Utazó'62 | 2009. szeptember 7. | 12:54:13

Borhidi akadémikus biológus, ökológiával foglalkozik. A neten lehet találni számokat, aztán beírni ide kommentbe azzal, hogy ő miért nem tudja, de butaság.

A CO2-szint és a naptevékenység viszonyáról. Ha 100 millió éves léptékben nézzük a Földet azt látjuk, hogy feltehetően a belső működése határozza meg a klímát. A nagy hegységrendszerek kiemelkedése erőteljes lepusztulást és mállást okoz, ami megköti a CO2-t. Ez az oka annak, hogy jelenleg hideg korszakban vagyunk, az eurázsiai és a cirkumpacifikus hegységrendszerek kiemelkedésével egyidejű a lehűlés és a CO2-csökkenés. Nem állítom, hogy a lehűlést egyedül a CO2 okozza, de indítja, majd jönnek a visszacsatolási folyamatok. A naptevékenység csak extrém esetben okoz ilyen mértékű klímaváltozást (lásd korai halvány nap hatása 1 milliárd éve). Amit most naptevékenység hatásának látunk az a 100 milliós skálán csak zaj. Más kérdés, hogy ez a "zaj" a mi életünkre nagy hatással van. A kb. 30 millió éve kialakult, egyre hidegebb időszakon belül az utolsó 1 millió évben voltak hidegebb (jégkorszak) és melegebb (mint ma) időszakok, na ez a Föld pályaparamétereitől és így a beeső napsugárzás mennyiségétől függ.

Az öntözéshez. A jelen klímamodellek 2 fok növekedésig használhatóak. Ezt viszont 50 éves skálán el lehet érni. 5 fok hőmérséklet-emelkedés esetén már csapadékosabb is lehet a klíma itt. Ergo rugalmas tározási tervezés kell.

mizar | 2009. szeptember 7. | 09:29:35

irriga: Klímaváltozás miatt nem. De nagyon érdekes, hogy már ritkán látom hazai földeken az öntözést.
Vízben szegény országok pedig öntöznek, legalábbis nyugaton.
Ellentmondást látok abban, hogy mi, akik vízben gazdagok vagyunk nem öntözünk akkor amikor kellene, hivatkozva arra, hogy drága a víz.
Hogyan lehet drágább a víz nálunk akiknek sok van belőle, mint másoknál akiknél hiány van?

irriga | 2009. szeptember 7. | 09:22:13

mizar | 2009. szeptember 7. | 08:47:55

Vízmérleg szerint ma jóval több helyben lehullott víz távozik az országból, mint amennyit hasznosítunk.
A saját szükséglet tehát határon belül is megvan.

A vízkészlet kb. 115 köbkilométer, az ivóvíz szükséglet kb. 0,6 köbkilométer. Ráadásul ennek többség visszakerül a vízfolyásokba.

De vajon miért én írok számokat és nem a tudós professzor úr?
Helyet kellene cserélnünk?
Én mennék okosakat mondó tudós professzornak, ő pedig megkeresné a kenyérre valót a piacgazdaságban.
Egy kis ferdítéssel: nem csak professzornak kell lenni, annak is kell látszani!

irriga | 2009. szeptember 7. | 09:12:14

mizar | 2009. szeptember 7. | 08:47:55

Hazai folyóink igen változatos vízhozamúak. A Tisza vízgyűjtője alacsony hegységekben van, ahol gyakori a teljes terület egyidejű olvadása. Akkor aztán jön a lé.
A téli vízből időnként túl sok is van hazánkban, ekkor víjjognak a gazdák a belvizek miatt, mely 200-300 000 ha-t is képes elönteni. Szóval tavasszal van víz bőven.
Nyáron ellenben nem esik az eső, a párolgás eltünteti a vízkészleteket a talajból, jöhetne a vízpótlás a zöldárból. Tehát: a júniusi zöld ár vizét kellene tárolni a júliusi, agusztusi öntözésekhez.
A Hajdúsági löszháthoz már van 2 víztározó és csatorna rendszer, a Békés-Csanádi löszhát megtáplálásához kellene a csongrádi víztározó.
Annyira azonban nem vészes a klímaváltozás, hogy hozzákezdjünk az építéshez ...

