszúrt – de nagyon

Felesleges marakodás, könnyelműség, elszalasztott lehetőségek... Tanul-e az EU az elmúlt évtized hibáiból? Tanulhat, ha beismeri, hogy mit rontott el. Íme.

Pócs Balázs| Népszabadság| 2010. január 5. |15 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

kunadam | 2010. január 5. | 17:51:49

A magyar munkamorállal nincs gond. Sehol nem halottam, hogy lenne.
S ahogy előttem írták a foglalkoztatottság nem egyenlő azzal, hogy mennyien szeretnének dolgozni.
És ugye ha minden dolgozó fele annyit dolgozna, s másik felét meg a most nem dolgozók végeznék el, akkor a foglalkoztatottság a kétszeresésre nőne, miközben az elvégzett munka nem változna. Na nyugaton ezért magasabb a foglalkoztatottság, mert több ember dolgozik, de sokan részmunkaidőben.

laci_54 | 2010. január 5. | 16:23:26

tiby4 | 2010. január 5. | 14:19:52
Nem látod a fától az erdőt! Amellett kevered a szezont a fazonnal:(
A foglalkoztatási arány az egy hamisan mért statisztikai adat.
Mit gondolsz, megélne a népesség fekete munka nélkül?
Éhen pistulna és ezt Te is tudod.
Nyugodj meg, ha kap melót a magyar akkor dolgozik, mert ő egy ilyen tipus.

Tudod, azért piszkálnak hollandban a német és honi kollégák, hogy ne hajtsunk, mert (ők órabéresek) nekik is emelik a követelményrendszert!

puli | 2010. január 5. | 15:45:09

A munkához alapvetően fizetőképes megrendelő kell . A munka szeretete , a munkabírás ,a képzettség ,a jogosultság , a rátermettség, a referenciák szükséges de nem elégséges feltételek . Tervek nélkül lehetett pályázatokat benyújtani , eőbb pályázhattál , aztán majd kapsz rá engedélyt ,-ha teszel rá bélyeget , ha az tervez aki bélyegez .A nincs árbevétel a dolgozót nem érdekli ....nos ez van most mondanám annak aki mind ezt nem látta volna .
Ha ez így megy tovább vissza mászhatunk a fákra .

tiby4 | 2010. január 5. | 14:19:52

Moderálási alapelvek- komment törölve -

laci_54 | 2010. január 5. | 14:14:56

tiby4 | 2010. január 5. | 13:03:59
"Magyarország egy csődtömeg, lusta emberekkel "
Légyszives NE magadból indulj ki!
A magyarra a munka szeretete és munkabírása a jellemző.

tiby4 | 2010. január 5. | 13:03:59

Moderálási alapelvek- komment törölve -

vidok | 2010. január 5. | 12:48:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

héron | 2010. január 5. | 12:05:58

Az Eu addig működött viszonylag jól, amig azonos fejlettségű államok alkották. Még így is voltak veszekedések, de a mérleg pozitív volt. Az új tagállamokkal ( már a kisebb részben a mediterránokkal is) jöttek a problémák. Alacsony fejlettségi szint, amatör, de kapzsi elit. A fejlettekből kitört a kolonizáció szelleme. Így meglehetősen őszvér únió keletkezett. Miközben a fejlettek profitáltak a globalizációból, a fejletlenek becsődöltek. Az olcsó munkaerő, a tömeggyártás, Kína és India rabszolga hadaival nem lehet konkurálni. A mezőgazdaságot az agyon támogatott nyugati termékek lehetetlenítik el.
Marad pozitívumnak az utazás, tanulás. A munkavállalás csak részben, hiszen főleg cselédeket várnak nyugaton... Szóval...
Ja, és Cipruson az offshor like paradicsom még szóba sem került.

Gaspar | 2010. január 5. | 11:16:54

A cikkíró azért néhány dolgot kifelejtett. Először is azt, hogy Nyugat-Európában nemcsak Románia és Bulgária felvételét tartják kudarcnak, de legalábbis elhamarkodott lépésnek, hanem a többi kelet-európai ország, köztük Magyarország felvételét is.

