belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
21. hétfő

Gyenge diák magas pontszámmal továbbtanulna

A felvételi pontszám nem mond semmit a diák felkészültségéről: egy magas felvételi pontszámot elérő tényleges tudása lehet rendkívül gyenge, és egészen jó is – derül ki egy vizsgálatból.

Varga Dóra| Népszabadság| 2009. december 11. |21 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Pasinszki | 2009. december 12. | 08:17:58

komszomol | 2009. december 11. | 13:18:43
„Vagy úgy is mondhatnánk, hogy a Kádár rendszer volt az igazi demokrácia, amikor az értelmesek tanultak tovább, az ügyes kezűek meg szakmát tanultak, és mindenki jól élt.”
Mondhatnánk, ha szeretnénk marhaságokat beszélni.

Amúgy azt hiszem az a baj, hogy az iskolának egyfelől polgárokat kell nevelnie, holott a tanárok generációja jórészt még olyan iskolákban tanult, ahol alattvalókat próbáltak nevelni, másrészt viszont régi igazság, hogy crescit sub pondere palma.
Hát, eddig nagyon nem sikerült eltalálni a helyes arányokat. Ez pedig sokba fog kerülni, hiszen ha az iskola nem szelektál, akkor szelektál az élet. Kellő szakmai ismeretek nélkül hiába szerez valaki diplomát, amikor nem tudja a rábízott feladatokat ellátni, a munkahelye pillanatok alatt megköszöni az iránta való igazán nincsmit. Viszont úgylehet az ilyen embert meg lehetett volna óvni az efféle kudarctól egy felvételivel, ami töredékébe kerül az egyetemi képzésnek. Vagy meg lehetett volna tanítani az alapokra még a középiskolában, és akkor a szerényebb képességeivel is használható tudás birtokába juthatott volna az egyetemen. (Bár azzal, hogy nem a korosztály 2 – 10 %-a, hanem 20 – 50 %-a kerül be a felsőoktatásba, szükségszerűen csökken az átlagos egyetemista IQ-ja, mert ugye elmozdultunk a Gauss-görbe vastagja felé. Ezt csak megfelelő felsőoktatási struktúrával lehetne kezelni, de nem úgy néz ki, mintha ilyesmire törekedne az oktatási kormányzat.)

Bruderlein | 2009. december 12. | 07:11:51

Azért annyit még hozzátennék, h nem feltétlenül buta az sem, aki nem csinál emeltszintű érettségit, vagy aki anno nem felvételizett olyan szakokra, ahova belehetett kerülni felvételi nékül is. Én 2003-ban kezdtem az egyetemet (ELTE TTK), 2008-ban - ahogy menetrendszerint kellett (ez még a Bologna rendszer előtt volt) - végeztem is, jelenleg doktorizom, biológusként, úgy, hogy még csak nem is érettségiztem biológiából, vay kémiából (tény, h versenyezgettem mindenféle természettudományos tárgyból, de statisztika alapján akkor is a felvételi/emeltszintű érettségi nékül érkezettek közé tartoznék). Sajnos viszont tény, h én inkább a kivétel vagyok.. Kb 200an kezdtünk és 2003ban kb 80an kaptunk diplomát, akik közül csak kb 40nel kzdtem együtt. Még kb 40en végeztek idén.. a többiek... vhol vannak... néhányan még végeznek most, meg az elkövetkező 1-2 évben, de a többiek eltűntek a süllyesztőben... (és még hozzá tartozik, h a hígulás miatt elég sok oktatónk nem igazán szerette az évfolyamunkat, mert túl sokan voltunk...)

irriga | 2009. december 12. | 06:36:00

Az egyetemi felvételit két dologhoz kell kötni.

1. középfokú nyelvvizsga.
2. emelt szintű érettségi.

kékestető | 2009. december 12. | 00:20:58

Egyet értek a kommentelőkkel. Különösen keresztescs | 2009. december 11. | 17:08:33 árnyalta tovább a dolgot. Egy adalék: hivatkozás szokott még lenni, hogy a tanár még tegye külön élvezetessé az órát, mert ha nincs rend, illetve kellő figyelem iránta, akkor ez csak az ő hibája. (És akkor jöjjön az interaktív palatábla a sulikba, hátha leköti őket!) De könyörgöm a kevésbé ill. nagyon szörnyű meseadókon, illetve PC és net-en felnövő gyerekeknek mi lehet már érdekes, és kellőképp ingergazdag egy tanórán, a tanártól? Talán, ha a fiatal némettanárnő sztriptíztáncol a szecskabálon...:-)
Amúgy természettudományos tárgyból emelt szintű jelessel ELTE-re bekerült rokonfiú mondta, hogy a korábbi normál érettségik ill. felvételik nehezebbek voltak, mint amit ő most írt.

