belépés belépés | segítség segítség | alkalmazások alkalmazások | RSS RSS | előfizetés előfizetés | akciók akciók Nol.hu | NolBlog | NolTV | Hírmátrix | NolRandi
 
Népszabadság.hu | NolBlog | NolTV 2012. május
17. csütörtök

Napkollektor a 'faluházon'

Napkollektor kerül az ország legnagyobb panelépületének tetejére. Az egymilliárd forintot is meghaladó, szigetelést és nyílászárócserét is tartalmazó korszerűsítési program révén a felére csökkenhet az óbudai "faluház" lakásainak rezsije.

Szalai Anna| Népszabadság| 2009. szeptember 5. |9 komment

nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra

Cikk értékelésBe kell jelentkezni az értékeléshez!

KommentekBe kell jelentkezni a hozzászóláshoz!

autopia | 2009. szeptember 7. | 10:06:58

A napkollektor jo dolog, de annak kellene fizetni, aki hasznalni akarja.
A nagy allami tamogatas ugyanis azt jelenti, hogy valaki mas meg még többet fizet valamiert...
Fütesnel maradva, egy pelda: öreg anyosomat, aki egy segitsegünkkel karbantartott, regi falusi hazban lakik kb 20 evvel ezelött gazfütesre kenyszeritettek. (Igen, enyszeritettek, mert minden mas alternativat megszüntettek...) Ezek az amugy is korszerütlen, gazzal fütött epületek nagyon dragan tudnanak barhogyan is napenergiat hasznositani. Azaz az adoiba beepitve az öregasszony is fizet a kollektorok tamogatasaba, de ö nem kap semmit.
Röviden: a berendezesek arat kellene tamogatni, aztan vegye meg az, aki az igy kialakult arat megfizeti erte. Ha projektet tamogatunk, akkor az kapja a tamogatast, aki "palyazott erte" - es az nem mindig az, akinel a legjobban müködne.
A berendezesekre adott semleges tamogatas megmutatna azt is, igazabol milyen berendezesek es hol adhatok el. Nemetorszagban peldaul külön kategoriaban kezelik a meglevö rendszerek korszerüsiteset es az uj rendszerek letesiteset. A korszerüsites ugyanis nagyszamu, sokfele komponenst kivan, a felhasznalo közelebb van a rendszerhez, ezert szamol es karbantart. Allami tamogatassal epitett nagyrendszert lattam mar szetrohadni (mert "senkie" volt, "ingyen" volt), a pici rendszereket viszont szinte kivetel nelkül karbantartjak es folyamatosan epitgetik a gazdaik.

Józsi | 2009. szeptember 6. | 10:18:58

Kedves Hozzászólók!

Az alternatív energetika eszközeinek fejlesztése és gyártása, valamint alkalmazása az EU elképzelései szerint = részben a kihasználatlan hadiipari gyártókapacitások konverziójának az eszköze. Ha ez az állami támogatásokkal együtt zérusra fut ki, nekik már akkor is megérte, mert megmaradnak egyes kulcs iparági szegmensek, enyhül a mezőgazdasáégi túltermelés - lásd biomassza - és ráadásul még csökken a CO2 kibocsátás is.

Tehát az EU normális tagországai rendszerszemléletben gondolkodnak, nem kizárólag az EON és társai profitjában mint a mi kormányaink - pártsemlegesen.

irriga | 2009. szeptember 6. | 07:24:13

ejnye | 2009. szeptember 5. | 21:41:23

Én is számolgattam, de magánerőból valahogy nem akaródzik ilyet építeni.
Aztán jön még a fenntartés, javítás költsége is. Fagyálló a rendszerbe, hőcserélő, keringtetőszivattyú, puffertartály.
Hívjál szakembert aki hajlandó a tetőre kimászni javítgatni.

És persze kell egy másik rendszer mikor nem süt a Nap.

irriga | 2009. szeptember 6. | 07:18:58

Józsi | 2009. szeptember 5. | 14:35:08


Látod, látod megvan a napenergia gazdaságosságának kulcsa.

Állami támogatás.

A szocializmus ebbe bukott bele.

Sajnos a hazai munkanélküliek képzési szintje csak az ároktisztításhoz elegendő.

ejnye | 2009. szeptember 5. | 21:41:23

Moderálási alapelvek- komment törölve -

Józsi | 2009. szeptember 5. | 14:35:08

Kedves irriga,

Megértem , hogy szkeptikus, de szabad legyen megjegyezném, hogy valamilyen okból számos országban - ott is ahol lényegesen rosszabbak a napsütéses viszonyok, ilyen pl. Németroszág, Svájc - igen jelentős állami támogatást kap a lakosság napkollektorok és naperőművek beépítésére.

Ráadásul ezen támogatások életbe léptetése előtt -bölcsen- támogatták állami forrásokkal a hazai idevonatkozó ipart is -igen komoly összegekkel.

Ők rendszerszemléletben gondolkodnak, ezért Európában a megújuló forrásokat hasznosító eszközök gyártása 400 000 ezer úr munkahelyet teremtett.
(Forrás :DG TREN)

irriga | 2009. szeptember 5. | 10:18:27

greg | 2009. szeptember 5. | 09:55:20

A megtérülés nem érdekes, mert nem a lakók pénzéből épült a dolog. A mi adóforintocskáinkat szórják ott ...

Mert ellenben talán kiszámítható, hogy a betett pénz kamata + a müködési, javítási költségek alapján hol gazdaságos a dolog.

irriga | 2009. szeptember 5. | 10:16:02

Azért kíváncsi vagyok miből van a melegvíz egyhetes napsütés nélküli héten?
Vagy olyankor nincs?

Kezdem érteni a megtakarítás okát...

greg | 2009. szeptember 5. | 09:55:20

Egy dolog hiányzik a cikkből: a megtérülés kérdése.
Egész más lenne, ha tudnánk, mikorra térül meg mindez.
Nem baj, ha 15 év, az se baj, ha 25, csak meg lehetne említeni
Már csak amiatt is, hogy más társasházak hogyan álljanak hozzá a jövőben.

HIRDETÉS
Az óbudai Szőlő utcai ho...
Az óbudai Szőlő utcai hosszúházban olcsóbb lesz a rezsi
Kocsis Zoltán

Nem jelent többletkiadást a lakóknak a felújításra felvett hitel törlesztése, mivel a korszerűsítéssel elérhető energiamegtakarítás révén a havi részletnél is többel csökken a rezsijük. Az ígéretet - a különféle számítások mellett - egy tavaly hasonló módszerekkel korszerűsített ház tapasztalatai is alátámasztják. Ott 47 százalékkal csökkent az energiafelhasználás, ám a Szőlő utcában napkollektorokat is felszerelnek, így a megtakarítás jóval az 50 százalék fölé emelkedhet - magyarázza Puskás Péter, az óbudai önkormányzat alpolgármestere.

A 315 méter hosszú, 15 lépcsőházból álló, 886 lakásos panelház felújítását júliusban kezdték, és várhatóan november elejéig befejezik. A munka előkészítése már három éve megkezdődött. Az óbudai önkormányzat 2006 végén kötött szerződést Amszterdam és Szófia egy-egy városrészével egy uniós energiatakarékossági pályázaton való részvételről. A támogatás elnyeréséhez az energiafelhasználás és a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célzó programmal jelentkezhettek. Az óbudaiak csaknem 900 lakást érintő projektet dolgoztak ki, amely elnyerte a brüszeli döntéshozók tetszését. A helyszínül a "faluháznak" keresztelt hatalmas panelmonstrumot választották.

A lakók meggyőzésének korántsem könnyű feladata után újabb akadály gördült a program elé, hiszen a kormány épp szüneteltette a panelprogramot, márpedig az önrész csökkentése érdekében mindenképpen szükségük volt az állami támogatásra. A Panel Plusz újraindításakor az elsők között jelentkeztek. Pályázatukban vállalták 1500 négyzetméter napkollektor felszerelését, tíz centiméter vastag éghetetlen kőzetgyapot sávot tartalmazó homlokzat- és tetőszigetelést, az ablakok korszerű, ötcellás nyílászárókra cserélését.

HIRDETÉS

A felújítás eredményeként minimum 50 százalékkal csökken majd a ház energiafelhasználása. Ez elsősorban a napkollektoroknak köszönhető, amelyek az épület teljes használati meleg vizét biztosítják majd. A fűtést viszont továbbra is a Főtáv szolgáltatja, mivel a teljes fűtési rendszer napenergiára való átállítása nagyságrendekkel drágította volna a projektet. Márpedig a program költsége így is 1,2 milliárd forint. A pénz negyven százalékát - részben az egymillió eurós uniós támogatásból - az óbudai önkormányzat biztosítja, az állami panelprogramból érkezik további 33 százalék, míg a fennmaradó 27 százalékot a lakók teremtik elő, hitelből. Az önkormányzat egyébként ennek kamatait is magára vállalta.

Ez a böngésző nem támogatja a flash videókat

A belbecs mellett természetesen a külcsín is javul. Bár a fiatal építészek által korábban készített koncepcióterv - a ház az utcanévre utalva, szőlőfürtöt idézzen meg a színeivel - a szigetelőrendszer színkorlátai miatt nem valósulhat meg maradéktalanul, a hatalmas épület kontúrjai azért sokat lágyulnak a színezés eredményeként.

Címkék: panel, Óbuda
 
nyomtat email plusz mínusz Küldés Facebook-ra Küldés Twitter-re Felvétel Google Bookmarks-ra    9 komment

HIRDETÉS

HIRDETÉS
.
HIRDETÉS
. .
Galériák
     

Ez a címe

KÖVETKEZŐ » « ELŐZŐ
HIRDETÉS
. .
. .
HÍRMÁTRIX . NOLTOP10
   olvasottak   
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS
. .
HIRDETÉS