Kajakosok a sukorói partok mentén - Ha a számvevőkön múlik, elúszik a kaszinóprojekt

Népszabadság - Szabó Bernadett

"A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács és a vezérigazgató beavatkozásai, döntései összességében nem voltak célszerűek és eredményesek, nem egy átgondolt stratégia mentén - egyes esetekben a vagyontörvényben és a költségvetési törvényben foglaltakkal és egymással ellentétesen - születtek, így nem segítették elő a vagyontörvényben és annak indoklásában megfogalmazott célok megvalósulását" - ennél sommásabb és jellemzőbb mondatot keresve sem találhatna az, aki elolvassa az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentését a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2008-as működéséről, amelyet ma ismertetnek az ÁSZ illetékesei.

Mint lapunk már a múlt héten is megírta, a jelentéssel nem ért egyet az MNV Zrt. vezetősége: még a frissen kinevezett vezérigazgató, Kamarás Miklós is bírálta azt, pedig a vizsgált időszakban nem volt részese az MNV működésének. (Tapasztalata azért van az állami vagyongazdálkodással kapcsolatban, elvégre 2002 és 2004 között az MNV egyik jogelődje, az ÁPV Rt. vezérigazgatói tisztét töltötte be.) Szerinte ennyire lesújtó és lekicsinylő megállapításokat sem az MNV, sem pedig elődszervezetei nem kaptak még. A vagyonkezelő néhány oldal híján ugyanakkora terjedelemben összegezte ellenérveit és észrevételeit a jelentéssel kapcsolatban, mint amekkora az ÁSZ hozzáadott értéke a dokumentumban.

A számvevők azonban nemcsak a vagyonkezelőt szórják meg kemény kritikával, a működését lehetővé tevő jogi környezetről is lesújtó a véleményük. Ahogy az MNV-nek, úgy a jogi háttér biztosításáért felelős Pénzügyminisztériumnak is lehetősége volt véleményezni a jelentésben foglaltakat, ám a szaktárcának nem volt érdemi mondandója: mindössze annyit közöltek, hogy nem kívánnak észrevételt tenni. Ennek többféle olvasata lehet, ám forrásaink szerint a dodonai állásfoglalás azt jelenti, hogy a PM-ben gyakorlatilag elismerik a jelentésben foglaltakat. Tisztább lesz a kép, ha az MNV kifogásaira adott számvevőszéki válaszlevélből idézünk: ebben azt közli Bihary Zsigmond főigazgató, hogy az MNV felett a részvényesi jogokat gyakorló szerv - vagyis a Pénzügyminisztérium - elfogadta az ellenőrzés megállapításait, és a vagyonkezelő által utólag kért észrevételekkel több esetben nem értett egyet, amit az ÁSZ a jelentés tervezetében - a szaktárca kérésére - fel is tüntetett. A teljes képhez tartozik, hogy Oszkó Péter tárcavezető hétfőn jóváhagyta az MNV tavalyi évre vonatkozó három beszámolóját - köztük olyanokat, amelyeket az ÁSZ is hiányolt.

A PM tehát elfogadja a megállapításokat, miszerint például a kialakított vagyonkezelői rendszer stratégiai és jogi szabályozása nem elég világos, nem elégséges a törvényhozói szándékok érvényesítéséhez. A működés gyakorlata pedig nem biztosítja a vagyongazdálkodással kapcsolatos célok, elvárások teljesülését. De magáról a vagyontörvényről, valamint a végrehajtására és könyvvezetésére kiadott kormányrendeletekről, sőt még az államháztartási törvény idevonatkozó passzusairól is megállapítják: azok nem voltak elégségesek a vagyongazdálkodási célok eléréséhez, s nem határozták meg az MNV Zrt. gazdálkodásával kapcsolatos legfontosabb szabályokat.

Úgy tudjuk, az ÁSZ-on belül egyöntetű a vélekedés, hogy a vagyontörvény által láthatóvá váltak az állami vagyonnal való gazdálkodás azon rejtett hibái, amelyekről mindeddig csak sejtésük lehetett az illetékesek. Épp ezért a Pénzügyminisztériumra, valamint az Országgyűlésre is komoly munka vár: a hatályos szabályozás javításra szorul. Ezen gondolatok tetten érhetők a jelentés ajánlásai között is, amelyek egyik legfontosabb "üzenete", hogy a jövőben szigorúbb kontroll alatt dolgozzon az MNV mindenkori vezérigazgatója, illetve a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács. Utóbbinak - mint a vezérigazgató felettes szervének - észrevételei azonban meg sem találhatók a jelentésben, mivel először szeptember másodikán üléseznek.

A jelentés sok helyütt tesz javaslatot a felelősségre vonásra. A számvevők emlékeztetnek arra: több ügyben folyamatban vannak büntetőeljárások. Maga az ÁSZ ugyanakkor saját hatáskörben ilyet nem indított, ám a jelentésben szerepel, hogy munkatársaik az ügyészség rendelkezésére bocsátottak dokumentumokat, sőt, a számvevők akár tanúként is meghallgathatók, ha arra a hatóság igényt tart. Arról még a szervezeten belül is megoszlanak a vélemények, hogy az egyes ügyek eljuthatnak-e a büntetőügyig. A "hivatalos" álláspont az, hogy a jelentés a tulajdonosi jogok gyakorlójához, vagyis a szaktárcához rendeli a felelősségre vonás jogkörét.