Az ostobán elköltött támogatások miatt viszont nem az EU-t kellene hibáztatni, az EU források felhasználását jórészt a nemzeti szinten kidolgozott tevek határozzák meg. Természetes, hogy egy hülye ország az EU forrásokat is hülyén költi el, találunk erre példát a régi EU tagállamok egyes régióiban is.

imisti | 2010. január 5. | 10:57:58

Tetszik nagyon a cím!Amit az EU elszúrt-de nagyon!Az elszúrások felsorolá-
sa is stimmel!Ma már csak azt kellene felsorolni,hogy mi mindent szúrtunk
el mi a rendszerváltás óta -de nem úgy hogy :ezt a MDF,amazt a fidesz,az elmúlt nyolc évet meg a mszp-de nem ám!Am block!Úgy,ahogy történt,a magunk egészére kivetítve!!És akkor talán nálunk is megszünne a két(vagy a rosseb tudja hány)tábor szemben állása!És következne a pártosság nélküli együttműködés,most végre a felemelkedésben,nem az elszabásban!
Aztán szidhatjuk az EU-t,majd akkor nem mondhatják azt,hogy söpörjünk a saját házunk tájékán!
El kell ismernünk:van mit!!!

gjokkel | 2010. január 5. | 10:40:55

Az EU tulajdonképpen előtanulmánya a viszonylag hamar (50-100 éven belül) kényszerűen létrjövő bolygószintű kormányzásnak. Koppenhága bebizonyította, hogy a független országok nem képesek még a legégetőbb krízisben sem az együttműködésre. Ezt tudomásul kell venni.
Az EU tagországok között minden konfliktusfajta előfordul, a gazdasági/politikai fejlődés stációi (protekcionizmus, korrupció, bürokratizmus) pedig globális szinten is ugyanígy meg fognak történni.
Ez egy modellkísérlet, amit később talán lehet majd használni.
Ez az egyetlen út, amin az emberiség globális háború (globális, tervszerű mészárlás, "globokauszt") nélkül végigmehet. Kicsi a siker esélye, de az alternatíva olyan katasztrofális, hogy belegondolni sem szabad.

puli | 2010. január 5. | 10:26:22

Az EU csatlakozás magával hozta a támogatások rendszerét . Ez eddigi életem legsötétebb kontra szelekciós tapasztalatait is túl szárnyalja .
Az EU csatlakozás előtt sikeresen írtam pályázatokat . A csatlakozás óta erre semmi esélyem sincs .
De vajon mi miatt van ez ? Először is isten óvjon attól hogy valami értelmes dologra lehessen pénzt költeni .Másodszor a bamba célok érdekében felhasználásra kerül az állami támogatás .Tipikus példa az arasznyi magasságú kilátó esete.
Szép városunk normálisnak éppen nem nevezhető , de még az elviselhetőség határain bellüli köz úti közlekedéssel rendelkezett .
Dísztér került a városháza elé-kétszer két sáv megszüntetésével ,-helyette valami nyomorult szökőkutak tömegét tette . Figyelem a felszabadult sávokon tilos gyalog közlekedni !!?? Minden forgalom a régi leromlott egy sávos utakra terelve .Hídjaink dögrováson ,kedves ujságocska adó fizető pénzünkből -"nálunk minden a lehető legjobb ..."

goyoo | 2010. január 5. | 09:09:39

Az EU arra lett létrehozva, hogy a tagállamokon belül szabályozza a termelést és a piacot. Ez helyett a fejlett álamok protekcionalizmusa uralja az egész EU gazdaságát. Ezen felül nem védi a piacát az olcsó távol-keleti termékektől, ami jelentős elszegényedéshez , életszinvonal csökkenéshez vezet, pillanatnyi előnyökhöz jutás érdekében.
Semmi tervezés, csak a profit. Ez valahol engem a kapitalizmus kezdeti szakaszára emlékeztet, ahol szűk csoportok érdekében kizsigerelik a dolgozókat.Lassan már a kínai bérszínvonalakon kell dolgoznunk.
Megér nekünk ennyit a kínai piac. A jövőre nézve nem sok előnye származik Európának ebből.

tulpenbordo | 2010. január 5. | 07:01:19

Ezt hogy erted? Kifejtened bövebben?

nugát | 2010. január 5. | 00:16:48

Moderálási alapelvek- komment törölve -

HIRDETÉS
Vodkareklám Szófiában. T...
Vodkareklám Szófiában. Túl hamar értek az unióba?
Népszabadság - Teknős Miklós

Mi legyen az Európai Unió következő nagy dobása? Mielőtt bárki ezen töprengene, érdemes számba venni az elmúlt tíz év „félrecsúszásait”. Ezekből válogatott a Centre for European Reform (Európai Reformok Központja) londoni kutatóintézet is – mi pedig megnéztük, mi, miért került be a válogatásba.

