A felsőoktatásban tanulók többsége az első diploma megszerzése után sem hagyná abba tanulmányait - derült ki az Educatio Nonprofit Kft. Diplomás pályakövetés 2009 elnevezésű kutatásából, amelynek során mintegy nyolcezer alap-, osztatlan, illetve hagyományos egyetemi és főiskolai képzésben tanuló hallgatót kérdeztek meg terveikről.

A hallgatók kétharmada jelölt be valamilyen továbbtanulási formát: azaz a többség nem elégszik meg az alapdiplomával - nem gondolja úgy, hogy azzal elboldogul a munkaerőpiacon. Legnagyobb részük, 42 százalékuk mesterképzésben tanulna tovább. Fábri István, a kutatás vezetője szerint ez nem annyira meglepő, tekintve, hogy korábban a hagyományos egyetemi képzésben nagyjából ilyen arányban vettek részt a hallgatók, képzésük pedig eleve öt évig tartott.

A bolognai rendszer 2006-os bevezetése a többi között a tömeg- és az elitképzés problematikájának megoldását is célozta. Ebben a rendszerben ugyanis nem kell minden diáknak öt évet egyetemen eltöltenie: aki akar, az alapdiplomával három év után kiléphet a munkaerőpiacra. - Ez azonban a hallgatók terveiben egyelőre nem érződik, már csak azért sem, mert még nem tudják igazán, mire lesz elegendő az alapdiploma - magyarázza a kutatás vezetője, hozzátéve: jövőre valószínűleg nem is lesz olyan könnyű bekerülni mesterképzésre, mint az idén.

A legutóbbi felvételi eljárás során megdöbbentően kevesen jelentkeztek és kerültek be mesterképzésre. A bolognai rendszer második oktatási szintjére alig valamivel több mint 17 ezren pályáztak, holott csupán támogatott képzésben több mint 21 ezer hely volt. Felvételt pedig mindössze 12 ezren nyertek. Az elutasítások fő oka a továbbtanulás minimumfeltételeként megjelölt alapdiploma hiánya volt. Ez nem csoda, tekintve, hogy a 2006-ban a hároméves alapképzésekre beiratkozottaknak csak a fele, természettudományos alapszakokon pedig mindössze a 20 százaléka szerzett idén tavaszra oklevelet. Az idei mester felvételiken így senkit nem utasítottak vissza helyhiány miatt, valódi verseny pedig nem alakult ki a mesterhelyekért: már kettes előtanulmányokkal is be lehetett kerülni.

A felsőoktatási vezetők és oktatási szakértők mindezt az első, kísérleti évfolyam kezdeti nehézségeivel magyarázzák, és bíznak benne, hogy jövőre a mesterképzés be tudja tölteni valódi funkcióját. Szerintük erősebb szelekció lesz, hiszen 2010-ben kétszer-háromszor ennyien felvételizhetnek majd (akkor ugyanis feltehetően azok is végeznek, akik az idén nem tudtak, s hozzájuk csatlakozik a 2007-es évfolyam).Erre utalnak a Diplomás pályakövetés most közzétett számai is.

A kutatás során kapott válaszok ráadásul a természettudományos képzés számára is kedvező képet festenek. Ezen a területen - a társadalomtudományi, a bölcsészettudományi, az informatikai és a műszaki képzésekhez hasonlóan - átlag fölötti a hallgatók érdeklődése a mesterképzések iránt: a természettudományos hallgatók 47 százaléka lépne tovább a második oktatási fokozatra.

Ez különösen annak fényében fontos, hogy az idén rendkívül kevés - mindössze néhány tucat - hallgatót vettek föl természettudományos tanárképzésekre: fizika-, biológia- vagy kémiatanári szakon fele- annyian sem tanulnak most, mint ahányan a korábbi rendszerben ilyen szakon diplomát szereztek. Kérdés persze, hogy a természettudományos alapdiplomával tanári mesterszakon akarnak-e majd továbbtanulni a hallgatók.

A természettudományi szakosok az átlagnál nagyobb arányban lépnének tovább a harmadik fokozatra, a doktori képzésre is: míg az összes megkérdezett 17 százaléka, a természettudományos képzésben tanulók csaknem 30 százaléka jelölte meg céljaként a legmagasabb szintet. Szintén átlag feletti a doktori képzésre vágyók aránya a bölcsész, az orvos és a művészeti képzésekre járó hallgatók között is.

A diploma utáni szakirányú továbbképzést főként a pedagógiai, jogi és igazgatási, orvos- és egészségtudományi képzésben részt vevők választják. Ezeken a területeken a szakirányú továbbtanulás nemcsak a képzési rendszer szerves része, hanem általában a további munkavállalás formális feltétele is.

A hallgatók egy része azt tervezi, munka mellett tanul majd tovább: csaknem 13 százalékuk vállalat által szervezett tanfolyamon venne részt az alapdiploma után. A válaszadók több mint tizede nekiveselkedne egy másik alapdiplomának, és szintén mintegy tíz-tíz százaléka venne részt felsőfokú szakképzésben, illetve nem akkreditált tanfolyamon (egy hallgató több képzési formát is megjelölhetett).

A hallgatóktól azt is megkérdezték, tervezik-e, hogy legalább egy szemesztert külföldön tanuljanak. Fábri István szerint meglepő, hogy a tervek szintjén is csupán a hallgatók egyharmada szeretné külföldön képezni magát.