Eljött az igazság pillanata Orbánéknak

Borzalmas dolgok történhetnek az országgal, ha nem jön létre a megállapodás, ezért arra voksolok, hogy lesz egyezség – mondja Oszkó Péter volt pénzügyminiszter az IMF és az Európai Unió, illetve a magyar kormány közötti tárgyalások kilátásairól. A pénzügyi szakembert a 2012-es kilátásokról kérdeztük. Szerinte néhány hónap türelmi ideje lehet még a kormánynak.

- Az ideinél könnyebb vagy nehezebb lesz az ország helyzete 2012-ben?

- A pénzügyi stabilitást tekintve a megúszás éve volt az idei, a magán-nyugdíjpénztári vagyon az államháztartási egyenleget, a jó mezőgazdasági eredmények pedig a növekedést mentették meg. Ezekre jövőre már nem lehet számítani: ha el is viszik a maradék nyugdíjpénztári vagyont, az nem tudja eltüntetni a teljes hiányt, mint történt ebben az évben. Minden szempontból nagyobb kihívások elé néz tehát a kormány, illetve az ország. Nem lehet kivárásra játszani, a kormány számára eljött az igazság pillanata, most kiderül, tényleg kész-e a kormányzásra.

- Az emberek mindebből mit fognak érzékelni?

- Ez elsősorban a kormány tevékenységétől függ. Alapvetően nem rosszak a magyar gazdaság fundamentumai, ahhoz elég alapot szolgáltatnak, hogy jó gazdaságpolitikát lehessen folytatni. Sok európai ország örülne a miénkhez hasonló mértékű államadósságnak, hiánynak.

Megnehezíti viszont a dolgunkat a kormány hitelességének romlása. Ha ebben javulás áll be, akkor újra csökkenő pályára állhatnak a kamatok, ezen keresztül pedig a finanszírozási költségek. Mindennek érdekében meg kell állapodni a Nemzetközi Valutaalappal, mégpedig amilyen gyorsan csak lehet. Ez az optimista forgatókönyv a jövő évre. A másik, hogy nem jön létre megállapodás. Az emberek onnan fogják érezni, melyik pályán járunk, hogy stabilizálódik vagy elszáll a forint árfolyama, megindul vagy fagyva marad a banki hitelezés. A jobbik forgatókönyv megvalósulásához nagyon fegyelmezett gazdaságpolitikára van szükség. Ha a másik utat választja a kormány, és fennmaradnak a „háborús” állapotok, akkor további mélyrepülés vár az országra. Jó lenne, ha valaki felismerné a kormányban, hogy ezzel nem úsznak meg semmit, nem lehet elkerülni a kényelmetlen intézkedéseket.

- Valóban olyan jók a pénzügyi mutatóink, mint a kormány állítja? Tényleges, strukturális javulás áll mögöttük, vagy csak a válsághoz való alkalmazkodás, amit visszarendeződés követ, ha jön a fordulat a növekedésben?

- A fizetési mérlegnél jó ideje zajlik az alkalmazkodási folyamat, amelynek eredményeképpen folyamatosan csökken a külső adósságunk. Ez végre egy kedvező irány, mert a korábbi években meg nem termelt javakból – tehát hitelből – fogyasztott a magyar társadalom. Nagyon itt volt már az ideje az átállásnak a megtakarításokból finanszírozott fogyasztásra. A magánszektor megtanulta, milyen veszélyes csapdát jelent az eladósodottság. Az államra ez ma nem mondható el: az államháztartás strukturális egyenlege sokkal rosszabb, mint a kimutatott hiány. De még ezzel együtt sem állunk rosszul a nemzetközi összehasonlításban. Ami számunkra figyelmeztető: más országok ennél rosszabb mutatókkal is sokkal jobb finanszírozási költséggel jutnak hitelhez a piacokon.

- Nagy ívű terveinek – egymillió munkahely tíz év alatt, 5-7 százalékos növekedés – megvalósításában meddig juthat a kormány 2012 végére?