Egyébként a Csongrádi víztározóból a térség vasas, mangános ivóvizeinek a kiváltása is megtörténhetne. Lásd: Debrecen.

mizar | 2009. szeptember 7. | 08:47:55

irriga: Változik. Most például egyetlen folt nincs a Napon már három éve. Ez máris fél fokos átlaghőmérséklet emelkedést jelent.

Egyébként nem az a véleményem, hogy nem kellett volna szabályozni annak idején a Tiszát, hanem az, hogy túlszabályoztuk, a víz jelenleg átrohan az országon.
Az édesvíz hasznosabb dolog annál, mint hogy mindent elkövessünk azért, hogy mielőbb a tengerbe érjen.

irriga | 2009. szeptember 6. | 18:07:11

Mostanság megpendítették a csongrádi víztározó építésének szükségességét a HELYIEK.

Nem kapott átütő támogatást a terv, érdekes módon Szegedről és Budapestről ....

irriga | 2009. szeptember 6. | 18:02:48

szundaram | 2009. szeptember 6. | 17:56:55


Nekem az a furcsa, hogy mennyit vizsgálják a CO2-t, holott Földünkön minden a Naptól függ.
Egy kicsivel több-kevesebb energia bizonyára befolyásolja életünket.

Hazánkra évente 17700 pakssal egyenértékű energia érkezik a Napból.
Vajon az idők kezdetétől a végzetig?
Vagy időnként változik egy kicsit?

irriga | 2009. szeptember 6. | 17:57:16

A professzor úr figyelmébe:
The International Commission for the Protection of the Danube River (ICPDR) is a transnational body, which has been established to implement the Danube River Protection Convention. The ICPDR is formally comprised by the Delegations of all Contracting Parties to the Danube River Protection Convention, but has also established a framework for other organisations to join.

In 2006, the ICPDR has also been nominated the platform for the implementation of the transboundary aspects of the EU Waterframework Directive (WFD). The work for the succesufull implementation of the EU WFD is therefor high on the political agenda of the countries of the Danube river basin district.
Today national delegates, representatives from highest ministerial levels, technical experts, and members of the civil society and of the scientific community cooperate in the ICPDR to ensure the sustainable and equitable use of waters in the Danube River Basin.

Since its creation in 1998 the ICPDR has effectively promoted policy agreements and the setting of joint priorities and strategies for improving the state of the Danube and its tributaries.

szundaram | 2009. szeptember 6. | 17:56:55

Olyan ez az egész mint valami hype, hogy mindig a globális felmelegedés meg a válság a téma. A Föld egy eléggé zárt rendszer, csak az megy ki innen amit kiviszünk, meg a fény. Az élet pedig mindig túlélte az eddigieket is, hát most is az lesz, majd egyszer valamikor. Legfeljebb az ember eltűnik és jön helyette valami más, ami az akkori legmagasabb értelmet fogja képviselni. Nem eszik olyan forrón a kását, és akármi is történik, a technológia sok kérdésre ad megoldást. Ergo minek félni? A változás törvényszerű. Nem minden rossz ami más. Megoldjuk, mint eddig is mindig. Hogy lesz veszteség? Mindig van veszteség. Elkerülhetetlen. Tehát megint egy olyan dolog, amin az aggódás nem segít. Ez a dolgok rendje.

irriga | 2009. szeptember 6. | 17:53:15

Egyébként 2002-ben a magyarok vágták át a gátat és árasztottak el ukrajnai területet, hogy ne hazai lakott területen legyen több víz a kelleténél.

A hetvenes nagy Tisza árvízet álítólag az okozta, hogy a románok vágták át a határon túl a gátat.

Jó kis kis medencei játékok a vízzel. A probléma az, hogy mi nagyon az alján vagyunka a lavórnak ...

Napjainkban az vízkészlet 0,3 %-át használjuk ivóvíznek és a víz 5 %-t hasznosítjuk valamilyen módon. Ebben a mennyiségben benn van a paksi erőmű hűtővíz használata is.

szundaram | 2009. szeptember 6. | 17:52:15

Majd ismét lesznek akik ezt is megoldják, mint eddig mindent. Akik túlélik túlélik, akik nem, meg nem.

irriga | 2009. szeptember 6. | 17:45:30

Egyébként tudós professzorunk téved, a környező országok között létezik vízmegosztási, vízminőségvédelmi egyezmény.

Itt lehet tájékozódni: http://www.icpdr.org/

irriga | 2009. szeptember 6. | 17:33:45

nane nane | 2009. szeptember 6. | 13:22:55

Azért vegyük azt is észre, hogy a magas vízállások esetén a szomszédok marhára meg akarnak szabadulni a víztől. Lásd: ebben az évben mikor az osztrákok átvágták a gátat, hogy védjék saját településeiket, persze elárasztva magyar földeket. Szóval a jeges és zöldár esetén a szomszédok szabadulnak a víztől. Ha tározókat építenének a víz felfogásához, az nagyon jó lenne hazánknak, mert csökkenne az árvízi csúcs.
De nem építenek - sajna nem is szándékoznak - pedig a magyarok nagyon támogatnák az ilyen építéseket. Mivel ők nem építenk a Tisza völgyben nekünk kell vésztározókat saját hatáskörben létrehozni.

Egyébként tudós professzorunk nincs tisztában a Vásárhelyi tervben épített vésztározók működésével, kialakításával. Azokból ugyanis nem lehet vizet kivenne öntözésre.
1. átlagosan 5 évente terveznek egy feltöltést.
2. alacsony vízmagasság - rendezetlen fenék mellett nem lehetővé nagy mennyiségű víz tározását.
3. víztározásnál szikesedési problémák lépnének fel.
4. a felső szakaszon helyezkednek el, holott ma a Békés-Csanádi löszhát öntözőrendszere hiányzik.

irriga | 2009. szeptember 6. | 17:24:19

mizar | 2009. szeptember 6. | 11:54:19


Látom annyi közöd van hazánk hidrológiájához, mint a cikkbeli tudós professzornak.

A Tisza szabályzása elkerülhetetlen volt, mert:
- a növekvő lakosságnak nagyobb élelmiszer termelőterületekre volt szüksége.
- az utak, vasutak fejlesztéshez szárazföld kellett.
- csökkenteni kellett az árvízveszélyt.
- csökkenteni kellett a lakosság egészségügy fertőzési lehetőségét.

A nagy víz egyébként kétszer jön a folyón, a jeges ár - mely a nagyobb - jellemzően márciusban, ekkor nem tudunk mit kezdeni a vízzel, talajaink telítettek, ilyenkor hallhatsz a belvizekről. A második árvízi csúcs júniusra tehető. Ezt tározva lehet a vizet öntözésre használni.

polly | 2009. szeptember 6. | 15:03:54

hát persze, ezért van árviz!

nane nane | 2009. szeptember 6. | 13:22:55

Azért azt vegyük észre, hogy a Magyarországon áthaladó bővizű folyók egyike sem itt ered, és ebből később, a klíma melegedésével és szárazabbá válásával igen komoly problémák lehetnek. Ha a szomszédok visszatartják a víz nagy részét, nekünk annyi.
Ja, és a Tisza meg a többi folyó szabályozása nem hőstett volt, hanem kapitális hülyeség, ez ma már tisztán látszik.

polly | 2009. szeptember 6. | 12:20:13

szavad isten fülében, mizar, remélem hogy ez a korszak beköszönt majd nálunk is egyszer...

polly | 2009. szeptember 6. | 12:02:59

... ahoz meg kell szabadulnunk a minket irányitó vén rablóktol, és kivánom hogy a következö generáció képviselöi tudós és gondolkodó emberek lesznek, nem pedig ügyvédek és közgazdászok.

polly | 2009. szeptember 6. | 11:59:13

szavad isten fülében, mizar, remélem hogy ez a korszak beköszönt majd nálunk is egyszer...

mizar | 2009. szeptember 6. | 11:54:19

irriga: Elkövettünk egy súlyos hibát, felgyorsítottuk a Tiszát és egyre magasabb gátak közé szorítottuk az árvizek miatt.
Az országon egyszerűen átrohan a víz tavasszal, ahelyet, hogy kanyarogva átáztatná a talajt és virágzó mezőgazdaságot tartana fenn.
Ha okosak vagyunk, Magyarországon mindig lesz víz bőséggel, élelem gondok sem lesznek.
Szervezés kérdése az egész.
Ott van szegénység ahol az élet nem optimálisan van megszervezve vagy butaság vagy valamilyen erőszak, háború vagy diktatúra miatt.
Ahol az értelemnek van szava ott nincs éhség, virágzik a természet, és nem csökkennek az erdők. Sok ilyen hely van a Földön.

mizar | 2009. szeptember 6. | 11:44:46

irriga: Jó látod. A városok miatt magasabb hőmérsékleteket mérnek a mérőállomások, mint korábban. A rengeteg autó mind meleg gázt pöfög ki, több ház van, az aszfaltfelület a sokszorosára nőtt.

Még mindig jobb ha melegszik a Föld, Mint ha hűl.
A gazdag északi népek egy jégkorszak során a délebbre lévőkkel háborúkat vívnának a területeikért. Haderejük és gazdagságuk megvan hozzá.
Viszont elveszítenének sok mindent amit az évszázadok alatt felhalmoztak, városaikat a jég letarolná.

A melegedés kimutathatóan sokszor kisebb kárt okozna az emberiségnek mint egy újabb jégkorszak. Bár abban is lesz majd részünk.

polly | 2009. szeptember 6. | 11:43:55

köszönöm a hozzászólást, dr. photon, nem értek hozzá de abban egyetértek, hogy nem a bankok, vagy fötáv mutyerák zsebébe konkrétan az ökoplusz programba (amihez nagyon sokan nem csatlakoztak) kellet volna önteni pénzt, hanem azonnal alternativ energia pályázatokat kellet volna kiirni, hogy kinöhessenek ezek a földböl mint a gombák... hát ez van... honatyáink ostobasága meg fogja bosszulni magát!

irriga | 2009. szeptember 6. | 10:23:15

Az időjárás nagyfokú vbáltozékonysága egyébként a mérési helyek és mérőeszközök számának növekedéséből is ered.
Egy meteorológus nem azt mondja, hogy az eddigi legmelegebb nap, hanem ez eddig ÉSZLELT legmelegebb nap.
Nem mindnegy ugyanis, hogy az adatsorokat 19 megyszékhelyen napi 3 leolvasással gyűjtik, vagy minden településen percenkénti bontásban tárolják számítógépen. Márhogy a mérőeszközök pontosságával itt ne is foglalkozzak.

Sokat számít a mérőállomások helye is. Szegeden 2 fokot HÜLT az átlaghőmérséklet, mert a belvárosból a repülőtérre helyezték át a mérési pontot.

Sajna sok szor téves az adatok felhazsnálása is. Ahol 100 éven keresztül 13 órakor mérték a hőmérsékletet és ez volt a napi csúcs érték az nem egyezik meg a számítógépről valamely időpontban kiolvasott legmagasabb napi nőmérséklettel.

Persze a mérőműszerek szabványos elhelyezése is megér egy misét a szélsőségek elemzésekor.

Szóval kedves professzor úr, cikkíró!
Melyik az a hazai meteorológia mérőállomás, mely adatai alátámasztják a fenti szösszenetet és hol találhatók ezen adatok meg?

irriga | 2009. szeptember 6. | 07:04:19

Dr Photon | 2009. szeptember 6. | 03:48:10

Hazánkból nem is kell hova menni még egy felmelegedő, száraz éghajlatváltozás esetén sem. Az öreg egyebként 3 változatot említ, de csak az előbbi verziót bontja ki.

Tény: a globális felmelegedés száraz, meleg verziója hazánk helyzetét erősíti, mivel vizzel jól ellátható szántőföldjeink vannak.

Ha a prof olyan bíztos dolgában miért nem sürgeti a dunakilitii víztározó üzembehelyezést, a csongrádi víztározó, öntöző csatornák megépítését?

Túl öreg ahhoz, hogy a változás az ő korában bekövetkezzék.

A meteorológia fejtegetése méltó a cikkiró tudásszintjéhez: dedós.
4-5 év adatai alapján nem lehet klímaváltozást indokolni.
Még 100 év adatai sem egyértelműek.

Én 2 (Karcag, Tarnaörs) 90 éves hőmérsékleti adatsort elemeztem semmilyen konkrét eredmény nélkül.

irriga | 2009. szeptember 6. | 06:53:16

kations | 2009. szeptember 6. | 00:11:41


A CO2 növekedése a légkörben nagyobb hatékonységgal teszi lehetővé a többi erőforrás (napfény, víz, tápanyagok) hasznosítását, nő ez egységnyi területről többletráfordítás nélküli élelmiszertermelés.
A növényi optimum kb. 1000 ppm CO2 a levegőben.

Dr Photon | 2009. szeptember 6. | 03:48:10

Nem szeretem ezeket a "nincs hova menni" jellegu megjegyzeseket. Ezek mogott alerveket erzek arra, hogy megindokoljak miert kell a nemzetek vilagabol valami globalis olvasztotegelyt csinalni. Ezzel egyaltalan nem ertek egyet. A sivatagosodo teruleteket ontozni kellene a tengerviz sotalanitasabol nyert vizzel. A sotalanitashoz es az ontozomuvekhez szukseges energiat napenergiabol meg lehetne termelni, hisz az EU-s DESERTEC program, aminek a megvalositasara mar alairt szerzodest kotottek EU-s vallalatok, pontosan errol beszel. Tessek megnezni a DESERTEC honlapjat. Vagy a kovetkezo cikket a der Spiegelben: http://www.spiegel.de/wirtschaft/unternehmen/0,1518,646781,00.html
Ezeken tobbek kozott az is all, hogy a vilag teljes jelenlegi energiaigenyenek a fedezesehez eleg volna a Szahara algeriai reszenek 1/16-at naphoeromuvekkel lefedni. Ebben mar a naphoeromuvek hatasfoka is benne van. Kepzeljuk el, ha a Szaharaban, Szaud Arabiaban, az USA deli allamaiban, nehany ilyen eromuvet felallitananak. Azert ott, mert ott eleg nagy a nasutes energiafluxusa, vagyis az egysegnyi foldfelszinre eso napenergia mennyisege (Rakterito es Bakterito kozott a legnagyobb). Ezen naőphoeromuvek segitsegevel annyi teruletet ontozhetunk, amennyit akarunk. A talajjavitras is elvegezheto, pl porra tort barnaszen, vagy esetleg koszen hozzakeveresevel a homokos termeketlen talajhoz. Aon felul Kanadaban, vagy Sziberieban meg mindig boven van hely, de akar az USA-ban is. Kanada a vilag legnagyobb orszaga, mindossze 30 millios nepesseggel.
Mirol is sirankozunk akkor? Tan tenni kellene a fenntiek szellemeben. A bankok reszvenyeseinek megmentesere szant dollar ezermilliardokat a fenti celokra kellett volna forditani. dehat, mit varjon az ember a politikai elet maffiozoitol? Elorelatast a kozerdeknek megfeleloen?

polly | 2009. szeptember 6. | 00:42:00

kedves kations? ezt most kitöl kérdezed?
tölem és más olvasóktol, mint a vágónál, "kérdezzük meg a közönséget", vagy Borhiditol akiröl azt állitod hogy hülyeséget beszél?

kations | 2009. szeptember 6. | 00:11:41

Egy nagyon egyszerű kérdés. Ha tényleg nő légkör széndioxid tartalma akkor az nem jelent egyféle gáznemű „trágyázást”? Akkor nem növekedik a növényi vegetáció szénmegkötő sebessége? Régebben a Föld ilyetén önszabályozó képességének hangsúlyozásából lehetett jól megélni.

kations | 2009. szeptember 6. | 00:02:26

Borhidinek valóban vannak eredményei. Azért vigyázat, az MTA tagja vagyis komoly politikai kompromisszumokra is hajlandó volt. A cikk szerint is túl könnyen csatlakozik a rosszat mondó versenyből megélni próbáló „környezetvédők” túl hangos kórusához. Az bizonyára jól fizet. Mi van ha kitör egy szupervulkán? Főleg ha egyszerre több.
A sarkok jégrétegeinek 160 ezer évre visszamenő, időjárásra vonatkozó elemzéséből világos az egyetlen törvényszerűség. Azaz, nincs semmiféle törvényszerűség. Komoly ember nem bocsátkozik efféle hosszútávú jóslatokba.

irriga | 2009. szeptember 5. | 11:14:54

Ez az ember az utolsó hazai polihisztor.

Otthol van a biológiában, hidrológiában, meteorológiában.

És milyen jó példái vannak 4-5 év adatai alapján ....

irriga | 2009. szeptember 5. | 11:08:59

És hasznos lenne a nem kiszámítható elemek miatt az alkalmazkodás módjain is dolgzni.