Garnela | 2009. december 11. | 21:03:59

Ezzel egyetértek..és mit szólsz az előző kommentemhez? Pénz akkor is kell hozzá..de most csak kivonják..hogy mi lesz belőle...belegondolni sem merek..ezt mint sok éve gyakorló pedagógus mondom((

Villon | 2009. december 11. | 19:45:15

Garnela | 2009. december 11. | 19:30:12
Nos ha tovabblepunk a "kovetkezo szintre", regi kozhely es tobbszorosen bebizonyitott teny, hogy egy allam/nemzet szamara az "oktatas a legjobb befektetes". Innen nezve ha rajtam mulna(sajnos nem) en a tanarokat lenyegesen jobban megfizetnem (ugy is mondhatnam vonzobba tennem a tanari palyat), jobban bevonnam a nyugdijasokat az "oktatasba", viszont kikenyszeritenek egy "kivalasztodast" ertem ezalatt, hogy aki nem odavalo, az ne fertozze a tanulokat.Ami edig a penzt illeti, ezen a "szinvonalon" viszont feltetlenul igaz, mert nyilvan a jo "fizikatanar" is csak fel munkat tud vegezni egy elavult fizikai laboratoriummal. Gondoom nem allunk messze egymastol.

Garnela | 2009. december 11. | 19:30:12

Ezzel egyetértek..és mit szólsz az előző kommentemhez? Pénz akkor is kell hozzá..de most csak kivonják..hogy mi lesz belőle...belegondolni sem merek..ezt mint sok éve gyakorló pedagógus mondom((

Villon | 2009. december 11. | 19:18:22

Garnela | 2009. december 11. | 19:03:48
Eszak Koreanak sok penze van?
Nem kerem tisztelettel mindossze kozpontlag meghatarozott kovetelmenyek vannak es fegyelem az iskolakban! No most ha felteelezzuk ,hogy itt is kozpontilag eloirt vizsagatetelekkel lenne a megmeretes, akkot egy 2-es edemlo dik nem kaphatna 5-ost. Racionalisan ennyi...

Garnela | 2009. december 11. | 19:03:48

Villon.. tévedsz, pénz is kell hozzá!

Garnela | 2009. december 11. | 19:02:35

a dolog fordítva is igaz lehet..a fiam 93% em3lt szintű biosz írásbeli után azért lett6 elkaszálva a szóbelin, mert ahogy mondta az egyik vizsgáztató: Fiatalember, senkit nem érdekel hogy maga többet tud, vegye tudomásul hogy ez érettségi, nem anatómia vizsga.! Persze visszadumált, meg is lett az eredménye..fele pontszám, persze nem vették fel!((

Villon | 2009. december 11. | 19:00:57

Emlekszem ugy 20 evvel ezelott volt egy nemzetkozi matematikai vetelkedo.
Komment nelkul elso Eszak Korea, harmadik Magyarorszag, utolso elotti Egyesult Allamok... Ideje lenne felismerni, hogy Magyarorszag nem engedheti meg maganak azt a luxust, hogy az alapokatatas igy felhiguljon.
Megsugom, ez nem penz kerdese. Akarat kell hozza... Mert ugyebar azert van
1-5 ig az osztalyzas, hogy a kulombsegeket erzekelni lehessen. Persze a "kulfoldet" lehet "majmolni" is . Meg atvenni azt ami jo(mert olyan is van), de nem a hulyesegeket, mert ugyabar abbol is van boven...

Villon | 2009. december 11. | 18:54:03

Nos ide vezet az ,hogy a kovetelmenyeket uveghazban felnott burokratak hatarozzak meg. Ide tartozik a "bukas/evismetles" eltorlese is.
Dolgoztak onok mar hasznalhatatalan "vorosdoiplomassal"? en igen.
Tovabbmenve igy mi mindjajan becsapjuk magunkat es mindenki(a tarsadalom) veszit.Egyetertek az elozo felszolaloval, fizika, kemia, matematika vizsgakat csak kozpontilag meghatarozott vizsgafelvetelekkel lehessen vegezni.

