paragrafus | 2009. december 17. | 23:01:46

Speaker | 2009. december 17. | 22:15:17
....."A NOL egy kicsit megint slendrián, ,mert nem pontosan interpretálja a tényeket. Egyrészt nem 87-es törvényről, hanem 87-ben módosított törvényről van szó"......

Akkor elárulok neked egy hadititkot, kedves Speaker!
Az Alkotmánybíróság által megsemmisített Jogalkotási törvény (Jat.) igenis 1987-es. 1987.december 29.-én került kihirdetésre. Hatályba lépett 1988. január 01.-jén. Ez a törvény először módosításra került 1989. október 22.-ével.

Amit pedig az Alkotmánybíróság megsemmisített, az eddig akkor is hatályos volt, ha alkalmazhatatlan volt.

Speaker | 2009. december 17. | 22:17:15

/Ami lemaradt/Kétségtelen, jogalkotási technikai szépséghiba, hogy az Alkotmány 89-es módosítása alkalmával ezek az inkoherens részek benne maradtak a jogalkotási törvényben, de a fentiek miatt a valóságban ez közjogi problémát nem jelentett. Persze az AB-nek a maga szempontjából igaza van, rendnek kell lenni, mégis félek, hogy a mostani határozatnak praktikus szempontból több hátrányát, mint előnyét fogjuk érezni, mi állampolgárok. Mert ez volt az a törvény, amely az előzetes egyeztetési kötelezettséget előírta a jogszabályok előterjesztőinek, pl. a szakszervezetekkel, a civil szervezetekkel. Nagy összegbe lehet arra fogadni, hogy a törvény hatályon kívül helyezésének időpontjára az Országgyűlés nem fog újat elfogadni, ugyanazon okok miatt, mint amiért eddig nem módosította a korábbit. Nevezetesen, mert kétharmados törvényről van szó. S miután az elmúlt két évtizedben ilyen kérdésekben a pártok nem tudtak megegyezni, ez nyilvánvalóan így marad a továbbiakban is. Nagyon hiányozna a demokratikus jogrendből egy, a jogalkotásra vonatkozó előírásokat tartalmazó törvény. Persze, esetleges 2/3-os kormánypárti többség az új parlamentben legalábbis a politikai akadályokat kiküszöbölné.

Speaker | 2009. december 17. | 22:15:17

A NOL egy kicsit megint slendrián, ,mert nem pontosan interpretálja a tényeket. Egyrészt nem 87-es törvényről, hanem 87-ben módosított törvényről van szó. A tényszerűséget illetően ez a körülmény azért lényeges, mert az inkriminált részeket a törvény már korábban is tartalmazta, nem a 87-es módosítással kerültek bele. Így aztán az sem pontos, hogy a köztársasági elnököt ruházta volna fel az a törvény törvényerejű rendelet /tvr./ alkotására vonatkozó jogkörrel, hiszen köztársasági elnök sem korábban, de még 87-ben sem volt. Tvr. alkotási jogköre az Elnöki Tanácsnak /ET/volt. Az ET-t a 89-es alkotmánymódosítás megszüntette, létrehozta a köztársasági elnöki intézményt, egyúttal annak jogkörét egyértelműen szabályozta, így fel sem merülhet, hogy a köztársasági elnök mintegy örökölte volna az Elnöki Tanács jogköreit. Mellesleg a 87-es módosítás a minimálisra szűkítette azokat a szabályozási területeket, amelyeken az E.T. tvr. alkotási jogköre fennmaradt, például a költségvetést, a gazdaságot, és a politikai intézményrendszert érintő kérdéseket a z Országgyűlés a saját hatáskörébe vonta. Emlékezetem szerint ezen módosítás után az E.T. a továbbiakban minimálisan meghagyott jogkörét sem gyakorolta, azaz, nem hozott tvr.-t.
Ugyanez a helyzet a Minisztertanács és a Kormány jogalkotási jogosítványaival, hiszen a 89-es Alkotmány módosítás ezt is egyértelműen rendezte.
Kétségtelen, jogalkotási technikai szépséghiba, hogy az Alkotmány 89-es módosítása alkalmával ezek az inkoherens ré

Drazul | 2009. december 17. | 20:06:44

Talpramagyar! | 2009. december 17. | 12:41:16

nem ide vág, de a nol eléggé le van maradva hírek terén. Más okát nem látom annak, hogy amikor az mszp bejelentette h mesterházy lesz a miniszterelnök -jelölt, akkor azonnal címlapra került nagy csinnadrattával, most hogy a Jobbik jelentette be ma, még csak egy sor sem jelent meg. Amúgy ha már a nol nem írta meg, akkor azt is megírom, Vona miniszterelnök jelöltsége mellett Morvait köztársasági elnöknek jelölik. Csak hogy legyen hír is :-))))

1) Mit jelentett be a Rosszabbik? Mesterhazy jeloleset? Mert az altalad leirtakbol az derul ki.
2) http://nol.hu/belfold/vona_miniszterelnok__morvai_allamfo_lenne

Ostoba.

Nantal | 2009. december 17. | 14:43:50

Halász: 11:11:41

...az előző kommentem Neked szól, ám lemaradt a hivatkozásom...!!!
...másrészt, - természetesen -, ténylegesen is vannak, tisztességes jogászok is, azonban igen komoly "lámpással" lehet "rájuk akadni"...!!!

Nantal | 2009. december 17. | 14:37:53

...hmm...!!!

...ugyan mit várhatsz TE OV-tól...???
...hiszen Ő, - IS(!) -, JOGÁSZ...!!!
...megoszt, hogy is mondta...???
..."oszt jó napot"...???...!!!
...beszéltél TE mostanában JOGÁSZOKKAL, amelyek közül, - egy is -, elismerte volna azt, hogy hibázott volna, valamelyik eljárásában...???