- Ugyanott tartunk majd,mint idén év végén. Nem számítok a foglalkoztatottság bővülésére, inkább éleződő problémákat látok a minimálbér emelése miatt. Jövő decemberre talán sikerül kievickélnünk a 2012-t meghatározó enyhe recesszióból, és reménykedhetünk abban, hogy 2013-ban már mérsékelt növekedést tudunk elérni. Jelentős strukturális változások hiányában azonban néhány évig le kell mondani az egymillió munkahely és az 5-7 százalékos növekedés részteljesítéséről is.

- Mekkora esélyt ad ma a megállapodásnak az IMF-fel?

- Borzalmas dolgok történhetnek az országgal, ha nem jön létre a megállapodás, ezért arra voksolok, hogy lesz egyezség. Azt viszont nem tudom megmondani, milyen buktatók vezetnek el odáig. Az világos, hogy a kormány rossz tárgyalási technikát választott, amivel feleslegesen megnehezíti a szerződés megkötését. Ha lehet újévi kívánságom, az lenne, hogy ezen a téren álljon be gyökeres fordulat.

- Mennyi ideje van a kormánynak a szerződésre, meddig marad türelmes a piac?

- Ha a piacok úgy látnák, hogy már elszállt az esély a megállapodásra, akkor néhány hónapja maradna a kormánynak, mert onnantól nagyon nehezen lehet menedzselni az ország finanszírozhatóságát. Ha a piacok hisznek a megállapodás esélyében – és én azt gondolom, hogy jelenleg még inkább ez a helyzet –, akkor a kormány nyerhet további néhány hónapot.

- Mit kérhetnek a szerződésért cserébe a nemzetközi szervezetek?

- Nyílt lapokkal játszanak, elmondták, hogy konszolidált gazdaságpolitikát, a jegybanki függetlenség fenntartását, illetve azt, hogy a stabilitási törvénnyel ne tegye kiszolgáltatottá az országot a kormány. Ezeket könnyen teljesíthető feltételeknek tartom, végtére is nem azt kérték, hogy csökkentsük a nyugdíjkiadásokat, a közszolgálati béreket.

- Később kérhetik ezeket?

- Amennyiben a költségvetés tervezett egyenlege tarthatónak bizonyul, akkor nem. A nyugdíjakhoz, bérekhez a csődhöz közeli helyzetben kellene hozzányúlni, amiről jelenleg nem beszélhetünk. Azért sem érzem vállalhatatlannak a hitelnyújtók által támasztott elvárásokat, mert a háromszázalékos deficitküszöb tartása egyébként is feltétele az uniós tagságunknak. Tehát nem kell extra teljesítményt produkálnunk.

- Állítólag az egyik ütközőpont az egykulcsos adó, illetve annak szerepeltetése a stabilitási törvényben. Mi köze ehhez az uniónak? Elvégre az adópolitika nemzeti hatáskörbe tartozik.

- Azonban a kormány most nem úgy tárgyal az EU-val, mint egy uniós tagország, hanem mint egy hitelfelvevő. Aki pedig hitelt kér ezen a piacon, annak olyan gazdaságpolitikát kell folytatnia, ami biztosítja a hitelnyújtónak, hogy a hitelt vissza fogja kapni. Brüsszel megítélése szerint nem nyújt ilyen garanciát, hogy az egykulcsos adót kétharmados törvénybe foglalja a kormány. Ebből nem a stabilitást olvassák ki a hitelezőink, hanem azt, hogy ha 2014 után borul az egyensúly, és nincs olyan politikai erő, amelyik biztosan rendelkezik elég felhatalmazással a törvény megváltoztatásához, akkor egy fontos eszköz kiesik az akkori kormány kezéből az egyensúly helyreállításához.

- Meg fogja, meg tudja buktatni Orbán Viktort az EU?

- Mostanában ez felkapott téma lett. Én úgy látom, a nemzetközi szervezetek Magyarország esetében kisebb intenzitással folytatnak személyzeti politikát, mint ahányan abban idehaza reménykednek. Ez Brüsszelre nem jellemző, az IMF-re pedig végképp nem. A tárgyalásokon szakmai tartalmú feltételek vannak napirenden. Aki kormányváltásról álmodik, annak tudomásul kell vennie, hogy ezt belpolitikai porondon kell elérnie.

- Jelenthet kibúvót a megállapodás alól a jegybanki devizatartalék? Egyáltalán: hozzáférhet ahhoz a kormány?

- Anélkül nem, hogy az uniós jogot ne sértsen. Azonban tudjuk, hogy ez a legkevésbé szokta akadályozni a kormányt. Pedig jó lenne, ha nem ebben a megoldásban gondolkodnának. A jegybanki devizatartalék ugyanis nem kizárólag az állam védelmét szolgálja, hanem szélesebb értelemben az ország egészét, beleértve a magánszektort is. A megfelelő szintű tartalék biztosítja a forint védelmét, a bankrendszer stabilitásának megőrzését. Jó, ha tudjuk, hogy a külső eladósodottságunk lényegesen magasabb, mint a jegybanki tartalék mértéke (jelenleg nagyjából 35 milliárd euró). Ha a tartalék gondatlan kezekbe kerül, akkor az egész ország védtelen maradhat.

- Márpedig a szándék tetten érhető az új jegybanktörvényben, a monetáris tanács hatáskörének bővítésével.

- Pont emiatt gondolom azt, hogy nem rendeződött a jegybanki szabályozás miatti konfliktus az Európai Központi Bankkal. Nem a PSZÁF-fal való összevonás és az MNB-alkalmazottak bérezése az igazán lényeges, hanem az, ahogy az új törvény átrendezi a hatásköröket a monetáris tanács és a jegybank belső szervezetei között. Az előbbi testület összetétele, valamint a feladatainak kiterjesztése végső soron a kormány informális befolyását fogja erősíteni.

- Akkor az is mindegy, Simornak hívják-e az MNB elnökét?

- Valóban, Simor András elmozdítására sem lesz szükség ebben az esetben, mert az elnök személye jelképessé válik a folyamat végére.

- Kanyarodjunk vissza a jövő évi kilátásokhoz. Mibe fektesse a pénzét az, akinek még maradt valamennyi tartaléka? Milyen befektetés őrizheti meg az értékét az elhúzódó válság alatt?

- Sok minden függ attól, hogy a kormány végre a valódi stabilizációval kezd el foglalkozni, vagy folytatja kalandor politizálását. Ha utóbbit választja, akkor nehéz megmondani, hol van biztonságban a pénz. Még a párnacihában sem, mert a megugró infláció miatt ott is veszíteni fog értékéből. Ha viszont jó irányt vesz a kormányzás, akkor el kell dönteni, milyen távra és céllal akarunk befektetni. Aki megteheti, hogy hosszabb távon sem kell hozzányúlnia a befektetéséhez, számos lehetőség közül választhat. Sok olyan eszközt lehet vásárolni, ami a válság éveiben leértékelődött, de hosszú távon értéknövekedés elé néz. Az ingatlanpiacon például olcsón lehet vásárolni. Tisztában vagyok azonban azzal, hogy ma kevés embernek adatik meg, hogy ezen törje a fejét. A legtöbben gyorsan felszabadítható befektetésekben érdekeltek, mert nem tudni, mit hoz a holnap, mikor kell feltörni a befektetést, mert megszűnik a munkahely, elmarad a várttól a bérnövekedés. Nekik a betét, a kötvénypiac jelenthet megoldást. Óvnám viszont őket attól, hogy a részvénypiacon fektessék be megtakarításaikat. Ez manapság azok terepe, akik megfelelő vagyonnal és jövedelmi tartalékkal rendelkeznek, és szeretnek kockáztatni.

- A megmaradt magán-nyugdíjpénztári vagyon biztonságban van?

- Nincs kétségem afelől, hogy a maradék vagyonhoz is hozzányúlna a kormány, ha felborulni látszik az egyensúly. S ezt nem lehet kizárni: 2012 legalább olyan nehéz év lesz, mint az idei volt.

„Aki kormányváltásról álmodik, annak tudomásul kell vennie, hogy ezt belpolitikai porondon kell elérnie”
„Aki kormányváltásról álmodik, annak tudomásul kell vennie, hogy ezt belpolitikai porondon kell elérnie”
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.