Szamok Embere | 2009. december 11. | 17:16:46

"Az ELTE hároméves fizika alapképzését ugyanis kevés kivétellel azok tudták időben elvégezni, vagyis azok kaptak eddig diplomát, akik emelt szintű érettségivel, vagy tanulmányi versenyeken elért eredményekkel iratkoztak be az egyetemre."

Amikor én arrafelé jártam, akkor csak ezek a diákok kerültek be. Mi értelme van felhigítani az évfolyamokat (tudom a választ, ez csak háborgás).

keresztescs | 2009. december 11. | 17:12:58

Az előző bejegyzésem utolsó bekezdése nem teljes, mert túlléptem a megengedett karakterszámot. Most pótlom a hiányosságot:

Végezetül engedjenek meg egy költői kérdést egy megtörtént eset kapcsán: Tegyük fel, hogy nincs igazam a fentebb leírtakban. Akkor mi lehet a magyarázata annak, hogy egy államvizsga előtt álló egyetemi hallgató, gondolkodóba esik azon, hogy 1938-ban, Európában melyik háború előszelét lehetett érezni?

keresztescs | 2009. december 11. | 17:08:33

Véleményem szerint, a cikkben említett színvonalesésen nincs mit csodálkozni. A végtelenségig egyszerűsített középszintű érettségi és felvételi vizsga nélküli bejutási lehetőség a felsőoktatási intézményekbe, meghozta a hatását.
De a probléma nem ennyire egyszerű. Nem csupán szabályozási kérdés mindaz, amit „minőségi oktatásnak” nevezhetnénk, illetve nem csupán a közoktatás jogi hátterétől függ az, hogy a tanuló tudása eléri-e azt a szintet, ami elvárható lenne egy – felsőoktatási tanulmányait kezdő – diáktól. Itt az is óriási probléma, hogy ma már az általános- és középiskolákban, míg a pedagógustól MINDEN számonkérhető, addig a diáktól SZINTE SEMMI. Kialakult egy olyan „szolgáltatást megrendelő” szemlélet az iskolákban, hogy a pedagógus – mindazon túl, hogy sok esetben a szülői nevelés hiányosságait is pótolni igyekszik (persze – érthetően – többnyire sikertelenül) – „töltse bele” a tanuló fejébe a szükséges tudást. A lényeg, hogy a nebulónak véletlenül se kerüljön erőfeszítésébe az iskolai kötelezettségek teljesítése. „Kompetenciaalapú oktatás” címszóval gyakorlatilag kétségbeejtően a minimumra szorult a lexikális tudás szükségessége.
Mindezekhez párosul (sőt, úgy is mondhatnám: ezekhez igazodik) a cikkben is említett középszintű érettségi színvonala és a felsőoktatási intézményekbe való bejutás játszi könnyedsége. Hát akkor ezek után nincs min csodálkozni!
Végezetül engedjenek meg egy költői kérdést egy megtörtént eset kapcsán: Tegyük fel, hogy nincs igazam a fentebb l

komszomol | 2009. december 11. | 13:18:43

"irriga | 2009. december 11. | 08:45:33

Hazánkban a demokrácia nem jött be."

Vagy úgy is mondhatnánk, hogy a Kádár rendszer volt az igazi demokrácia, amikor az értelmesek tanultak tovább, az ügyes kezűek meg szakmát tanultak, és mindenki jól élt.

irriga | 2009. december 11. | 08:45:33

goyoo | 2009. december 11. | 08:15:21

Ezek a hülyék azt hitték a minisztériumban, hogy az egyetemek önállósága majd jó lesz.
Nem lett jó, csak arra szolgál az egész, hogy a saját fizetésüket megemeljék. Az oktatás szinvonala nem számít, csak az állsmi ZS.

Hazánkban a demokrácia nem jött be.

aszteroid | 2009. december 11. | 08:44:00

..és ráadásul az "érettségi" mint olyan, színvonala is nagyot esett, magyarul az is csak egy önámítás, hogy akárcsak megközelítené a régi érettségi színvonalát. Középszintű érettségi eleve csak közepes tudást feltételez, mégha 5-öst is kap rá a diák. Ráadásul a felvételit is megszüntették, tehát ez olyan, mintha anno felvételi nélkül egy közepes matek érettségivel bekerült volna valaki a mérnöki karra.

goyoo | 2009. december 11. | 08:15:21

Miért kellett azt megváltoztatni, ami jól működött??
Mi volt a baj a központi felvételi vizsgákkal?
Miért van kényszer a minisztériumokban, hogy folyamatosan változtatni kell? ( a jót is)
Az általános és középiskolák oktatását is túlreformálták.
Miért?????????

aszteroid | 2009. december 11. | 07:20:17

Ez egy abszurdum: emelt szintű érettségi letétele jelentheti azt, hogy valaki tovább szeretne tanulni, ez pótolhatja egyedül a megszüntetett felvételit.Én ezt nem is értem, hogy lehet, hogy nem így van, Európa más országában is így működik, pl. Nagy-Britanniában: GCSE: általános érettségi,továbtanulásra nem jogosít, A-level:emelt szint, e nélkül nincs továbbtanulás!

irriga | 2009. december 11. | 06:15:59

Vissza a központi írásbeli felvételi vizsgát (emelt szintű érettségi)!