Talpramagyar! | 2009. december 17. | 12:41:16

nem ide vág, de a nol eléggé le van maradva hírek terén. Más okát nem látom annak, hogy amikor az mszp bejelentette h mesterházy lesz a miniszterelnök -jelölt, akkor azonnal címlapra került nagy csinnadrattával, most hogy a Jobbik jelentette be ma, még csak egy sor sem jelent meg. Amúgy ha már a nol nem írta meg, akkor azt is megírom, Vona miniszterelnök jelöltsége mellett Morvait köztársasági elnöknek jelölik. Csak hogy legyen hír is :-))))

Halász | 2009. december 17. | 11:11:41

Kiváncsian és széles vigyorral várom Ovi regnálását...

naív | 2009. december 17. | 09:52:11

Szóval mégse olyan egyszerű ügy ez a rendszerváltás.
Idő- és munkaigényes demokráciát csinálni.
A sok okos jogásznak fontosabb volt a hatalmi helyezkedés meg a gyűlölködés, mint a meló.
Talán tényleg neki kéne látni most már, mielőtt vége lesz....

paragrafus | 2009. december 17. | 08:34:08

Szóval, az előző (két) hozzászólásomban arra akartam rávilágítani, hogy az Alkotmánybíróság alkotmánysértőnek tartotta a jog alkotását szabályozó törvényt, mert alkotmányosan nem tartotta elfogadhatónak a korábbi e tárgyú szabályozást. (Hozzáteszem, tartalmilag ebben a konkrét kérdésben teljes mértékben osztom az Alkotmánybíróság álláspontját)

Ugyanakkor abból a szempontból kritika tárgyáva kell tennem ezt a határozatot, hogy az Alkotmánybíróság a saját - ideiglenes - ügyrendjének a megalkotásával ugyanúgy (jogellenes) módon élő jogot alkotott, mint mindazok elvileg, akiknek a számára eddig a jogalkotási törvény az Alkotmánnyal ellentétesen biztosította.

Az Alkotmánybíróság - bár kétségtelen - széles keretek között rendelkezik eljárási jogosultságokkal, egyet azért nem tehet meg. Élő jogot nem alkothat. Márpedig a saját ügyrendjánek a megalkotásával pontosan ezt tette. Élő jogot alkotott.

És mindennek tekintetében már erősen aggályos számomra - a hitelesség tekintetében - az Alkotmánybíróság ezen döntése. Önmaga irányába már nem volt ilyen következetes az Alkotmánybíróság!
Szóval kivéve a gyevi bírót.......

paragrafus | 2009. december 17. | 08:24:22

Folyt.:

.....Ellenben a saját, ideiglenes ügyrendjének a megalkotásával az Alkotmánybíróság jogot, élő jogot alkotott, amivel túllépte a saját, törvényben és az Alkotmányban biztosított hatáskörét. Az Alkotmánybíróság a saját ügyrendjének a megalkotásával - annak tekintetében, hogy a törvény ezt az Országgyűlés hatáskörébe utalja - szó szerint elvonta az Országgyűlés törvényalkotási hatás- és jogkörét. Függetlenül attól, hogy az Alkotmánybíróság - számomra döbbenetes módon - nem tartja (mulasztásos) alkotmánysértésnek, hogy a törvényalkotó 1989 óta mind a mai napig nem alkotta meg az Alkotmánybíróság működéséről szóló törvényt.

Megjegyzem: ha történetesen az Alkotmánybíróság nem tekintené a saját maga által megalkotott, ideiglenes ügyrendjét jogi normának, akkor nem is működhetne az alapján sem. De azzal, hogy az Alkotmánybíróság ez alapján működik, jogi normának tekinti a saját maga által alkotott ügyrendet. Jogi normát márpedig az Alkotmánybíróság nem alkothat. Aztán ezt követően az Alkotmánybíróság lényegében azért nem tartja a törvényalkotó mulasztását alkotmányellenesnek, mivel ő, mint jogot megsemmisítő Alkotmánybíróság, az Országgyűlés hatáskörét elvonva megalkotja azt a jogi normát, amelyet az Országgyűlésnek lett volna a kötelessége.

paragrafus | 2009. december 17. | 08:22:43

Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 29..§.-a szerint Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg.

Nos, ezt a törvényt az Országgyűlés mind a mai napig nem alkotta meg. Ebből következően - éppen ezen törvény egésze alapján - az Alkotmánybíróság törvényesen létezik, de törvénysértő módon működik. Hiszen nincs és nem létezik még mindig az a törvény, amely alapján törvényes lenne a működése.

Kétségtelen tény, hogy az Alkotmánybíróság a 2/2002. (I. 25.) AB határozatában elutasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet abban a tekintetben, hogy az Országgyűlés nem alkotta meg az Alkotmánybíróság működéséről szóló törvényt. Ám ez az elutasítás azon alapul, hogy az Alkotmánybíróság saját hatáskörben megalkotta a saját, ideiglenes ügyrendjét. Tehát az Alkotmánybíróság szerint az Alkotmánybíróság tud működni, mert van mi alapján. Ami önmagában igaz ugyan, de ennek ellenére ebben az esetben még sincs igaza az Alkotmánybíróságnak. Azért, mert az Alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény arra jogosította fel az Alkotmánybíróságot, hogy ún. negatív jogalkotóként lépjen fel, tehát jogi normát megsemmisíthet. És csak megsemmisíthet. Ellenben a saját, ideiglenes ügyrendjének a megalkotásával az Alkotmánybíróság jogot, élő jogot alkotott, amivel túllépte a saját, törvényben és az Alkotmá