belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
17. csütörtök

Önarckép roma tükörben

A cigányság történetéről írt könyvet Dupcsik Csaba szociológus

Meglehet, illúzió: a könyv megváltoztathatja a világot. Dupcsik Csaba kötete (A magyarországi cigányság története) nem is erre vállalkozik, mindössze képet állít elénk a cigányságról és rólunk, a többségi társadalomról.

Papp Sándor Zsigmond| Népszabadság| 2009. november 22. |29 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

Pista | 2009. november 27. | 19:38:20

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Bar Nunn | 2009. november 23. | 17:27:23

No, nézzük..

innocent | 2009. november 22. | 21:38:16

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Feco01 | 2009. november 22. | 17:31:20

innocent
Leírtam az utolsó mondatomban.

innocent | 2009. november 22. | 17:27:40

Moderálási alapelvek- komment törölve -

tiItott_baker | 2009. november 22. | 17:26:16

math | 2009. november 22. | 15:18:09

tudja ezt Johannesz is, de teljesen helyénvaló a beírása, mivel ez az interjú kifejezetten a cigányokat úgy általában sajnáltatja, és nem a társadalom többi részét.
Tanuljanak, ne pulyákat csináljanak 11 évesen, segélyre berendezkedve. A Jobbik meg persze, hogy nem tesz semmit, mert bent sincs a parlamentben... A legtöbb amit tehet, hogy hirdeti a programját, amelynek központi eleme a segély leváltása közmunkaprogrammal, és a CIGÁNYBŰNNÖZÉS felszámolása. Erről pedig hiába hazudoztok Frigyessel, mert nem általánosító fogalom, ahogyan a cigányzene sem az, csak némi logikai érzék kellene a belátásához. Nameg az, hogy ezzel a cociológussal együtt lemásszatok a rózsadombi villából a vidéki valóságba.

h.genoveva | 2009. november 22. | 17:25:28

Értelmes munkát kell adni a képzetlen embereknek is. A napokban láttam egy tévé riportot a Salgótarjáni Öblösüveggyárról. A gyárat bezárták, az embereket szélnek eresztették. Az ott dolgozók fele cigány volt. Nagy kézügyességet igénylő, nehéz munka a kézi üveggyártás, és most ismét fellendülőben van a kereslet a termékek iránt. Tessék a gyárat megmenteni , inkább erre kellene a pénzt forditani, mint a választási kampányra! Sok cigány végezhetne továbbra is értelmes munkát, és nem veszne el ez a régi magyar kézmüves tevékenység. Biztosan lenne ilyenre lehetőség másutt is. Csak a politikusok nem foglalkoznak vele. Fontosabb a saját zsebük megtömése.

Feco01 | 2009. november 22. | 17:20:24

A cigánysággal egy nagy gond van,hogy nem képesek emberi normák szerint élni
Amíg ezt nem tanulják meg addig ne akarja senki a nyakunkba varrni őket.
Szerintem nem vagyunk kötelesek tűrni,hogy kiraboljanak,kaszával,kapával támadjanak ránk csak azért mert nekik más a "kultúrájuk".
Éljenek együtt a saját fajtájukkal.

innocent | 2009. november 22. | 17:11:53

Moderálási alapelvek- komment törölve -

weller | 2009. november 22. | 16:58:15

Na a szokásos. A magasan képzett cociológusok megmondják a frankót. Szerintük természetesen ki a hibás azért, mert a cigányok nem hajlandók dolgozni, rabolnak, ölnek, felfegyverkezve járnak? A magyarok!
Lehet igaza van, mert ha a magyaroktól nem kapnának segélyt, nem lenne miből megvenni a fegyvereket és nem lenne miből berúgni a kocsmában.
Csakhogy ott van a bibi, hogy nem a magyarok akarják odaadni a pénzüket segélyre, hanem az uszító kormány teszi ezt ahelyett, hogy munkát adna nekik.