HIRDETÉS
Érettségizők - A szelekc...
Érettségizők - A szelekció az egyetemen kezdődik
Fotó: Móricz Simon

Miközben lényegében eldőlt, hogy egyelőre nem lesz minden felvételiző számára kötelező az emelt szintű érettségi, helyette a kormány a minimum felvételi ponthatárt emelné, a legfrissebb vizsgálatok arra utalnak: a felvételi pontszám semmit nem mond a diákok tényleges tudásáról, de az emelt szintű érettségi igen.

Szeptemberben tíz egyetem és főiskola 15 karának természettudományos és műszaki szakjaira fölvettekkel írattak matematikából, fizikából és kémiából tesztet, a középiskolai tananyagot kérve számon. A Radnóti Katalin, az ELTE Anyagfizikai Tanszékének, Pipek János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Elméleti Fizikai Tanszékének, illetve Csákány Anikó, a BME Matematikai Intézetének oktatója által vezetett kutatásban a műszaki és természettudományos gólyák 20 százaléka töltött ki tesztet.

Az eredmények siralmasak. Matematikából átlagosan 27 százalékot értek el, holott ezeken a szakokon megfelelő matematikai alapok nélkül lehetetlen továbbhaladni. Csak az emelt szinten ötösre érettségizettek tudtak jól – 70 százalék fölött – teljesíteni. Az emelt szinten négyest vagy középszinten ötöst szerzett diákok nem érték el az ötven százalékot sem (50 százaléktól elégséges a teljesítmény). Csákány Anikó szerint a 350–450 pont közötti felvételi eredménnyel érkezők tudása abszolút „belőhetetlen”. A középszintű érettségi nem méri megfelelően a felsőoktatásban elvárt tudást, 81 százalék viszont csak középszintű érettségivel érkezik.

HIRDETÉS

– A minimumponthatárok emelése ezért nem oldana meg semmit, legföljebb néhány rossz teljesítményű diák nem jutna be a felsőoktatásba –mondta. Szerinte a probléma abban van, hogy a rendszer nem kényszerít rá a fölkészülésre, továbbtanulásra.

Hasonló következtetésekre jutott Radnóti Katalin is a kémia- és a fizikateszt-eredmények elemzése során. Tanulmánya szerint a rendszer becsapja a diákokat, hiszen a felvételi pontszám nem ad információt arról, rendelkezik-e a választott szakhoz megfelelő tudással. A fizikadolgozatok eredménye átlagosan 47 százalékos lett: akik nem érettségiztek a tárgyból, 35, a középszinten érettségizettek 58, az emelt szinten érettségizettek pedig 78 százalékot értek el. Kémiából a hallgatói átlagteljesítmény 35 százalékos: a kémiából nem érettségizettek 16, a középszinten érettségizettek 42, az emelt szinten érettségizettek 67 százalékot értek el.

A teszteredmények grafikonja a tükörképét mutatja a felvételi pontszámok grafikonjának: nagyon sokan érkeztek magas felvételi pontszámmal, mégis nagyon sokan írtak gyenge dolgozatot. A fizikadolgozatot megírtak közül például 22-nek volt 400 felvételi pontja: ők a teszten megszerezhető 50 pontból átlagosan 25-öt kaptak. Radnóti Katalin szerint ezek után kétséges, hogy a felvételi pontszám mér-e egyáltalán valamit. Egyértelmű viszont a kapcsolat az érettségi vizsgák szintje, a tanulmányi versenyeken való részvétel és a hallgatók tudása között, és ez nem csak az első évben megíratott dolgozatok alapján látszik. Az ELTE hároméves fizika alapképzését ugyanis kevés kivétellel azok tudták időben elvégezni, vagyis azok kaptak eddig diplomát, akik emelt szintű érettségivel, vagy tanulmányi versenyeken elért eredményekkel iratkoztak be az egyetemre.

 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    21 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS