Iskolai menza - az ajánlás szerint kerülendő a leveskocka és a szörp is
Reviczky Zsolt Meglepő módon szinte valamennyi parlamenti párt egyetért azzal, hogy a családi pótlékkal valamit kezdeni kell, mert az nem mindig jut el a gyerekekhez. Az MSZP például egy részét természetben adná ki (ez a javaslat már a parlament előtt van), most pedig az MDF állt elő új ötlettel: a fórum szerint azt, hogy a családi pótlék minden fillérét a gyermekre fordítsák, úgy lehet garantálni, ha a juttatást az óvoda utolsó évére, illetve a gyermek 14 éves koráig az iskolák kapják.

- Bizonyos rétegekben előfordul, hogy nem a gyerekre költik a családi pótlékot. Sajnos van, aki a pénzt a kocsmába viszi - mondta lapunknak Pusztai Erzsébet, az MDF szakpolitikusa. Munkatársunk közbevetésére, hogy e megfogalmazás mögött sokan azt érezhetik, hogy az MDF javaslata cigányellenes, Pusztai Erzsébet azt válaszolta: "Ez nem romakérdés. Vannak romák és vannak nem romák, akik sajnos alkoholisták vagy esetleg drogosok, és nem a gyerekre költik a családi pótlékot." Az MDF elképzelése szerint - ha a pótlékot átcsoportosítanák az iskoláknak - be lehetne vezetni az egész napos oktatást; ez nem napközi otthont jelentene, hanem komplex, színvonalas, "széthúzott" oktatást, sportórákkal és akár délutáni tanórákkal. Az egész napos iskolában minden gyermek számára ingyenes lenne a tankönyv és az étkezés (reggeli, tízórai, ebéd, uzsonna), ezenfelül minden program és az iskolai kirándulás is.

Arra, hogy a rászorulók most is ingyen kapnak tankönyvet és az ingyenes étkezés is biztosított a számukra, Pusztai Erzsébet azzal érvelt: "persze, azok számára ingyenes mindez, akik jelentkeznek és vállalják, hogy rászorultak, s közlik az ehhez szükséges adatokat".

Pusztai szerint javaslatuk elfogadása esetén az iskola egyfajta szocializációs színtérré válna. Arra, hogy ismerik-e a szülők véleményét, és az MDF készített-e valamilyen felmérést, Pusztai Erzsébet azt mondta: nem, de sokan egyetértenek azzal, hogy rászorultsági elv alapján differenciálni kellene a családi pótlékot; másrészt azzal is, hogy sok család életvitele olyan, hogy a szülők nem a gyermekekre költik a családi pótlékot. Az ő javaslatuk megoldást kínál mindkét elvárásra.

- Az MDF mindig arról beszél, hogy erősíteni kell a család intézményét, de a mostani javaslatai éppen ellenkező hatást váltanának ki, vagyis gyengítenék a családokat - állítja ezzel szemben Ferge Zsuzsa szociológus, hozzátéve: a fórum javaslatai arról tanúskodnak, hogy tökéletesen járatlanok a szociálpolitikában. A szociológus, aki munkatársaival rendszeresen kutatja a nélkülöző háztartások helyzetét, azt mondja, a legszegényebb szülők is a gyerekek érdekeit tartják szem előtt. Vagyis, a gyerekeiknek inkább megveszik a gyógyszert, a gyümölcsöt, mint maguknak. Ferge emlékeztet arra, hogy közel egy évtizede folyamatosan azt mutatják a kutatások, hogy a legszegényebbeknél is nagyon kevés, 1-3 százalékos kivétellel a gyerek az első.

Ferge kiemeli: a szociálpolitika szakma, ezért, aki ilyen javaslatokat fogalmaz meg, annak ismernie kellene a családi pótlék történetét és európai gyakorlatát. Az unió országainak zömében ugyanis ez a juttatás - ugyanúgy, mint Magyarországon - univerzális, kevés helyen kötik jövedelemhatárhoz a kifizetését. A családi pótlék filozófiája szerint a gyerek "beruházás a jövőbe", és felneveléséhez a közösség tagjai hozzájárulnak. A készpénzes támogatás mellett egyébként még ott vannak azok a szolgáltatások, amelyek a gyerekek komplex szükségleteinek ellátását segítik, így az egészségügy, az oktatás és a gyerekek nappali ellátásáról gondoskodó intézmények. - Egy olyan országban, ahol a legkisebbek jóléte igazán fontos, ezek a közszolgáltatások magas színvonalon működnek - mondja Ferge Zsuzsa.

Az MDF azon állítására, hogy a családi pótlékot azért kell az iskoláknak adni, hogy a pénz így csak a gyerekhez jusson, Ferge azt mondja, a villanyszámla kifizetésével, a televízió-nézéssel, a lakás karbantartásával is részesül a gyerek a pótlékból. Ferge figyelmeztet: az MDF politikusai sokszor emlegetik, hogy a családokat erősíteni kell, de azzal, hogy a pótlékot az iskolákhoz csoportosítanák, megkurtítanák a családok költségvetését, és az autonómiájukat is megsértenék. Ráadásul elképzelhetetlennek tartja, hogy a pedagógusok egy ilyen adminisztrációs terhet a nyakukba tudnának venni. Szerinte nem a családi pótlékkal kellene hozzájárulni a valóban kívánatos egész napos iskolához, amelynek létrehozása benne van a Gyermekszegénység elleni nemzeti programban, amit ezúton ajánl az MDF politikusainak figyelmébe.

- A szociálpolitika nem ötlethalmaz, ahogy azt, úgy tűnik, a politikusok képzelik, hanem egy száz éve szervesen építkező tudásrendszer. Ennek a tudománynak első nagy alakja száz évvel ezelőtt Heller Farkas közgazdász volt, aki, ha ma élne, és ha az MDF valóban európai értelemben vett konzervatív párt lenne, hozzájuk tartozna - teszi hozzá.

A jelenleg érvényes rend szerint az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás révén mindenkinek, aki

a) tartósan beteg,

b) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos,

c) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgraphia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar),

d) három- vagy többgyermekes családban él,

e) nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult,

f) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül.

a tankönyveket ingyenesen kell biztosítani.

Az óvodás, 1-5. évfolyamon nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek után az intézményi térítési díj 100%-át kedvezményként kell biztosítani (ingyenes étkezés).

Az e körbe nem tartozó, de

- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek és tanulók után,

- a három- vagy többgyermekes családoknál gyermekenként,

- a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermekek, tanulók után az intézményi térítési díj 50%-át kell biztosítani.

Közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni:

- a tizennyolc éven aluli,

- a huszonöt évesnél fiatalabb, közoktatásban nappali rendszerű oktatásban részt vevő, illetve felsőoktatásban nappali tagozaton tanuló, valamint

- az életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermeket.

Kapcsolódó cikkek: Embertelen | Monokon csak az kap segélyt, aki műveli a kertjét | Bajnai: augusztustól akadálytalanul működik a krízisalap | A kormány egymilliárd forinttal indítja a krízisalapot | Százmilliós amerikai segély Pakisztánnak