A Pécs melletti Pogány százhektáros repterének fejlesztésére 2003 óta négymilliárd forintot költöttek, s a pénz háromnegyedét a baranyai megyeszékhely állta. A 2006-ban átadott légi bázis veszteségesen működik, s a drámaian eladósodott Pécsnek évente 130-150 milliót kell költenie a fenntartására. A reptér akkor válhatna nyereségessé, ha évente legalább százezer utas venné igénybe. Eddig ennek a tizede ért ott földet. A fapados társaságok akkor küldenének gépet Pécsre, ha az 1500 méter hoszszú beton kifutópályát 600 méterrel meghosszabbítanák és megerősítenék. Ez a beruházás hárommilliárdba kerülne, de Pécsnek erre nincs pénze.

A város megpróbált befektetőt vagy vevőt keresni - eddig hiába. Pécs vezetői azt fontolgatják, hogy átmenetileg be kellene zárni a légi bázist. Ha ezt teszik, akkor Pécs 2010-ben, Európa Kulturális Fővárosaként kevésbé lesz vonzó a külföldieknek. A bezárás ellen szól, hogy azok a külhoni üzletemberek, akik befektetéseket hozhatnak a baranyai megyeszékhelyre, megkedvelték, és kisgépeikkel rendszeresen használják is, ám ez bevételnek édeskevés.

Gondokkal küzd a sármelléki repülőtér is: új bérlőt keres a két tulajdonos, Sármellék és Zalavár önkormányzata a reptéri fejlesztésekben eladósodott Cape Clear Aviation Kft. helyére, miután 2004-ben 99 évre kapta meg használatra a létesítményt - ma már képtelen megfelelő színvonalon üzemeltetni a légikikötőt. Mint ismert, a sármelléki repteret az elmúlt télen több mint öt hónapra bezárták, ám az áprilisi újranyitás óta a tavalyi forgalomnak csupán a töredékét tudta produkálni a légi bázist működtető cég.

Repülőtér forgalmának visz-szaesését egyik Balaton környéki reptér sem képes kihasználni. A nemrég felújított Siófok-Kiliti sportrepülőtér a füves kifutópálya miatt csak kisgépek fogadására alkalmas. A veszprém-szentkirályszabadjai reptér újjáépítése az engedélyeztetési eljárás elejénél tart, ráadásul jelenleg bukásra áll, mivel a zöldhatóság az előzetes vizsgálati eljárás során elutasította a befektetők engedélykérelmét. A Balaton és a Velencei-tó között lévő székesfehérvár-börgöndi légi bázis kivitelezési munkálatai pedig - ahol hosszas procedúrát követően ma már valamennyi engedély rendelkezésre áll - pénzügyi okok miatt még nem kezdődtek el. A Somogy megyei Taszárt is elkerülik egyelőre a tőkeerős fejlesztők.

A debreceni Magyarország második legnagyobb utasforgalmú repülőtere Ferihegy után. Bár menetrend szerinti járattal jelenleg nem rendelkezik, számos tengerparti üdülőhely - Antalya (Törökország), Burgasz (Bulgária), Korfu (Görögország) és Monastir (Tunézia) - elérhető innen. A Hamburg International légitársaság gépei áprilistól szeptember végéig Drezdából és Lipcséből szállítanak ide német utasokat, akik főként a térség gyógyüdülőit keresik fel. A repülőtér a város tulajdonában van: Debrecen több mint ötmilliárd forintot költött az évi átlagban negyvenezres utasforgalmat bonyolító légikikötő fejlesztésére. Tavaly értékesíteni akarták a légikikötőt, a hozzátartozó üzemi területet pedig bérbe adták volna.

A pályázat nyertesének - egy debreceni székhelyű, magyar holdingnak - már a vételár első részletét sem sikerült kifizetnie, így egyelőre maradt minden a régiben.