Finalitás | 2009. november 22. | 16:49:06

Moderálási alapelvek- komment törölve -

innocent | 2009. november 22. | 16:14:30

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Szamok Embere | 2009. november 22. | 16:13:05

Pestis, amikor azt írod, hogy "a fehérember normáját kövessék ... a lobbanékony természet legyőzése", ott jó példa a Pörzse minapi viselkedése?

innocent | 2009. november 22. | 16:12:04

Moderálási alapelvek- komment törölve -

math | 2009. november 22. | 15:24:22

"Holott ma, Magyarországon mindenkinek adott az, hogy tanuljon, a közép és a felsőfokü oktatás mindenkinek elérhető."

Ez ugyanúgy igaz, a sok munkanélküli magyarra, akinek nincs eladható képzettsége.




"Inkább arra kellett volna a könyvet és az interjút kihegyezni, hogy hogyan lehet a cigányokat arra rávenni, hogy a fehérember normáját kövessék. (Takarékosság, tervezés, higiénia, a lobbanékony természet legyőzése, a magántulajdon és az élet tisztelete, stb)"

Ugyanúgy nehéz ezt megoldani, ahopgy a tervezni nem tudó, felelőtlen nem cigány magyarok problémáját. Lásd például a devizahitelbe belefürdött magyarok tömegeit.

Nehéz, de a tanulás útján lehet. Ez benne van a cikkben.

Biztos nem lehet őket erre az ótra vinni gárdával.

math | 2009. november 22. | 15:20:24

A probléma neve NEM CIGÁNYBÚNÖZÉS, hanem mélyszegénység, tanulatlanság. Ez problémája sok cigánynak, és sok nem cigánynak egyaránt.

A Jobbik erre semmivel sem tud jobb megoldást, mint más pártok, a Jobbik ez ellen semennyivel nem tesz többet, mint más pártok. A Jobbik az a párt, aki a valós problémáról eltereli a figyelmet a "cigánybűnözés" fogalmával.

math | 2009. november 22. | 15:18:09

Joannesz, tudod az aluliskolázottság az jelelmzően súlytja a munkanélküli nem cigány magyarokat is. Mi akadályozza meg a szabolcsi nem cigány magyarok tömegeit, hogy olyan egyetemre, főiskolára, szakközépbe, szakmunkásba menjenek, ahol piacképes szakképzettséget szerezzenek?!

Egyrészt igen, a cigányokra is lehet azt mondani, hogy tanuljanak. Másrészt ez a nem cigányokra ugyanúgy igaz. Aki a cigányoikkal szemben ilyen élesen krizitál, az akkor a nem cigány munkanélküliek tömegeivel szemben is legyen ilyen kritikus! Aki meg megértő a szegény, munkanélküli, tengődő nem cigány magyarral, az legyen már megértőbb a cigányokkal is!

Azonosan nehéz a helyzetük, amiből van elméleti kiút.

Pare | 2009. november 22. | 15:13:44

laccc23 | 2009. november 22. | 14:22:45
A "cigánybűnözés" rasszista kifejezés - és nincs semmi alapja.
A "rózsadombi hozzállás" akár tájékozatlanság is lehet: a TUDOMÁNY így működik.

math | 2009. november 22. | 15:13:01

Nehéz dolog a hülye jobbikosoknak bármit is elmagyarázni, vagy bármilyen könyvvel bármilyen pozitív hatást elérni. Aluliskolázott, hülye, mélymagyar réteg.

Frigyes | 2009. november 22. | 15:06:07

Na igen, a Jobbik "megoldási javaslatait" "ismerjük": a roma származás önálló büntetőjoi tényállássá tétele, a roma etnikumhoz tartozók jogfosztása, deportálása, fizikai megsemmisítése/vagy az országból való elüldözése. Ahogy a Jobbik és a Magyar Gárda "hirdeti": MINDEN roma bűnöző, csak azért mert romának született - ez a "cigánybűnözés" jelentése a Jobbik és a Magyar Gárda szerint.

Pare | 2009. november 22. | 14:52:49

Joannesz | 2009. november 22. | 14:20:01
Szerintem a gyerekek általában nem tudják mi a helyes! Valakinek/valakiknek meg kellene ezt tanítani(uk).
És képzeld el, hogy minden (ez fizikai törvény) és mindenki (ez meg valszeg társadalmi) a könnyebb ellenállás irányába halad!

Pare | 2009. november 22. | 14:29:47

Hallotál
Természetesen: hallottál

laccc23 | 2009. november 22. | 14:22:45

Tipikus rózsadombi szociológiai hozzáállás. Az író maga még nem volt terepen, közvetlen tapasztalatai nincsenek, ezért hát ír rólok egy köünyvet. Ez logikus. A megfelelő politikusok kezében így lesznek a szociológusok csak a feszültséget gerjesztő írások megalkoztói - ténylegesen soha az életben nem lehet így megoldani pl. a cigánybűnözést. Gratulálok.

Joannesz | 2009. november 22. | 14:20:01

"A romák többsége elszigetelt környezetben él, falvakban, ahol eleve rossz a foglalkoztatottság, ehhez társul az iskoláztatás hiánya."

A mondat első fele világos, ezt még hajlandó is lennék elfogadni, hozzátéve, hogy ez ugyanúgy sújtja a magyarokat, vagy bárki mást is. De könyörgöm, ki akadályozza a cigányokat abban, hogy legalább az általános iskola 8 osztályát elvégezzék? (Ami ugyan kevés, de a semminél mégis több.) Hogy, ha már bemennek az iskolába, normálisan viselkedjenek? 18 éves korig tankötelezettség van, ki akadályozza őket abban, hogy a 8 általános elvégzését követően továbbmenjenek, legalább szakmunkásképzőbe? Valójában saját maguk a fejlődésük és a beilleszkedésük legnagyobb gátjai, nem pedig az állítólag rasszista többségi társadalom.

Pare | 2009. november 22. | 14:19:54

Pestis!
"Nomen est omen."
Hallotál már olyasmiről, hogy: beleérző képesség?

laspalmas | 2009. november 22. | 14:19:46

"Például a munkanélküliség és a mélyszegénység következtében a most felnövekvő nemzedékek jelentős hányada aluliskolázott lesz, mint a szülei, ez pedig megnehezíti, hogy kitörjenek a szegénységből."

Az oktatás ingyenes, sőt a rászorultaknak a tankönyvek is.
Egy szakmunkás vizsgával pedig lehet pénzt keresni.

laspalmas | 2009. november 22. | 14:17:59

"– A romákkal csak áttételesen foglalkoztam, a róluk szóló, velük foglalkozó kutatásokon és kutatókon keresztül. Az elmélettörténet, a társadalomtörténet érdekel, terepen nem jártam."

A valóság nem olvas tankönyveket. Nem az a megoldás a jelen problémáira, hogy okos tudósok megható sztorikat írnak.

sos7 | 2009. november 22. | 14:15:40

Pesszimizmusból jól állunk. Olyan emberek véleményére lennék kíváncsi, akik terepen töltöttek sok időt, és valamit el is értek, és van tervük a jövőre nézve, a cigányság felemelkedésére nézve. Pont nem íróasztal mellől lehet ezt megoldani, de nem is ostorcsattogtatással.

PestisNigra | 2009. november 21. | 11:17:37

Nem tetszik a cikk.

1. A cigányokat áldozatként tünteti fel. Holott ma, Magyarországon mindenkinek adott az, hogy tanuljon, a közép és a felsőfokü oktatás mindenkinek elérhető.
Mondjuk ehhez az kellene, hogy áltiskban ne verjük meg a tanárt, stb. Mert azért analfabétákat még a bolognai rendszerben sem vesznek fel az egyetemre.

2. Nem szól a cikk arról sem, hogy a cigányok hozzáállása a magántulajdonhoz olyan, amilyen. Márpedig ez sokmindenre kihat : p.l. arra is, hogy a munkaadó nem szívesen alkalmazza őket. ( Ugye, senki sem szereti, ha meglopják. És senki sem szívesen vállal kockázatot, csak akkor, ha ebből valamilyen haszna is van. )

Inkább arra kellett volna a könyvet és az interjút kihegyezni, hogy hogyan lehet a cigányokat arra rávenni, hogy a fehérember normáját kövessék. (Takarékosság, tervezés, higiénia, a lobbanékony természet legyőzése, a magántulajdon és az élet tisztelete, stb) A cigány és az európai életfelfogás ugyanis egymással szöges ellentétben áll. És hát, azért mégse mi, a többség alkalmazkodjon egy ( igen agresszív ) kisebbséghez.

HIRDETÉS
„Nem szeretjük, ha valak...
„Nem szeretjük, ha valaki sokat izeg-mozog”
Reviczky Zsolt

– Hogyan kezdett el a cigánysággal foglalkozni? Nem túl kényes ez a téma mostanság?

– A „kényessége” jelzi igazán, milyenfontos kérdésről van szó. De nem mostanság kezdtem: több kisebb megbízást kaptam ezzel kapcsolatban, így voltaképpen belesodródtam a témába.

– Mindig is érdekelte ez a népcsoport?

– A romákkal csak áttételesen foglalkoztam, a róluk szóló, velük foglalkozó kutatásokon és kutatókon keresztül. Az elmélettörténet, a társadalomtörténet érdekel, terepen nem jártam.

– Miért?

– Mert nem értek hozzá. Ma a tudományigazi nagyüzem, ahol már nincsenek mindenhez értő ezermesterek. Sokkal inkább a specializálódott tudás számít.

HIRDETÉS

– Pedig ezt tankönyvnek szánta.

– Inkább úgy mondanám: tankönyvszerű. Úgy gondolom, hogy a hagyományos tankönyvírás ma már problematikussá vált. A hagyományos tankönyvíró ugyanis megkérdőjelezhetetlen tudást közvetít. Manapság azonban szinte mindennel kapcsolatban lehet szakmailag megalapozott – vagy annak tűnő – véleményt találni. Ezért ma már nem elég ismereteket átadni – el is kell magyarázni, hogy honnan szereztem az ismereteimet. Eközben vállalni lehet, sőt vállalni kell bizonyos mértékű elfogultságot is. Ki kell teríteni a kártyákat, bemutatni, hogy milyen vélemények léteznek, majd megmagyarázni, melyikkel értek egyet, és miért. A cigányság történetét is így kell olvasni. Az ilyen elfogultságok vizsgálatával ugyanis rengeteg mindent megtudhatunk – csak éppen nem a romákról, mint inkábba róluk beszélőkről és írókról.


Dupcsik Csaba: Pesszimista vagyok
Teknős Miklós
– Nem félt attól, hogy politika a maga képéreformálja ezt a könyvet is?

– Ez benne volt a pakliban: szinte minden cigányságról szóló cikk, állítás politikai felhangokat kap. Az első romákkal kapcsolatos kutatást egyébként belügyminiszteri rendelet indította el: 1893 egy adott napján Magyarország valamennyi településén össze kellett írni a cigányokat. Jellemző, hogy a körlevélbe azt is belefoglalták, hogy szükség esetén a csendőrség vagy a katonaság is álljon készen. A kutatás kimutatta, hogy a romáknak csak a töredéke sátoros cigány, a döntő többség letelepedve, házakban élt. Mégis, a korabeli közvéleményt változatlanul az egzotikusabbnak tartott sátorosok érdekelték. A fényképészek őket keresték, nem véletlenül egy ilyen korabeli kép szerepel a könyv borítóján is.

– Ígéretes kezdet...

– A folytatás viszont már elmaradt. Éppen ezt követően kezdődött egy hosszú időszak, amikor úgy tűnhetett, mintha nem is létezett volna cigányság. Pedig éppen ebben a korszakban váltak a legnépesebb kisebbségünkké.

– Nem tartották érdekesnek a témát?

– Nem. Pedig – és ezzel a világért semakarom megsérteni az érintetteket – a romák nem „csak” önmagukban érdekesek. Rajtuk keresztül ugyanis a magyar társadalom sajátos képét pillanthatjuk meg. Minden, ami ebben a társadalomban rosszul működik, annak hatása fokozottan lecsapódik a romáknál – türelmetlenségünk, a mássággal kapcsolatos intoleranciánk. Egyetlen példa: miközben szeretjük magunkat gyerekszerető társadalomnak látni, időnként nyomasztó, hogyan bánunk a gyerekekkel a nyilvános tereken. Nem szeretjük, ha valaki sokat izeg-mozog.

– És így máris felbukkannak az előítéletes állítások.

– Pontosan. Például hogy a romák nemszeretnek dolgozni. Tény: a romák kö rében magas a munkanélküliség. Ezt szokták a diszkriminációval is magyarázni, holott sokkal összetettebb a probléma. A romák többsége elszigetelt környezetben él, falvakban, ahol eleve rossz a foglalkoztatottság, ehhez társul az iskoláztatás hiánya. Ezek a tényezők magyarázzák a romák munkanélküliségének úgy kétharmad részét, „csak” a fennmaradó egyharmados részt magyarázza a diszkrimináció. Magyarán: ha a munkaadónak választania kell, kit vesz fel egy munkára, a nem cigányokat részesíti előnyben.

– És ez még csak a folyamat eleje...

– A munka hiányával járó stressz ésfrusztráció beépül a lelkekbe, amit átadnak a következő generációknak is.» szülők által felmutatott kép mindennél fontosabb az első néhány évben: ekkor rögzülnek a később már nehezen legyőzhető, felülírható viselkedésminták vagy azok hiánya. Amikor gyerekek, már az iskolában felsorakoznak a nagy társadalmi versenyfutáshoz, akkor a roma gyerekek döntő többsége messze a rajtvonal mögött áll fel. Minimális az esélyük a táv végigfutására. Az első néhány évben kialakuló esélykülönbségeket még egy ideálisan működő intézményrendszer sem tudná felülírni - a magyar intézményrendszer pedig távol áll az ideálistól.

- Mivel lehetne ezen változtatni?

- Nehéz kérdés. A cigányságot sújtóproblémák nem magukban állnak, hanem láncszerűen összekapcsolódnak, és egymást erősítik. Ördögi köröket alkotnak, amelyeket az egy-egy láncszemre koncentráló programok nem képesek megbontani. Például a munkanélküliség és a mélyszegénység következtében a most felnövekvő nemzedékek jelentős hányada aluliskolázott lesz, mint a szülei, ez pedig megnehezíti, hogy kitörjenek a szegénységből. Ez a helyzet erősíti az előítéletességet, miközben az előítéletesség maga a helyzet fenntartását erősíti.

- Miben bizakodhatunk?

- Pesszimista vagyok. Az ördögi kört,a problémák láncolatát pusztán politikai akarattal nehéz feltörni. Az államszocializmus idején, amikor azt hitték, a politika mindent meg tud oldani, az 1961-es politikai bizottsági határozat kimondta, hogy munkához, lakáshoz és iskolához kell juttatni a romákat. Ennek azonban önmagában semmi eredménye nem lett volna, ha a szocializmus rejtett mechanizmusai nem segítenek. Létrejött viszont egy túlnövesztett nagyipar, hatalmas munkaerő-szükséglettel, a képzetlen munkaerő iránt is - ez valósította meg a romák teljes foglalkoztatását, nem a tudatos politikai döntés.

- Ha nem a politika, akkor mi segíthet?

- A társadalom, a gazdaság érdekeltségét kell kialakítani a helyzet változtatására. Amit a szocialista nagyipar érdekeltségéről mondtam, az jó példa lehetne erre. Sajnos arra is jó példa, hogy nem tudatos szándék hozta létre, ugyanis senki sem látta előre egy ilyen nagyipar létrejöttét, mint ahogy későbbi összeomlását sem. A változás irányait nehéz megjósolni. Ha az amerikai feketék helyzetére gondolunk az ötvenes-hatvanas években egy színes bőrű elnök akkor utópiának tűnt volna. A mai Magyarországon teljesen nyitott, hogy milyen irányban indulunk el.

- Egy bója azért már van.

- Jó lenne ezt hinni... De tudom, hogyérvekkel nagyon nehéz feloldani az előítéletes gondolkodást. Ezért nem is arra törekedtem, hogy szájbarágósan magyarázzam: rosszat tetszenek gondolni a romákról, tessék, itt a jó! Akkor érezném sikeresnek a könyvet, ha olvasói egy kicsit elgondolkodnának azon, honnan erednek a cigányokkal kapcsolatos nézeteik. Ha ez sikerült, akkor a könyv elérte a célját. De nincs sok illúzióm.

Címkék: hétvége, könyv, roma
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    29 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS