Toleranciaterror | 2010. január 4. | 23:20:14

Szerintem nagyon nagy film, főleg látvány szempontjából. Elsőnek tuti, hogy moziban kell megnézni. :) Majdnem 3 óra tömény MOZI.

Segourney Weavert én már akkor sem tartottam húzónévnek, amikor a Bolygó neve halált játszotta, bár az kétségtelen, hogy volt némi hasonlóság közte és a szörnyek között. :)

Akik meg nagyon szidják a filmet, azok pusztán politikai okokból teszik ezt. Ők a jelenlegi rendszer barátai, kiszolgálói, haszonélvezői. Az afganisztáni és iraki háború pártolói. Ugyanis a film nyílvánvaló párhuzamot von a na-vikat kizsákmányolni akaró emberek és a jelenlegi olajháborúk között.

hysteria | 2010. január 4. | 16:40:07

nekem a film egy 160 perces 3D-bemutató volt. profi munka...
de.
hiányzott az atmoszféra-teremtés nagyon. néha elkapta a rendező, elvarázsolt, elrepített egy másik világba, de aztán elvesztette...
csalódás.
de mégis nagy élmény
elsőnek könnyű lenni:))

Lucius | 2010. január 4. | 16:25:01

Osztom Vakablak véleményét: a film egy fogyasztható szórakoztató termék, egyszer meg lehet nézni, de tulajdonképpen innen-onnan összelopkodott ötletek halmaza. A látvány jó, de ennyi.

Robertinho | 2010. január 4. | 16:01:47

Csákvári úr jól ír, de azért annyira nem, hogy egy cikkét több ízben is közöljék: az oldal szerkesztői másodjára tették fel a címlapra, ezen kritika a magyarországi bemutató apropóján egyszer már megjelent...

misima | 2010. január 4. | 15:54:28

Moderálási alapelvek- komment törölve -

oldfish | 2010. január 4. | 14:31:48

akinek nem tetszik, annak egy Tarr Béla összes, amíg vért nem vizel

strogg | 2010. január 4. | 14:05:21

Szvsz ez a film nem a művészi értékelés alapján ítéelndő meg.
Tisztán azt látom, hogy a történetben hozza a kötelezőt, egy szuper produkció kategóriájában hozza a kötelező kidolgozottságot, és ez minden. Kellett húzónév (S.Weaver), a többi nem fontos.
A film főleg arra gyúrt, hogy bemutassa merre is kell tartnia a mozinak a jövőben.
Tehát újfajta élményt akar letenni az asztalra, és emögött demózza a szükséges technológiát.
A mozizás, és akciófilm készítés új köntöse az ereje a filmnek, és bevalottan ez is volt a cél. Olyan techdemóként foghatjuk fel, mint annó a penge volt (ott az akciójelentekkel, és vágással kísérleteztek), final fantasy (egyértelmű számítógépes techdemo az egész), és hasonlók.

Cameron nagyon jól csinálta, mert összegyúrta a jelenlegi high-tech technikát, felépített egy gyártási megoldást, és az arcába tolta a nézőknek az egészet. A nézők hanyat is estek, mert teljesen új felfogással, és újdonsággal szembesültek.
Cameron kaszál a filmmel, de aprópénz az amiről szó van.
A szakmának azt üzenete: "nah gyerekek, kb: így kéne kinéznie egy filmnek 2010-ben. Ha nincsen hozzá megfelelő megoldásotok, és nem akartok kísérletezni, akkor ott jobbra gizikénél felveszünk rendelést a technológia licenszére...."

silenthill1 | 2010. január 4. | 08:25:18

Na, vakablak, azért ne legyél ilyen negatív. Szerintem sem egy Tarkovszkij, de hát szórakoztatás a fő cél, arra meg csillagos ötössel megfelel :)

Amúgy meg érdekes, a South Parkban is ugyanez a törpös hasonlat van felépítve :D

vakablak | 2010. január 4. | 01:37:27

„képes [...] felépíteni egy olyan dramaturgiai rendszert, amely kellően indokolja, hogy miért is kulminál a film egy félórás harci látványosságban. Teszi mindezt konvencionális hollywoodi precizitással: lassan építkezik, jelenetről jelenetre. [...] a részletek átütő mesévé állnak össze.”

Hogy... tessék? Dramaturgiai rendszer...? Kellően indokolja...? :(

A látványon túl ez a sci-fi-köntösbe bújtatott western a néző intellektuális lealázása volt. A forgatókönyv gyakorlatilag 1:1-es átvétele az 1995-ös Pocahontas c. filmének, ill. lépésről lépésre azonos az 1990-es Dances with Wolves (Farkasokkal táncoló) westernnel (f.sz. és r. Kevin Costner). Az ábrázolt figurák egydimenziósak, képregény-szerűek, a háromméteres hupikék törpikék megfeleltetése az amerikai indiánokkal röhögtetően szembeszökő, az utalások az amerikai külpolitika (expanzió, háborúskodás, miegyéb) jelen vélt vagy valós problémáira annyira gusztustalanul szájbarágós, hogy nézés közben háromszor is elfolyt tőle a magzatvizem. A lélekfa-ceremónia alatti ülős-hullámzós „tánc” szemérmetlen lopás az 1992-es Barakából, a 13. perc környékéről.

A látvány színes-szagos, igen. Csodajó. Kívül csicsás, belül üres: így néz ki a maximális profit után lihegő 400 millió dolláros hollywoodi szuperprodukció.