Érdemi új információkat a még folyamatban lévő eljárás érdekeinek védelmére hivatkozva nem árultak el a rendőrség illetékesei a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) keddi sajtótájékoztatóján, noha a múlt héten még azt ígérték, bemutatják azokat a perdöntő bizonyítékokat, amelyek kétséget kizáróan igazolják: a múlt csütörtök éjjel Debrecenben elfogott négy férfi felelős hat roma haláláért. Új információk helyett jobbára a sajtóban közölt értesüléseket erősítették vagy cáfolták. Arról, miképpen jutottak a "négyek bandájának" nyomára, konkrétumokat nem árultak el a rendőrség illetékesei.

"Tűt kerestünk a szénakazalban" - így foglalta össze Házi István, az ORFK bűnügyi főigazgatója az elmúlt 13 hónap történéseit. Az orgyilkosok ellen indított hajtóvadászathoz soha nem látott mértékű segítséget kapott az NNI 120 fős nyomozócsoportja a társhatóságoktól, mindenekelőtt a Nemzetbiztonsági Szakszolgálattól. - Még az alvilág is megpróbált segíteni, keresték a lehetséges elkövetőket - mondta a tábornok. Számos fegyvercsempészt, illegális fegyverkereskedőt és orvvadászt adtak rendőrkézre a névvel és névtelenül jelentkező bejelentők.

A sajtótájékoztatón Házi, majd később Petőfi Attila, az NNI igazgatója is hangsúlyozta: a százmillió forintos nyomravezetői díj nem hozta meg a várt eredményt, a gyanúsítottak környezetéből nem kaptak információt. Azt még nem lehet tudni, hogy azért nem, mert a gyanúsítottak ismerősei, rokonai nem tudtak a férfiak kettős életéről, vagy azért, mert szimpatizáltak velük. Elhangzott az is, hogy biztonsága és családja nyugalma érdekében nem szüntették meg annak a 13 éves kislánynak a védelmét, aki a kislétai támadásban életveszélyesen megsérült.

Petőfi Attila a sajtótájékoztatón előbb cáfolta lapunknak azt a hírét, hogy a rendőrség még három személyt keres a gyilkosságokkal összefüggésben, majd kérdésekre válaszolva nem zárta ki, hogy a későbbiek során tovább nőhet a gyanúsítottak száma.

Az aprófalvak cigánytelepeinek szélső házaiban élő romák elleni támadássorozat 2008. július 21-én kezdődött Galgagyörkön, ahol éjszaka ismeretlenek több lövést adtak le egy családi házra. Majd következetett Piricse, Nyíradony, Tarnabod - ezeken a településeken a fegyveres, Molotov-koktélos támadások még nem követeltek emberéletet. November 3-án Nagycsécsen két roma azonban meghalt, amikor előbb Molotov-koktélt dobtak, majd több lövést adtak le a házukra. Petőfi Attila szerint az addig három-négy fős társaság ekkor szétszakadt, s az ezt követő - összesen további négy halálos áldozatot követelő - támadásokat már csak egy kétfős "halálkommandó" követte el.

A rendőrség lényegében már a kezdetektől sorozatgyilkosságként kezelte a támadásokat, miután valamennyit cigánytelepek szélső házaiban élők ellen hajtották végre, minden esetben éjfél és hajnali kettő közt, többnyire vasárnapról hétfőre virradóra. A segítségül hívott FBI-os profilozók is megerősítették a feltételezést: a támadásokat 20-40 év közötti, fegyverekhez értő, jó "terepállású" autókkal rendelkező, éjszaka (is) dolgozó személyek követhették el. A hét végén letartóztatott négy gyanúsított mindegyikére illik ez.

A rendőrség a 300 bejelentésből, amit a nyomozás kezdete óta kapott, 240-et már ellenőrzött. Ezt a munkát a feltételezett elkövetők letartóztatása ellenére folytatják, hátha újabb bizonyítékok kerülnek elő, vagy további elkövetők, bűnsegédek kilétére derül fény.

Az akcióban 16 helyszínen tartottak házkutatást, és lefoglaltak egy kisebb fegyverarzenált, benne hat golyós és sörétes puskát. A rendőrség szerint ezek közt lehetnek a gyilkos fegyverek. Lefoglaltak több személygépkocsit és egy motorkerékpárt, mintegy 140 különféle lőszert, "célzást segítő eszközöket", valamint térképeket és térképrészleteket. Ez utóbbiak közt megtalálhatók a korábbi támadások egyes helyszínrajzai éppúgy, mint olyan településeké, ahol (feltételezések szerint) a későbbi támadásokat tervezték.

A sajtótájékoztatón Házi István és Petőfi Attila is elmondta, hogy több helyszínen is a tettesektől származó DNS-eket rögzítettek, s ezek megegyeznek a gyanúsítottak DNS-ével. A DNS-azonosság és telefonjaik híváslistája buktatta le őket. Közülük csak két személyt (valószínűsíthetően a K. testvéreket) gyanúsítanak azzal, hogy mind a kilenc támadásban (azaz a négy, összesen hat emberéletet követelő gyilkosságban) részt vettek. A másik két gyanúsított egy-egy, a galgagyörki és a tiszalöki akcióban vett részt a gyanúsítás szerint.

Petőfi Attila mindazonáltal hangsúlyozta: a rendőrség semmiféle rokoni, üzleti, baráti, családi kapcsolatot nem talált az áldozatok közt. Egyelőre az egyetlen lehetséges indíték: a rasszizmus.

A Népszabadság információi szerint a rendőrség legalább két támadás helyszínén megtalálta a K. testvérek DNS-ét. Azt, hogy hol keressék őket, a tetthelyek körzetében mobilon bonyolított telefonbeszélgetések híváslistáinak elemzésével állapították meg. Ebből a szempontból sorsdöntő volt a kislétai akció.

Állítólag az összes tetthely közül Kisléta környékén volt a legkisebb a telefonforgalom. Az NNI elemzői akkor figyeltek fel azokra a készülékekre, amelyek mind a kilenc tetthelyen feltűntek. Kiderült, hogy ezek más napokon - esténként és éjszakánként - jellemzően egy debreceni bárból forgalmaznak. Amikor ez kiderült, a BRFK-tól "kölcsönzött" rendőröket küldtek Debrecenbe, akik "a helyet hírből ismerő szórakozó fiatalokként" egy hétig figyelték a telefonok gazdáit.

Úgy tudjuk, ez idő alatt szerezték meg a K. testvérpár DNS-ét és derítették fel, hogy a bárban hol rejtették el a feltehetőleg a gyilkosságokhoz is használt fegyverarzenált. Miután a nyomozásban kulcsszerepet játszó szakértői intézet értesítette a Nemzeti Nyomozó Iroda vezetőit a tetthelyeken talált és a bárban rögzített DNS-minták azonosságáról, Petőfi Attila és munkatársai az azonnali akció mellett döntöttek. Kockázatos lett volna ugyanis kivárni, hangsúlyozták egyöntetűen, amíg újra támadásba lendülnek.