Csoportos esküvő után magányos válás

Reuters - Vasily Fedosenko

Az új polgári törvénykönyv hatálybalépésével megszűnik a házasságkötés előtti kötelező harmincnapos várakozás, amit a jogalkotó korábban gondolkodási időnek szánt az elhamarkodott esküvők megelőzésére, de a tapasztalatok szerint ez életszerűtlennek bizonyult. Azonban ez nem jelenti azt, hogy a párok azonnal kimondhatnák az igent, mert a házasságkötés időpontját továbbra is egyeztetni kell az anyakönyvvezetővel.

Az új kódex nem tartalmazza a házastársi hűség fogalmát. A változás oka elsősorban az, hogy törvényben jogilag értelmezhetetlen és számon kérhetetlen fogalmat nem lehet szabályozni. A helyébe a felek együttműködési kötelezettsége lép, amely végső esetben a jog eszközével is kikényszeríthető.

Mindazonáltal a jövőben a bíróság akkor is kimondhatja a válást, ha a házasfeleknek nem sikerült megegyezniük a közös javakról. Ma erre nincs lehetőség, mert amíg a vagyonról vita folyik, a házasságot sem bontják fel.

Az új szabályok szerint egyébként a váláshoz elegendő lesz, ha a felek megegyeznek a gyermekek elhelyezésében, a tartásdíjban és a közös lakás használatában, a többi vagyonelemről külön perben lehet majd dönteni.

Együtt vagy külön - a jövőben részletesebben szabályozzák a felek vagyoni viszonyait
Népszabadság - Sopronyi Gyula A szülői felügyelet tekintetében az anya és az apa egyenlő jogokkal rendelkezik ezentúl, függetlenül attól, hogy házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, esetleg a gyermek csupán alkalmi együttlét során fogant - ezt a mostaninál határozottabban szögezi le az új kódex. Mostantól a szülő a gyermekkel kapcsolatos minden tényről tájékoztatni köteles a gyermektől külön élő szülőt.

Igazán lényeges változást jelentett volna, ám az utolsó pillanatban kikerült a tervezetből az a javaslat, amely szerint bizonyos esetekben - például akkor, ha a felek minden lényeges kérdésben egyetértenek - a közjegyző is felbonthatta volna a házasságot.

A házastársak, illetve az élettársak természetesen ma is köthetnek vagyonjogi szerződést, amellyel elejét vehetik annak, hogy a kapcsolat esetleges felbomlásakor vég nélküli pereskedésre legyen szükség annak tisztázására, ki mit hozott a kapcsolatba.

Újdonság viszont, hogy létrehozzák az ilyen szerződések országos adatbázisát. Mindenki maga dönthet arról, hogy bekerüljön-e a nyilvántartásba. Ha úgy dönt, hogy bekerülne, ennek vannak bizonyos szempontból előnyei. Az adatbázisban szereplő szerződést ugyanis senki nem manipulálhatja utólag sem, és ha esetleg valamelyik fél végrendelet nélkül hal meg, az örökösök számára is hozzáférhető lesz a jövőben az alapvető információ egyebek mellett arról, hogy mely vagyontárgyak voltak az örökhagyó kizárólagos tulajdonában.

Amikor a partnerek valamelyike külön vesz fel hitelt vagy vállal más természetű - anyagi következményekkel járó - kötelezettséget, ugyancsak fontos kérdésként merült fel, hogy milyen külön javakkal rendelkezik ezeknek a vállalásoknak a fedezeteként.

Jövőre bővülnek az élettársak jogai. Ma tíz év együttélés kell ahhoz, hogy a hátramaradott élettárs özvegyi nyugellátást kapjon. Az új szabályozásban ehhez igazították egyebek mellett a lakáshasználatra és a tartásra vonatkozó szabályokat is. Vagyis: ha tíz esztendő után bomlik fel az élettársi kapcsolat, a rászoruló fél a különválást követően tartást követelhet egykori társától, és igényt tarthat arra is, hogy a közös lakást a továbbiakban is használhassa.

Kapcsolódó cikkek: Albánia elismerné a melegházasságokat | Egyneműek is lehetnek élettársak, de gyereket nem fogadhatnak örökbe | Charlize Theron nem megy férjhez, amíg nem engedélyezik a melegházasságot | Együttélés csak próbaházasságként | Hűtlenségi teszt fogkeféből