Figyelemre méltó, hogy a sajtóban leginkább felkapott üggyel, a sukorói telekcserével az ÁSZ ugyan foglalkozik, ám a feladatok megjelölése között nem található kifejezetten ehhez kapcsolódó ajánlás, sem a szaktárca, sem a tanács részére. Feltehetően azért, mert a szerződést a számvevők semmisnek tekintik.

A dokumentum részletesen foglalkozik a Magyar Köztársaság Moszkvai Kereskedelmi Képviseletének helyet adó ingatlan eladásával is. Az ingatlant nem nyilvános pályázaton értékesítették - állapítja meg a jelentés, de ezen túl felróják azt is, hogy a vételár hónapokkal korábban beérkezett az MNV számlájára, mintsem a tanács döntése megszületett volna a tranzakcióról. Ráadásul a határozat is hiányos volt. A jelentés megállapítása szerint az vezetett ehhez a helyzethez, hogy az ügyben a magyar államot képviselő szervezetek között nem volt egyeztetés. A vagyonkezelő viszont úgy véli, hogy a pályázat csakis zártkörű lehetett egy több évtizeddel ezelőtti dokumentum alapján, amely szerint az épület nem adható el, vagy nem engedhető át senkinek az orosz kormány egyetértése nélkül. Székely Árpád nagykövet nyilatkozata alapján az Oroszországi Föderáció Külügyminisztériuma, az Elnöki Hivatal és a Szövetségi Biztonsági Szolgálat a tanácsi előterjesztésben felsorolt három cég esetében járult hozzá az elidegenítéshez.

Kritika éri a Magyar Posta, valamint a MÁV ingatlanértékesítésével, valamint az új irodaházba való költözéssel kapcsolatos döntéseket is. Utóbbi például ingatlanbefektetési alapot hozott létre az üzemi tevékenységre nem használt ingatlanjai hasznosítására (ilyen többek között az Andrássy úti székház), valamint arra, hogy a cég olyan épületbe költözhessen, amely még jobban megfelel a hatékony működés követelményeinek. Ennek az alapnak a működése 344 milliójába került a MÁV-nak, amelyből 38 térült csak meg idáig - írja a jelentés. Az MNV álláspontja szerint ugyanakkor ebben felelősségük nincs, hiszen a MÁV - noha állami szervezet - vagyonkezelésben a közlekedési tárcánál van.

A Magyar Posta esetében azonban a tulajdonosi jogokat az MNV Zrt. gyakorolja: a jelentés esetükben kritizálja, hogy a posta Szugló utcai ingatlanjának értékesítéséből a tervezettnél jóval (1,7 milliárddal) kevesebb bevétel folyt be, továbbá nem készültek teljesen megalapozott kimutatások arról, hogy milyen megtakarítással jár a cég A kategóriás irodaépületbe való költözése. Azt is kifogásolják, hogy a bérleti díjakról euróban szerződött a cég, miként azt is, hogy a négyzetméterárakban a menedzsmentnek nem sikerült érvényesítenie azt, hogy megbízható bérlő, hosszú távra szerződik.

A zárszámadással nincs nagy bajuk a számvevőknek

Továbbra sem tekinti átláthatónak a költségvetési gazdálkodást az Állami Számvevőszék (ÁSZ), de azért látnak javulást a szakemberek - vonható le a következtetés a 2008. évi büdzsé zárszámadásáról készült számvevőszéki jelentésből. A jó hír kategóriába tartozik, hogy a törvényjavaslat normaszövege és a törvényi mellékletek összhangban vannak, összevetése az intézményi beszámolók összesített adataival évről évre kisebb eltérést mutat. Mégsem elégedett maradéktalanul az ÁSZ, szerintük a jelenlegi prezentációs rendszer nem támogatja megfelelően az átláthatóságot, az évek közötti összevetést.

Az államháztartás hiánya 893,7 milliárd forint volt, miközben az eredeti elő-irányzatban 1221,8 milliárd forint szerepelt. A jobb egyenleg elérését a központi költségvetés, valamint a helyi önkormányzatok vártnál kisebb deficitje és az elkülönített állami pénzalapok nagyobb többlete biztosította. Tavaly az államháztartás elsődleges egyenlege (ami nem tartalmazza az államadóssággal összefüggő kamatbevételeket, kiadásokat) többletet mutatott - áll a jelentésben, ám a számvevők felhívják a figyelmet arra, hogy idén a tervezettnél nagyobb elsődleges többletet kell elérni az államháztartásban, s valószínűleg ez lesz a helyzet jövőre is. Mindezt azért, mert az államadósság tavaly tovább nőtt, így a kamatkiadások csökkentése csak úgy érhető el, ha az állam szokásos működéséhez kapcsolódó kiadások nem szállnak el. Ebben a jelentésben is lesújtó képet fest az ÁSZ az állami vagyongazdálkodásról. Nem tudtak például véleményt alkotni az állami vagyonnal kapcsolatos bevételekről, hiányzott hozzá a jogszabályoknak megfelelő teljes körű dokumentáció. A pénzügyminisztert arra ösztökélik, hogy gondoskodjon az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások esetében az előirányzat megalapozottságáról, az előirányzat és a teljesítés összhangjának a megteremtéséről. (B. F. Z.)

Kapcsolódó cikkek: Nem lesz termőföld-eladási motratórium a választásokig | Megérkezett a több mint 800 millió euró a Richter-kötvényekért | Nem adják el a vizeket és az erdőket | Az Everesten van az állam vagyona | Elbukták vagyonukat a spekuláns erdészek