1. Szerződésgyártás

Az EU energiáit az elmúlt évtizedben az alkotmánygyártás kötötte le; utólag már elmondhatjuk, kár volt érte. Ráadásul az unió nem sokkal azután vágott bele az európai alkotmány összetákolásába, hogy nagy nehezen kidolgozta az EU-alapszerződés újabb változatát, a nizzai szerződést (ez volt érvényben egészen 2009. december elsejéig).

HIRDETÉS

Rengeteg politikus és szakértő tömérdek időt töltött az európai alkotmány megalkotásával, ám a dokumentumot a franciák és a hollandok népszavazáson végezték ki. További éveket felemésztett az új játékszabály-gyűjtemény, a liszszaboni szerződés összeállítása – ezt pedig az írországi népszavazáson dobták vissza. Sok-sok vita, háttéralku és engedmény, végül egy megismételt referendum kellett a szerződés jóváhagyásához. Itt tartunk most. S hogy hatékonyabban műkö dik-e majd az EU a lisszaboni „házirenddel”? Ezt legfeljebb remélni lehet.

2. Románia, Bulgária

Négyszemközt, nem hivatalosan sokan elismerik: elhamarkodták Románia és Bulgária befogadását az Európai Unióba, s ezzel az EU-bővítés vesztett a hiteléből. Nemcsak a gazdasággal vannak gondok, hiszen minden gazdasági követelményt a korábban belépők (például Magyarország) sem teljesítettek. Zavarba ejtő viszont a korrupció és a szervezett bűnözés szintje a két új tagállamban – csakhogy az EU-felvétel után már jóval nehezebb számon kérni a közigazgatás vagy az igazságügy rendbe tételét. Nyugat-Európában bővítésellenes hangulat alakult ki, és ez megnehezíti a csatlakozásra várók (nyugat-balkáni államok, Törökország) dolgát.

3. Ciprus

Kettéosztott, részben katonailag megszállt országot beengedni az unióba: ez sem tartozik a legszerencsésebb döntések közé. Az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot (a szigetország északi harmadán) a világon egyedül Törökország ismeri el. Ciprus csatlakozásának hívei azzal érveltek, hogy az EU-tagság elősegíti majd az újraegyesítést, de ennek egyelőre a nyomát sem látni. Sőt az unió tagjaként a ciprusi (görög) kormány mindent elkövet, hogy megnehezítse az EU és Törökország kapcsolatát. A ciprusi konfliktusra a tagjelölt országok is előszeretettel hivatkoznak, amikor az unió a stabilitást és a demokráciát kéri számon rajtuk.

4. Közös kassza

Hiányzott a politikai akarat (és bátorság) az EU-költségvetés megreformálásához, amikor a jelenlegi, 2007–2013-as büdzsét véglegesítették a tagországok. Pedig az Európai Bizottság által megrendelt Sapir-jelentés már akkor „történelmi ereklyének” minősítette a költségvetést, amely köszönő viszonyban sincs az európai integráció alakulásával. Kevesebbet kellene költeni mezőgazdasági támogatásokra, felzárkóztatási pénzeket csak a valóban rászoruló tagállamoknak adni, többet fordítani oktatásra vagy kutatás-fejlesztésre – és így tovább.

Hamarosan újraindulnak a viták arról, mire költsön az unió évente körülbelül 120 milliárd eurót. A következő, 2014–2020-as költségvetés kidolgozása a magyar EU-elnökség (2011) egyik legnagyobb kihívása lesz.

5. Világszerep

Ma már mókásnak tűnik az EU 2000-es célkitűzése, hogy 2010-re gazdaságilag utolérje – sőt lekörözze – az Egyesült Államokat. De nemcsak versenyképességben, hanem nemzetközi befolyásban sem tudott Amerika vagy Kína közelébe érni. Az unió közös külpolitikája továbbra is csak álom, a huszonhét tagállamnak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania olyan húsba vágó témákban sem, mint az Oroszországgal fenntartott viszony, vagy az energiabiztonság.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    15 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS