- Filmográfiájából egyértelmű, hogy vonzódik a katasztrófákhoz. Félni szeret jobban vagy ijesztgetni?

- Magát a műfajt szeretem, mert a katasztrófafilmek arra sarkallják a nézőt, hogy zsigerből, az öklét rágva drukkoljon a hősnek, ugyanis a vásznon nem kisebb dologról van szó, mint a túlélésről. Tehát a hatalmas tét az, ami vissza-visszahúz a témához. Eddig csak két vérbeli katasztrófafilmet csináltam: a Holnaputánt és most a 2012-t. A Godzilla csak sima szörnyfilm volt, a Függetlenség napjában még csak űrlényekkel viaskodtunk, nem a természeti elemekkel. Sajnos, minden idők legsikeresebb katasztrófafilmjét, a Titanicot nem én hoztam össze, hanem James Cameron. A katasztrófafilm azért kitűnő médium, mert embert csinál az emberből, ha tetszik, ha nem. A téma vizuálisan óriási lehetőség egy rendezőnek, a színész pedig eljátszadozhat a jellemfejlődéssel. Egy okot mondjon, amiért ez nem vonzó?

- Például a felelősség.

- Ezt hogy érti?

- Úgy, hogy a Függetlenség napja még csak ártatlan fikció volt, de a 2012 világméretű közhisztériát válthat ki, mert a maja naptárra, Nostradamusra, az angol Merlinre és Einstein relativitáselméletére hivatkozva konkrétan eljátssza a világvége napját.

- Mint a filmből kiderül, ha egyszer tényleg elkezdődik az égszakadás-földindulás, olyan gyorsan peregnek majd az események, hogy időnk se lesz hisztériára. Egyébként pedig hadd nyugtassam meg a nézőket, nem hiszem, hogy 2012-ben véget ér a világ. Legalábbis remélem, hogy nem. Engem mindenesetre legalább olyan felkészületlenül fog érni, mint a következő földrengés, mert ugyan Kaliforniában élek, ahol ez nap mint nap megtörténik, de semmilyen óvintézkedést nem foganatosítottam a házamban. A jóslatok mindenkit csiklandoznak, pont én ne flörtölhetnék a katasztrófával? A történelemben volt jóslat, ami bejött, volt, ami nem. A filmművészetben pedig egyszer-egyszer nem árt, ha terítékre kerül, hogy ez is megtörténhet, különben sose derül ki, hogy mi fontos igazán az életben, és mi nem. Ha van a filmemnek vörös farka, akkor az az, hogy addig vigyázzunk a jóra és a szépre, amíg van, mert ha elvesztettük, már késő. A filmművészet csak a világ körkörös rendjét imitálja, néha jól jön egy kis katarzis.

- Tehát a világszemléletét tekintve amúgy optimista?

- Nem, mert az emberiség minden lehetőséget megragad, hogy tönkretegye a bolygónkat. Ahhoz pedig se elég okosak, se elég megfontoltak, se elég előrelátóak nem vagyunk, hogy megszervezzük és forgalomba helyezzük az űrutazást. Mire odáig eljutunk, már késő lesz. Néha el is töprengek rajta, hogy miközben fejünk fölött lebeg a nyilvánvaló katasztrófa, milyen ostobán és földhözragadtan élünk. A vallásba menekülünk, ahelyett, hogy magunkban találnánk meg a mankót, sőt tűrjük, hogy maroknyi terroristacsoportok dirigáljanak. Legszívesebben leszoknék az újságolvasásról, mert csak depressziós leszek a hírektől. Semmi nem változik, és semmi nem lesz jobb. Mintha még mindig a középkorban élnénk, és vakon bíznánk, hogy majd csak felvirrad a reneszánsz.

- Ha bekövetkezik a maja jóslat, hogyan építené újjá és kikkel népesítené be a Földet?

- A hibák arra szolgálnak, hogy tanuljunk belőlük. Erről szól a filmem. Sajnos, ma ugyanazok döntenek katasztrófa esetén, akik békeidőben: az alkalmatlan politikusok. Csak ideális esetben létezik olyan vezéralak, akinek a kisember is ember. Tehát a világ rosszul van berendezve, mert egy kisebbség diktál a többségnek. Szabadabb világrendre van szükség, de úgy látszik, ahhoz, hogy létrejöjjön egy jobb világ, előbb szét kell rombolni a meglévőt. Valamiért az istennek sem vagyunk hajlandók tanulni. Biztos léptekkel masírozunk a katasztrófába. Háborúzunk, veszekszünk, üresen, felszínesen, hamisan, hatalmat és pénzt kergetve élünk. Csak egy példát mondok: itt az amerikai társadalombiztosítás reformja, amiről momentán ölre menő vita folyik. Nem is értem, miről vitáznak. Az összes európai országban kiválóan működik ez a rendszer, ettől még egyik ország sem lett szocialista. Az átfogó társadalombiztosítás nem eredendő bűn. Minden társadalomnak szüksége van rá. Márpedig itteni gazdag barátaimtól mást se hallok, mint azt, hogy a szociális háló a szabadságjogok megcsonkítása. Milyen szabadságé? Ha valaki beteg, az beteg, nem? És akinek Amerikában nincs pénze orvosra, az simán beledöglik. Az agyam eldobom! Néha ki is csúszik a számon, bárcsak ezek a milliomosok ott állnának nincstelenül, és megbetegednének. Vajon akkor is ezt mondanák?!

- Nyilván erre utal és ennek is van valóságalapja, hogy a filmjében a legfontosabb embereknek, a politikusoknak és a gazdagoknak lesz menekülési lehetőségük Noé bárkáján.

- Én biztos nem fogok felkerülni arra a hajóra, mert ha csak egy rendező fér fel, Spielberg minden tekintetben ütősebb nálam. Kisember vagyok, mint a filmemben John Cusack. Majd megharcolok az életemért és azokért, akik közel állnak hozzám, mint mindenki más.

- Most, hogy a 2012-vel teljesen lerombolta a világot, mi maradt, amiről írni-rendezni tud?

- Nem akarok úgy hangzani, mint Sean Connery, aki látványosan leköszönt, aztán gyorsan csinált még egy James Bondot, de azt hiszem, most egy időre búcsút mondok a katasztrófafilmeknek.

- Megunta?

- Nem, csak nem akarom futószalagon gyártani őket, mert ha elbízom magam, egy idő után az a minőség rovására megy. Tehát most váltok. A következő filmem címe Anonymus, a XVI. században játszódik, és Shakespeare szerzői jogát firtatja. Röviden arról van szó, hogy amit William Shakespeare-nek tulajdonítunk, azt valaki más írta. Úgy kezdődik majd, hogy brechti értelemben, fiktív szereplőkkel eljátszunk egy történetet, ami a valóságot imitálja. Shakespeare úgy halt meg, hogy se egy kötetet, se egy kéziratot, de még egy árva levelet sem hagyott maga után, csak két törvénytelen gyereket. Élete utolsó éveit gabonakereskedőként töltötte egy kisvárosban, tehát elég valószínűtlen, hogy egy ilyen egyszerű ember ilyen járatos volt, és ennyit írt európai uralkodókról és udvari intrikákról. Már Mark Twain és Henry James is megkérdőjelezte Shakespeare kilétét, de mostanában újraéledt a vita, mert még maga Kenneth Branagh, a neves színész is azt nyilatkozta, hogy kételkedik Shakespeare eredetiségében.

- Ki fogja játszani Edward de Vere-t, Oxford grófját, aki állitólag az igazi Shakespeare?

- Ha túléljük 2012. december 21-ét, meglátja!

Cancún, Mexikó, 2009. augusztus